Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

7. szám - Ijjas István: Az öntözőcsatornák kapilláris vízvesztesége

Ijjas I.: Az öntözőcsatornák kapilláris vízvesztesége Hidrológiai Közlöny 1965. 7. S2. 29>7 12. ábra. Kisminta a hézagtérfogat hatásának a tanulmányozásához 1 : bukóval biztosított állandó vízszint, 2 : túlfolyó víz, 3 : a csatornaszelvény állandó vízszintjét biztosító szifon, 4 : szigetelés, 5 : szigetelést védő talajréteg, 6 : finom kavics, 7 : állandósított alvízszint, 8 : levegő, 9 : alvízszintet biztosító "¥" idom, 10 : kapilláris úton átszivárgó vízmennyiség mérése <Puzypa 12. Modejib, CAYXCAUFAN ÖAH U3YNEHUA SAURHUH nopucmocmu Fig. 12. Model for studying the influence of pore volume § # 0 ^ 65 90 115 Az öntözőcsatorna vízszintjének és ota/ojvizszintnek a magasságkülönbsége, H [cm] 11. ábra. Az öntözőcsatorna vízszintje és a talajvízszint közötti magasságkülönbség (II) hatása a kapilláris vízveszteség nagyságára <Puzypa 11. BAUHHue pa3H0cmu eucom (H) Meiicdy ypoeneM eodbi e opocumeAbHOM nanaAe u ypoeneM epyhtmoebix eod, 0Ka3bieaeM0e na eeAuuuny KanuAAHpnbix nomepb eodbi Fig. 11. Effect of the verticai distance (H) between the canal watersurface and the groundwater table on the magnitude of capillary losses állandó értékhez tartanak. Az a H érték, amelynél a Q állandóvá válik, az s függvénye. •3. A talaj hézagtérfogatának (n) a hatása Miután az alapvizsgálatok során megvizsgáltuk, hogy miként befolyásolja a kapilláris emelkedés folyamatát a talaj tömörsége és természetes nedvességállapota, modellkísérlet útján meg kívántuk állapítani, hogy hogyan befolyásolják ezek a tényezők az öntőzőcsatornák kapilláris vízveszteségét. A 9. ábrán bemutatott nagyméretű modellben nem tudtuk a talajt cserélni és a tömörségét változtatni. Ezért a hézagtérfogat változásával kapcsolatos vizsgálatokat egy 29x50x10 cm-es szivárgási medencében kialakított kismintában végeztük. (A kisminta vázlata a 12. ábrán látható.) A tömörség hatásának megállapítását szolgáló egyik változatsor mérési eredményeit a 13. ábra mutatja. A kismintába A jelű közepes finomságú homokot építettünk be n

1 = 43,0% és n

2 — 37,6% hézagtérfogattal. Mindkét esetben s = 10 és 5 = 0 cm beállításával vizsgáltuk a ka^20 „ B 10 v V? , 1 V V? —1 s -i i i i 1 s 1 s U1 — t[U 1 —1 t 0 2 4 6 S 10 12 « 16 18 20 A szigetelés [első élének és a csatorna vízszintjének a magasságkülönbsége, s [cm] 13. ábra. A hézagtérfogat változásának a hatása a kapilláris vízveszteségre <t>ueypa 13. BnusiHue u3MeHenun npoucmocmu na KanuAAnpHbie nomepu eodbi Fig. 13. Influence of changes in pore volume on capillary pilláris vízveszteséget. Az ábra azt mutatja, hogy s=0 cm esetében a laza talajban volt nagyobb a vízveszteség (másfélszerese a tömör talajban mért értéknek), míg amikor s = 10 cm volt, a tömör talajban adódott közel kétszer akkora vízveszteség, mint a lazában. (Ezek az eredmények nem származhattak mérési pontatlanságból, mert több hasonló vizsgálatot is végeztünk.) A Icapott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a tömörségnek a kapilláris vízveszteségre gyakorolt hatása nagymértékben függ az s értékétől. Ez a következőképpen magyarázható : — a szigetelést védő talajrétegen keresztül a kapilláris erők hatására elszivárgó víz mozgása két eltérő szakaszra osztható : a) kapilláris emelkedés a szigetelést védő rétegben a kapilláris erők hatására, b) szivárgás a gravitációs és kapilláris erők hatására a talajvízszínig, illetve a talajvízszín felett húzódó kapilláris sávig és onnan a talajvízmozgás irányában a mérési helyig,