Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
5. szám - Uherkovich Gábor: Gödöllői halastavi trágyázási kísérletekkel kapcsolatos mennyiségi fitoplanktonelemzések
Uherkovich G.—Kárpáti Á.: Gödöllői halastavi trágyázási kísérletek Hidrológiai Közlöny 1965. 5. sz. 23Í 1. ábra. A gödöllői 5. sz. halastavon 1962-ben végzett Böszörményi—Kárpáti—Meszes-féle kísérlet fitoplankton-együtteseinek mennyiségi elemzése At>h. I. Quantitative Analyse der Phytoplankton—Gemeinschajten anlásslich des Versuchs von Böszörményi—Kárpáti—Meszes am Fischtcich No. 5 zu Gödöllő aus dem Jahre 1962 Fig. I. Quntitative anályses of Böszörményi— Kárpáti—Meszes Experiment's phytoplankton romosis at the fish pond No. 5. in Gödöllő in 1962 280 260240 220 200 180• 160 140 120• '100 80 60• 40 20 E ach E ach IUL JL 14001300120011001000900• I E su E si 0 E e kJ 7006005004003002001962. VIII. 8 VM.1S. VHt.22. tX.5. n egyéb moszatok 1 . tj t ind/rnl I Ch/orococcales ) össz-N mg/l (Korpólílfodata) totoszinUzjs-ért a kontroll X-aban (Böszörményi 1963. nyomán) IX. 12. C - kontroll r ach- ammoniumctilorid ni - nitrát su - s altat si • si/icat L i • nyomelem algaszervezetnek organikus maradványai még jelen voltak a vízben a kísérlet végén és a magasabb össz-N-értékeket eredményezték. A meteorológiai viszonyok a kísérletek időtartama alatt Az első kísérlet időszakában, 1962. VIII. 8— 15-e között, a levegő hőmérséklete mindvégig egyenletesen emelkedett (28—33 C°-os maximumok), a tó vizének hőmérséklete átlagosan 25 C° körül volt, 27°-os maximummal. A légnyomás viszont ezzel egyidőben folyamatosan süllyedő irányzatú volt. Ez arra utal, hogy viszonylag ritkán észlelhető tisztán prefrontális időjárási helyzet uralkodott. Ezen időszak frontnaptárából jól leolvasható, hogy VIII. 8—11-ig csak egészen enyhe volt a fronttevékenység, VIII. 11—16-ig pedig egyetlen front sem vonult át a területen (!), viszont VIII. 16-án, tehát az első kísérlet záró mintavételét követő napon igen erős fronthullám tört be (hidegfrontok). Ezt a meteorológiai helyzetet a nagymérvű vízvirágzás szempontjából feltétlenül jelentősnek lehet tartani. Erre a meteorológiai hatásra halmozódott a kísérletben a trágyázás hatása. Az első kísérletet követő héten (VIII. 22—-29.) változékonyabb, kevéssé napfényes időjárás ural kodott. A VIII. 22-i mintavételkor 25 C°-os hőmérsékleti maximum, 20,5 C°-os vízhőmérséklet, emelkedő légnyomás voltak az időjárási mutatók. Ez a nap egymást követő hidegfrontok utolsó szakaszába esett. Az általunk elemzett következő kísérlet (Böszörményi és munkatársai ím. 3. kísérlete) időszakának, a IX. 5—12-e közötti időnek derekán erősebb lehűlés következett be, vele majdnem párhuzamosan igen meredeken emelkedő légnyomással. A vonatkozó időszak végén jelentékeny felmelegedés (19 C°-ról a 30 C°-ot megközelítő értékekig), siillvedő légnyomás jellemezte az időjárási állapotot." Az eredmények összefoglaló értékelése Jelen tanulmányunk mindössze két kísérlet adataira támaszkodik, így nagyobb általánosításokra nem ad lehetőséget, viszont néhány tanulság levonását mégis lehetővé teszi. Megmutatkozott, hogy a fitoplanktonban az alkalmazott trágyázási mMszerek mindegyike határozott egyedszám-gyarapodást eredményezett. Viszont az is megmutatkozott, hogy kiugró, tömegprodukciós-jellegű planktonalgagyarapodás csak akkor jött létre az alga együttesben, ha a trágyázás hatása beinduló vízvirágzásra szuperponálódik. A trágyázás hatása ilyen esetben elsősorban a tömegprodukciós állapotban levő szervezet egyedszámának gyarapításában jelentkezett, tehát nem az algaegyüttes egészének egyenletes egyedszámgyarapításában. Ha viszont a kiindulási algaegyüttesben nem volt valamelyik szervezetnek tömegprodukciós tendenciája, a trágyázás hatása egyenletesebben jelentkezett. A trágyázás — túl azon, hogy a fotoszintézist jelentősen megemelte — tehát az algaegyüttes egészében esetenkint eltérő módon fejtheti ki hatását, más és más szervezet szaporodását hajthatja fel a kiinduló algaegyüttestől, sőt még a meteorológiai viszonyoktól is függően. Ugy véljük, hogy a hazai sekély állóvizek és ezek közül is elsősorban a tógazdaságok limnológiai kutatásában a taxonómiai-társulástani vizsgálatoknak meteorológiai (v. ö. Kiss 1958) és korszerű produkcióbiológiai vizsgálatokkal kellene a legszorosabban összefonódniok, sőt kívánatos lenne ezeket a kérdéseket a halhústermelés kérdéseivel is kapcsolatba hozni. IRODALOM [1] Böszörményi, Z. — E. Cseh — L. Felföldi/ — E. Szabó: A Balatonban C l 4-módszerrel végzett fotoszintézis-mérés módszertani kérdéseiről. Ann. Inat. Biol. Tihany, 29 : 39—63, 1962. [2] Böszörményi, Z. — Á. Kárpáti — G. Meszes : Űj eljárás hidrobiológiái produktivitást limitáló táplálkozási tényezők vizsgálatára. Bot. Közi., 50 : 34—41, 1963.
