Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
5. szám - Könyvismertetés
218 Hidrológiai Közlöny 1965. 5. sz. Ozoray Gy.: Az Északkeleti Középhegység vízföldtana [5] Pantó Gábor, 1961 : Az ignimbrit-kérdés. MTA Míísz. O. Közi. XXIX/1—4, pp. 299—332. |6] Papp Ferenc, 1929 : Hidrogeológiai megfigyelések a Börzsönyi-hegységben. Hidrológiai Közlöny, IX, pp. 83—99. [7] Rónai András, 1956 : A magyar medencék talajvize, az országos talaj víztérképező munka eredményei. Földt. Int. Évk. XLVI/1, pp. 1—245. |8] Scheuer Gyula — Horváth Lajos etal., 1957—1960: Vízellátási szakvélemények. Földmérő és Talajvizsgáló V., fíp. kéziratok. [9] Schmidt E. R. et al., 1962 : Magyarország vízföldtani atlasza. Bp., pp. 1—72. | 10] Schmidt E. R. et ab, 1962 : Vázlatok és tanulmányok Magyarország Vízföldtani Atlaszához. Bp., pp. 1—655. [11] Schréter Zoltán, 1940: Nagybátonv környéke. Magyar Tájak Földtani Leírása, II, Bp., pp. 1—154. | 12] Schulhoj Ödön et al., 1957 : Magyarország ásványés gyógyvizei. Bp., pp. 1—963. | 13] Szádcczky-Kardoss Elemér, 1959: A kárpáti közbenső tömeg magmás mechanizmusáról. MTA Geokémiai Konf., Kézirat. |14] Vadász Elemér, 1960: Magyarország földtana, II. kiad., Bp. pp. 1—646. [15] Vendl Anna, 1965: A hazai rétcgforrások főbb típusai. Hidrológiai Tájékoztató. Sajtó alatt. | 16] Vitális Sándor, 1940: Új gyógyvíz Kistoronyén. Hidrológiai Közlöny, XIX (1939), pp. 62—74. niíU>OJIOrH51 ByjIKAHHMECKOrO TOPHOrO MACCHBA CEBEPHOBOCTOMHOrO ME>KrOPbfl JJ. Ü3opau I. B eyjiKanwiecKOM Maccuee mpeinu'moao nepuoda Cceepnoeocmo'iHoeo MeJiceopba iioBepxiiocTHan HIKJJHJII,TpamiH COCTAB^HET OKOJIO 15% OT rosoBbix ocaflKOB. npeoőjiaflaiomafl MacTb ripo<j)iuibTpyioineiícfl BOAM CHOBO BxoflHT na noBepxiiocTb eme B ropax (HCTOHHHKH H T.«.). Ha rpaHHue ByjiKaHimecKiix TOJIIH, 3aJieraioiunx npyr nafl apyroM, HaxoflHTCfl xapaKTepHbie rpynnbi eyAKaiiulecKUX ucmomiuKoe, HBJIHIOUIHXOT AHCKopflaHTHbiMii (name Bcero), HJIH KOHKOpflaHTHbIMH, CBOÖOflHO BblXOflíIIHHMHCH, HJIH nepejuiBaioiHHMHCíi no HX noHBJieHHio. B rope Eapwenb B ocaaoMHbix nopoaax c BHVTPCHHHM naKJionoM (KajiflepoBCKaa CTpyKTypa) HMCIOTCH rpynnw riepeJiHBaioIHHXCH HCTOIHHKOB. CTEI<aioiuaHCfl BOfla B 3HamrrejibHon MacTH y öopTax AOJIUHH. BO BpeMíi MajioBoanoro nepno^a PYIBJIMH npuHocHTCfl BOFLBI HCTOIHHKOB : B öopTax flOJiHHbi BOfla ywe BTopoii pa3 nona^aeT no/; seivuno. 2. 3p03Hfl HBJIfleTCfl CejieKTHBHOÖ H npOHCXOflHT öbicTpo Ha puoAum-mycpoeoü meppumopuu Ceeepnoü Bempuu. PHOJHITOBMÍI Ty<}> ÍIBJINETCH HBOAKHM no niflporeojioniH : ecjin OH CBewuft, TO CHJibHoií ÍIBJIAETCH HH(])HJibTpauHH, a ecjin pa3pyuieHiibin, TO CTOK HBJUieTca őojiee CHJibHbiM. 