Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

7. szám - Kleb Béla–dr. Török Endre–dr. Zsilák György László: Műszaki földtani vizsgálatok a domoszlói tározó létesítésével kapcsolatban

314 Hidrológiai Közlöny 1965. 7. sz. Beszámoló ! HIDROGEOLÓGIA Műszaki földtani vizsgálatok a domoszlói tározó létesítésével kapcsolatban K L E B BÉLA — dr. TÖRÖK E N D R E>- dr. ZSILÁK GYÖRGY LÁSZLÓ* Domoszló Gyöngyöstől ÉK-i irányban mintegy 20 km-re a Keleti-Mátra déli előterében fekszik. A Keleti-Mátra alacsonyabb tönkje délfelé lankásan ereszkedik le a Kisnánai és Domoszlói öblözet térszínére. A hegység ebben az irányban csak gyengén kibillent helyzetű, észak felé azonban meredeken szakad le a parádi Tar na völgyére. A Kisnána—Domoszlói öblözet törmelékkúpja nem nagy vastagságú, völgvbevágódásai néhány méter mélyen legtöbb esetben elérik az andezit „alaphegységet", illetve a felsőmiocén rétegeket. A tározót a községtől DNY-ra a Berek-patak völgyébe tervezik. Ezen a területen a völgyoldalak iszapos, agyagos rétegekből állnak, ennek megfelelően lejtésük enyhe. A völgytalp széles, esése jelentéktelen-, a tervezett gáttengelynél 138,5 m A. f.-i, az elöntés felsőszakaszán 143,0 m A. f-i magasságú. A völgy kis esését és a rossz vízlevezetést jelzi a Berek-patak kanyargó, meanderező jellege, valamint a helyenként felszínig emelkedő talajvíz. A völgyet kísérő dombsor 2—3°-os lejtőjű, magassága átlag 145—150 m A. f. A gátszelvény a völgy természetes szűkületében, a legmélyebb ponton létesül, itt a völgy talp 138,5 m A. f.-i magasságú. A töltéskorona tervezett magassága 144,75 m A. f., a tervezett 143,25 m A. f-i magasságú üzemvíszint 890 000 m

3 víz tárolását teszi lehetővé. A tározótérhez tartozó vízgyűjtőterület jelentős része a 300—-500 m A. f.-i magasságú, eruptív kőzetekből felépített Závozvölgy, Kunyhósvölgy, Hegyeshegy területére esik. A vízgyűjtőterület földtani felépítése A vízgyűjtőterület jelentős részét eruptív kőzetek alkotják, a laza, törmelékes üledékek ennek déli, lankás előterében települnek. Helvéti emelet A felszínen előforduló legidősebb képződmény a durvaszemű, helyenként homokkőszerű riolittufa. A vízgyűjtő területén, Závozvölgy és Kunyhósvölgy, valamint a Hegyeshegy előterében áthalmozott, homokos, kavicsos törmelékkel kevert anyaga fordul elő. Tortonai emelet A riolittufa törmelékanyagának fedőjében Domoszló és Kisnána községtől É-ra durvaszemű agglomerátumos piroxénandezittufa települ. Ezek * Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszéke, Budapest. a durvaanyagú rétegek a láva alatt helyezkednek el. Domoszlótól É-ra, a Kiskőnél megfigyelhető a tufa és lávaárak váltakozása is, — a rétegvulkán jelleg [3], A lyukacsos kőzetben gyakoriak a kisebbnagyobb lapillik. A tufa magassági elterjedése változó, legmagasabb előfordulása 500 m A. f.-i magasság körül található. A nagymérvű tufa és breccsia-szórással kezdődő kitörést piroxénandezit-láva kiömlése követte. A lávatakaró 450—500 m A. f.-i magasságban jelenik meg. A lávaárak fokozatosan az Alföld felé lejtősödnek. Szarmata emelet A Mátra aljában a riolittufához szárazföldi és elegyesvízű zöldesszürke agyag és márga rétegcsoport simul. A mélyfúrási adatok szerint ez az összlet kisvastagságú (max. 50 m). Erősen lepusztított rétegeire diszkordánsan települnek a pannon üledékek. Pliocén-pleisztocén A Mátrahegység alföldi peremén az alsópannon rétegek nem ismertek. Az andezitre, vagy a szárazföldi szarmatára közvetlen felsőpannon palás agyag, homok települ fás barnakőszén csíkokkal. A domoszlói fúrásokban (D-3., D-4. és D-5. számú fúrás a községtől DNy-ra) 80 m mélységig az átlag 5 m-es holocén-pleisztocén rétegsor alatt ezt a kőzetcsoportot harántolták. A pannon rétegekre települő üledékekben vöröstarka agyag rétegek váltakoznak koptatottszemű, tufás kötőanyagú andezit kavics-konglomerátummal. Mérete és legyező alakja révén legfeltűnőbb a Markaz melletti Tatármező-törmelékkúp, mely az idős törmelékkúp terresztrikumba bevágódott Várvölgyből kiindulva a domoszló—abasári műútig húzódik [10]. Az alacsonyabb térszínen elterülő törmelékkúpok anyaga a magasabb fekvésű, idősebb törmelékkúp kavicsanyagából származik. A kavicsos rétegsor fedője legtöbb helyen lösz és vörösbarna agyag. Holocén A Berek-patak völgyet a többi patakvölgy medréhez hasonlóan finomszemű iszapos hordalék tölti ki. A finom hordalékanyagban helyenként, a nagy esőzések során szállított durvább kőzettörmelék is előfordul.