Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

7. szám - Kleb Béla–dr. Török Endre–dr. Zsilák György László: Műszaki földtani vizsgálatok a domoszlói tározó létesítésével kapcsolatban

Kleb B.—Török E.—Zsilák Gy.: Műszaki földtani vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1965. 7. sz. 315 Hegyszerkezeti viszonyok A vulkáni takaró területén nehéz pontosan kimutatni a tektonikai részleteket. A fiatal kialakulású hosszanti vetők ÉK—DNy-i irányúak, a keresztvetők az előzőkre nagyjából merőlegesek, ÉNy—DK-i irányba húzódnak. Területünkön fontosabbak a haránt (keresztvetők, mert az eróziós völgyek ezen törésvonalak mentén alakultak ki. Morfológiai szempontból is a haránttörések dominálnak a Keleti-Mátrában. A haránttörések irányát követi a Tarna-, Tarnóca-, a domoszlói Csonkás-, Berek-, Tarjánka-, Csonkaés Határ-patak iránya is. Vízföldtani viszonyok A Mátrahegység középmagas tömegének déli lejtőjén a magassági átmenet viszonylag gyors. A hegység 1000 m-es csúcsáról 10—20 km-en belül 100—150 m A. f.-i magasságú síkságra jutunk. A kiömlési kőzetekből felépített hegység vízháztartásáról kevés adat áll rendelkezésre. A hegység tömegét alkotó andezit gyakorlatilag vízzárónak tekinthető. A hasadozott és mállott andezitben előfordulnak rétegforrások. Az agglomerátumos andezittufa lehet jó vízvezető, bár jelentősebb vízmennyiséget belőle is csak vetők közelében kaptak (1. ábra). A vulkáni kőzetekből álló terület domborzata is meredekebb, így a csapadék kis része szivároghat be. A Földtani Intézet [7] vizsgálatai szerint a hegység területére hulló csapadéknak mintegy 10%-a szivárog be. Dr. Láng Sándor vizsgálatai szerint [2] a 600 m-nél magasabb részek lefolyási tényezője 360 l/p/km

2, az alacsonyabbaké 180— 240 l/p/km

2. Jelentősebb a beszivárgás a hegység peremén a törmelékkúpok és patakvölgyek allúviumainak közvetítésével. A törmelékkúpok száraz időben a patakok vízhozamát csaknem egészen elnyelik. A törmelékkúpon való áthaladás után, száraz időben a lefolyási tényező 12 l/p/km

2-nek adódott. Talajvíz A csapadék beszivárgása és föld alatti mozgása szempontjából nagy jelentősége van a hegylábat borító vörösbarna agyagtakarónak, mely általában vízzárónak fogadható el. A patak völgyek allúviumai talaj vízgyűjtők, itt a talajvíz magasan áll, és nagyobb csaradékhullás esetén a talajvízszint rövid időn belül emelkedik [6, 8]. A csapadék eloszlása a Mátra alján alföldies jellegű — a havi és évi összegek és a csapadékmaximumok átlagértéke elég alacsony. Bizonyos fokig érezhető azonban a hegység hatása, — előterében megforduló páradús légtömegekből nyáron kiadós felhőszakadások keletkezhetnek, — nem ritka a napi 50 mm csapadék. A havi csapadékösszegek ingadozása főleg nyáron igen nagy (9—172 mm), legcsapadékosabb a június, majd a május, a téli—tavaszeleji csapadékösszegek alig érik el a 30 mm-t. A hegységperemi résztől erősen elüt a vízgyűjtőterület feletti hegyvidéki éghajlat. A ivékes ^ ^ S^ S— 7—4T] s[£\ ro[W\ 1. ábra. Domoszló és környékének vízföldtani térképe (Földtani Intézet felvétele alapján). M — 1 : 200 000 Jelmagyarázat : 1 = riolit- és andezittufa ; 2 = piroxénandezit; 3 = kavics törmelékkúp ; 4 = kavics, homok, agyag ; 5 = vízföldtaniig jelentős képződményhatár ; 6 = törésvonal : 1 — felszínközeli rétegvíz áramlási iránya : 8 - jó-, 9 = közepes-, 10 = rossz víztároló kőzetek <t>mypa 1. rudpoAozunecKan Kapma JJOMOCAO U eeo OKpyjicnoemu (Ha omoeaHuu CMMOK reojioeuiecKoeo Mncmurnyma) M-l : 200 O'OO 06o3HcmeHuH : 1 = Tycfibi pnojrnTa h aHfle3HTa ; 2 = nwpoKceH anfle3HTa ; 3 = rpaBeJiHCTbift TeppHKOHHK ; 4 = rpaBHÜ, necoK, rjiHHa ; 5 — rpaHHua $OPMAIJNIÍ, HB.NFUOMAFLCH 3HAQHTEJIBHOH c TOMKM 3PEHNH reoJiornH ; 6 = JIHHHH H3Jioiwa ; 7 = HanpaBJieHne ABH>KeHHH njiaCTOBblX BOfl BÖ.IMlíl-l nOBepXHOCTH ; BOAOHOCHbie nopoübl 8 = xopouiero- 9 = cpeAHero- 10 = h njioxoro Kü'u'CTBa Abb. 1. Hydrogeologische Karte von Domoszló und Umgebung (naeh einer Aufnahme der Landesanstalt für Geologie) M = 1 :200 000 Zeichenerklarung : 1 = Riolit- und Andesittuff; 3 = Piroxenandesit; 3 = kiesiger Schuttkegel ; 4 = Kies, Sand, Ton ; 5 = Abgrenzung von hydrogeologisch bedeutenden Formationen ; 6 = Bruchlinie ; 7 = Strömungsrichtung der oberflachennahen Schichtenwasser : 8 = Gesteine mit guter Speicherfahigkeit, 9 = mit mittlerer Speicherfahigkeit, 10 = mit schlechter Speicherfahigkeit csapadékátlaga 880 mm, a mintegy 300 m-rel mélyebb szinten fekvő Mátraházáé 740 mm. Feltűnően nagy a tavasz végi—nyáreleji csapadékbőség (110, illetve 90 mm). Ez a terület sem mentes azonban a szeszélyes csapadékeloszlástól. Kékestető : 1938. VIII. 207 mm, 1943. VIII. 7 mm. A fentiek alapján a hiányos, rövid időre terjedő adatok ellenére is célszerűbb a domoszlói csapadékeloszlás figyelembe vétele, 600—650 mm évi átlaggal (1. táblázat). A vizsgált területen, a dombperem előtti síkságon a talajvíz szintje teljesen a nyári csapadék és a felszíni vizek játékának hatása alatt áll. A júniusi nagy csapadék még a tavaszi magas vízállást is túllépő talajvízszintet eredményez. Felszíni vízfolyások A vízrajz mai képe aránylag fiatal, — csak a pliocén óta iezajlott fejlődés eredményeit tükrözi. A tektonikusán preformált eróziós völgyek fiatal haránttörések mentén alakultak ki (2. táblázat).