3. ByAKüHUiecicue cfiopMaquu ocado'mux őacceÜHOe. CBIlTaMH aHAe3HT0BbIX >KHJI npenflTCTByCTCH I0pH30HTajibHOMy ^BHM<eHHio BOflbi (CB-MépxaT), a BepTHKajibHoe ee flBHH<eHHe 3aTpyflHHeTca ii3-3a 3aKpuTbix ByjiKaHHqecKHx TOJIUI, pa3fleJiHiou(Hx oTJioweHHfl B őaccettHe na öojiee BbicoKne H HH3KHe nacTH. Ilydrogeologic (lcr vulkanisehcn Kettc des NordostUngarischen Mittelgcbirgcs Gy. Ozoray 1. In der tcrtiüren vulkanischen Kelte des nordöstlichen Mittelgebirges Ungarns kann dic Einsickerung an der Oberfláche auch 15% der jáhrlichen Niederschláge ausmachen. Der überwicgende Teil des eingesickerten Wassers tritt nocb im Gebirge wieder an die Oberfláche (in Gestalt von Quellen usw.). An den Grenzen der aufeinanderlagernden vulkanischen Schichtenreihen treten charakteristische vulkanische Schichtenquellenreihen zu Tage. Diese können (háufiger) diskordant oder konkordant, hinsichtlich Erscheinung frei ausfliessend oder überfliessend sein. Im Gebirge Börzsöny trágt das gegen das Gebirgsinnere ncigende Sediment—Liegende (Chaldera-Struktur) eine üborfliessende Schichtenquellenreihe. Das abfliessende Wasser wird grösstenteils durch die Schuttkegel an den Taleingángen verschlungen. In Trockenzeiten führen die Báche Quellwasser : in den Taleingángen gelangt das Wasser bereits zum zweitenmal untor die Erdoberfláche. 2. Das Riolit-Tuff-Gebiet in Nordungarn weist eine galoppierendo und solektive Erosion auf. Hydrogeologisch gesehen hat Riolit-Tuff ein doppeltes Antlitz : in gesundem Zustand ist die Einsickerung, im verwitterten Zustand hingegen der Abfluss etark. 3. Vulkanische Formationen der sedimcntierten Becken. Andesit-Flözreihen behindern die waagrechte Wasserbewegung (nordöstlicher Cserhát). Abgedeckt vulkanische Schichtenreihen stehen der scnkrechte Wasserbewegung im Wege, wobei die Beckenausfüllung in einen höheren und einen tieferen Teil getrennt wird. Jercb Gábor : Szárnyas hajók. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964., 208. oldal, 154 ábra.) A szállítási sebesség növelése iránti igény századunk egyik jellemzőjo. A fejlődés során számos járműfajta látott napvilágot. Amint kiderült, az évezredes múltú vízkiszorításos hajók sebessége a nagy energiabefektetések révén sem növelhető már bizonyos haI áron túl. A sebességnövelés egyik lehetősége a vizalatti szárny alkalmazásában rejlik. A szárnyas hajó elmélete egyesíti a hajó és a repülőgép elvét és számos sajátosságát. A könyv a különböző járműveket összehasonlítja egymással (az 1. fejezetben) abból a szempontból is, hogy sebességük ós a szállított teher egy t-jára eső LE igényük között milyen a kapcsolat (1. ábra). Erről az ábráról kitűnik a szárnyas hajó helye a többi járművek között (vastag görboszakasz). Leolvasható az a sebességtartomány, amelyben alkalmazása célszerű. A 2. fejezőt a vízalatti szárnyak környezetében kialakuló áramlástani folyamatok részletes elméleti jellemzésével foglalkozik. A 3. fejezet a szárnyas hajók elméletét öleli fel a következő részletezés szerint : 1. a szárnyfelületek kialakítása ; 2. a hajótest kialakítása; 3. a stabilitás; 4, az ellenállás ; 5, a manőverképesség. 7. ábra A könyv ízléses kialakítású. Ábraanyaga a hidraulikai, hidromechanikai elméleti részeket nagyon jól egészíti ki. Az elméleti részek mellett a hajó szerkezeti kialakításának sajátosságait, a fejlődés irányait is jól szemlélteti. Dr, Ollós Gém /*-—- Autó Szárnyashajó loo 300 V [km/ó] Repiilöyip Helikopter Repú/öyép