Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
7. szám - Ijjas István: Az öntözőcsatornák kapilláris vízvesztesége
300 Hidrológiai Közlöny 1965. 7. sz. Ijjas 1.: Az öntözőcsatornák kapilláris vízvesztesége ErjrftfiJaJajvtzszin 9. ábra. A valóságos öntözőcsatorna méretekkel kialakított modell I : víz bevezetése, % : bukónyílás, 3 : túlfolyó víz, 4 : finom kavics, 5 : öntözőcsatorna vízszintje, 6 : szigetelést védő réteg, 7 : szigetelés, 8: szigetelés folytatása a valóságban, 9—10—11: talajvízszint észlelőkutak elektromos mérőtűvel, 12: finom kavics, 13: fém szitaszövet, 14 : vízelvezető csatorna vízszintje (nyugalmi talajvízszint, alvízszint), 15 : állítható-alvízszint szabályozó bukó, 16: túlfolyó víz (a szigetelést védő rétegen kapilláris hatásra átszivárgó vízmennyiség) 'mérése, v = szigetelést védő réteg vastagsága (30 cm), s = a szigetelés felső élének és az öntözőcsatorna vízszintjének a magasságkülönbsége, H = az öntözőcsatorna vízszintjének és a nyugalmi talajvízszintnek a magasságkülönbsége <Pueypa 9. ModeM, uMewufuü pa3Mepu deücmeumejibHoeo opocumejibHoeo tcanana Fig. 9. Model with true irrigation canal dimensions III. Az öntözőcsatornák kapilláris vízveszteségét befolyásoló tényezők hatása Az előzó'ekben ismertetett alapvizsgálatok elősegítették az öntözőcsatornák kapilláris vízveszteségét befolyásoló tényezők hatásának a vizsgálatát és a kapott eredmények értékelését. 2. A csatorna vízszintje és a talajvízszint közötti magasságkülönbség (H) hatása A 11. ábra azt mutatja, hogy milyen hatással volt a H változása a kapilláris vízveszteségre egy változatsorozatban. (Az ábra jelölései a 10. ábrajelöléseivel megegyeznek.) A 11. ábra alapján megállapítható az, hogy a Q = f(H) görbék a H=115cm -15 -25 01 5 7,5 10 / 20 A szigetelés fe/sö szintjének és a csatorna vizsiintjéne/r magasságkülönbsége, s [cm] 10. ábra. A szigetelés felső éle és a csatorna vízszintje közötti magasságkülönbség (s) hatása a kapilláris vízveszteség nagyságára <Puzypa 10. Bmnnue pa3Hocmu ebicom (S) Mejicdy eepxneü KpoMKOü npomueoifiujitmpaifuoHHOü odemdbt u ypoeneM eodbi e KaHane, 0Ka3bieaeM0e na eejimuny KanunnnpHbix nomepb eodu Fig. 10. Effect of the verticai distance (s) between the upper edge of the sealing and the canal watersurface on the magnitude of capillary losses 1. A szigetelés felső éle és a csatorna vízszintje közötti magasságkülönbség (s) hatása Megállapításunk szerint a kapilláris úton elszivárgó vízmennyiség nagyságát befolyásoló tényezők közül — az egyik legfontosabb az s (1. ábra), tehát az, hogy mennyivel ér a szigetelés a csatornavízszintje fölé. Ezért az s hatását valóságos öntözőcsatorna méretekkel kialakított modellben vizsgáltuk. A kísérleti berendezést a 9. ábra mutatja be, amelyen feltüntetjük a vizsgált csatorna-szelvény méreteit is. A H = 65 cm, illetve H — 115 cm és különböző s érték esetében kapilláris úton átszivárgó vízmennyiséget a 10. ábra mutatja. A bal oldali koordinátatengelyen a modellben mért vízmenynyiséget (Qm) tüntettük fel cm 3/perc-ben, a jobb oldali tengelyen pedig a modellnek megfelelő méretű valóságos öntözőcsatorna kapilláris vízveszteségét adjuk meg (Q v) l/sec. km-ben. Az átszámítást annak figyelembevételével végeztük, hogy 28 cm széles sávot vizsgáltunk az öntözőcsatornából (mert a szivárgási medence szélessége 28 cm volt) és a mérések csak az öntözőcsatorna egyik oldalán elszivárgó vízmennyiséget adták. A Q v tehát azt jelenti, hogy mennyi víz szivárog el kapilláris úton olyan öntözőcsatornából (a csatorna két oldalán összesen), amelynek: — vízszintje 30 cm-rel van a töltéskorona alatt és 50 cm-rel a terepszint felett, — rézsűje 1 : 1,5-es, — töltéskoronája 50 cm széles, — a talajvízszint H = 65, illetve H = 115 cm-rel van a csatorna vízszintje alatt, — a szigetelés s cm-rel nyúlik a csatorna vízszintje fölé.
