Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

5. szám - Uherkovich Gábor: Gödöllői halastavi trágyázási kísérletekkel kapcsolatos mennyiségi fitoplanktonelemzések

230 Hidrológiai Közlöny 1965. 5. sz. Uherkovich C.—Kárpáti Á.: Gödöllői halastavi trágyázási kísérletek 2. táblázat A GÖDÖLLŐI 5. SZ.HALASTAVON 1962-BEN VE6ZETT BÖSZÖRMÉNYI-KÁRPÁTI-MESZES-FELE HARMADIK KÍSERLET (IX.5-12) FITOPLANKTON-EGYÜTTESEINEK MENNYISEGI ELEMZÉSE 1962.IX.5. 1962. IX. 12. szabadta ammoniumchlo szulfátsziliciumnyomelemes szabadtókontroll rid trágyázás trágyázás trágyázás trágyázás kontroll ind/ml % Crucigenia tetrapedia (Kirchn.) W.elö.S.Wesf3300 17,05 2050 3,51 4500 18,48 4200 21,37 4450 25,22 2550 16,45 Crucigenia quadrata Morren 1275 6,59 300 0,51 1000 4,11 450 2,29 900 5,10 1250 8,06 Crucigenia apiculala Schmidle 100 0l52 50 0,09 + 100 0,51 100 0,57 200 1,29 Scenedesmus quadricauda (Turp.) Bréb. 1250 6,46 50 0,09 300 1,23 150 0,76 350 1,98 1150 7,42 egyéb Scenedesmus spp 1625 8(40 650 1,11 850 3.49 1500 7,63 250 1,41 750 4,84 Tetraédron Irilobatum (Reinsch.) Uansg. 1175 £(07 4800 8,21 3250 13,35 2550 12,98 2100 11,90 24 00 15,48 egyéb Tetraédron spp. 75 0.39 + 350 1,44 100 0i51 200 1.13 350 2,26 Oocystis marssonii Lemm. 300 1,55 1050 1,79 250 1,02 750 3,82 1000 5,67 300 1,94 Siderocelis ornata Főtt 675 3,49 300 0,51 150 0,62 300 1,53 600 3,40 350 2,26 klrchneriella spp. 350 1,61 43250 73,93 4000 16,43 2550 12,98 2250 12,75 1100 7,10 egyéb Chlorococcales spp. 2075 10,72 1400 2,39 550 2,27 1550 7,89 1000 5,66 1150 7,42 Chlorococcales összesen 12200 63(05 53 900 92,14 15200 62,42 14200 72,27 13200 74.79 11550 74,52 Synedra acus kütz. 1125 5,82 50 0,09 150 0,62 100 0,51 150 0,85 + Attheya zachariasi J. Brun 1150 5,94 + 350 1.44 100 0,51 200 1,13 50 0,32 Nitzschia palea (Külz.) W.Smifh + 450 0,77 + 800 4,07 300 1,70 + Bacillariophyceae -Cenlriceae 2775 14,34 1150 1,96 3100 12,73 1600 8,14 1800 10,20 2150 13,87 eggéb Bacillariophyceae spp. 600 3,10 50 0,09 50 0,20 600 3,05 200 1,13 150 0,97 Bacillariophyceae összesen 5650 29,20 1700 2.91 3650 14,99 3200 16(28 2650 15.01 2350 15,16 Cyanophyta 625 3,23 600 1,02 1000 4.11 1000 5.10 550 3,12 650 4,20 Euglenophyta 300 1,55 700 1,19 1000 4.11 250 1.26 400 2,27 400 2,59 Chiamydomonas spp. 250 1,29 1400 2,39 950 3.90 450 2,29 350 1,98 150 0i96 egyéb Chlorophyta 100 0,52 50 0,09 150 0,62 100 0,51 50 0,28 150 0,96 eggéb moszatok 225 1,16 150 0,26 2400 9,85 450 2,29 450 2,55 2501,61 összes moszalfajok együtt 19350 10Q0 58500 100,0 24 350 100,0 19650 100,0 17650 100,0 15500 100,0 volt a Crucigenia tetrapedía és a Tetraédron trilobatum viszonylagos nagyobb, de még mindig nem tömegprodukciós jellegű előfordulása. Megemlíthető, hogy a szilícium-trágyázás nem eredményezett számottevő különbséget az algaegyüttes kovamoszat-fajainak elszaporodásában. A IX. 5- 12-e közötti kísérlet olyan algaegyüttesből indult ki, amelyben nem volt tömegprodukciós, víz virágzássá fejlődő szaporodási irányzata egyetlen fajnak sem és ez az összkép lényegében a kísérlet folyamán is megmaradt. Egyetlen kivételt az ammóniumchloridos trágyázás jelentette, amelynél a kezdeti alacsony ind./ml-értékű Kirchneriella-fajok a kísérlet befejezőéig jelentékeny, 43 250 ind./ml-értékig szaporodtak el (2. táblázat 2. oszlopa). Ha a kísérletek összalga-ind./ml-értékeit egybevetjük a Böszörményit-Kárpáti- Meszes(lQ6'i) megállapította fotoszintézis-értékekkel, valamint a Kárpáti Árpád által megállapított össz-N-értékekkel, határozott párhuzamokat állapíthatunk meg, miként ez az 1. ábráról kitűnik. Az értékek természetesen nem lehetnek pontosan proporcionálisak egymással, mert hiszen az algaegyüttes taxonómiai összetétele esetenkint változik, egyszer esetleg kisebb, máskor esetleg valamivel nagyobb méretű algaszervezetek vannak nagyobb egyedszámban képviselve, azaz a mindenkori összalgaind./ml-értékek csak közelítő tájékoztatást adnak az általuk reprezentált algák biomasszájáról. Át lehetne természetesen a mindenkori összalgaind./ml-értékeket a megfelelő térfogati szorzószámokkal biomasszaértékekké is számítani, de — túl azon, hogy az ilyen számításokban elég sok a bizonytalansági elem — egy ilyen átszámítás limnológiailag aligha mondana többet a kérdéses vízmintáról, mint az az összkép, ami a fotoszintézis-intenzitásból és az illető konrét algaegyüttes mennyiségi és minőségi elemzéséből alakul ki. A fenti három adat (fotoszintézis-érték, összN-érték és összalganépesség) egybevetésében csak egy helyütt mutatkozik látszólagos ellentmondás, a IX. 12-i ammóniumchloridos kísérlet három adatának meg nem felelőségében, az itteni aránytalanul magasnak látszó össz-N-értéknél. Ugy gondolom azonban, hogy Böszörményi Kárpáti—Meszes (1963, p. 37, fig. 4.) eredeti adataiból erre is találunk magyarázatot. Az ő 3.kísérletük ammóniumchloridos változatának lefolyása a vonatkozó grafikon szerint úgy alakult, hogy a harmadik mérési napon a kontrollhoz képest több, mint 300% volt a fotoszintézis intenzitása, míg a kísérlet végén ugyanennél a kísérletnél csak 150%-os többlet volt. Ez — legalább részben — feltétlenül arra vall, hogy itt kísérlet közben nagyobb sejtszámnak, több algaszervezetnek kellett lenni, mint a kísérlet végén, s ennek a nagyobbszámú