Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

5. szám - Könyvismertetés

218 Hidrológiai Közlöny 1965. 5. sz. Ozoray Gy.: Az Északkeleti Középhegység vízföldtana [5] Pantó Gábor, 1961 : Az ignimbrit-kérdés. MTA Míísz. O. Közi. XXIX/1—4, pp. 299—332. |6] Papp Ferenc, 1929 : Hidrogeológiai megfigyelések a Börzsönyi-hegységben. Hidrológiai Közlöny, IX, pp. 83—99. [7] Rónai András, 1956 : A magyar medencék talajvize, az országos talaj víztérképező munka eredményei. Földt. Int. Évk. XLVI/1, pp. 1—245. |8] Scheuer Gyula — Horváth Lajos etal., 1957—1960: Vízellátási szakvélemények. Földmérő és Talaj­vizsgáló V., fíp. kéziratok. [9] Schmidt E. R. et al., 1962 : Magyarország víz­földtani atlasza. Bp., pp. 1—72. | 10] Schmidt E. R. et ab, 1962 : Vázlatok és tanulmá­nyok Magyarország Vízföldtani Atlaszához. Bp., pp. 1—655. [11] Schréter Zoltán, 1940: Nagybátonv környéke. Magyar Tájak Földtani Leírása, II, Bp., pp. 1—154. | 12] Schulhoj Ödön et al., 1957 : Magyarország ásvány­és gyógyvizei. Bp., pp. 1—963. | 13] Szádcczky-Kardoss Elemér, 1959: A kárpáti köz­benső tömeg magmás mechanizmusáról. MTA Geokémiai Konf., Kézirat. |14] Vadász Elemér, 1960: Magyarország földtana, II. kiad., Bp. pp. 1—646. [15] Vendl Anna, 1965: A hazai rétcgforrások főbb típusai. Hidrológiai Tájékoztató. Sajtó alatt. | 16] Vitális Sándor, 1940: Új gyógyvíz Kistoronyén. Hidrológiai Közlöny, XIX (1939), pp. 62—74. niíU>OJIOrH51 ByjIKAHHMECKOrO TOPHOrO MACCHBA CEBEPHOBOCTOMHOrO ME>KrOPbfl JJ. Ü3opau I. B eyjiKanwiecKOM Maccuee mpeinu'moao nepuoda Cceepnoeocmo'iHoeo MeJiceopba iioBepxiiocTHan HIKJJHJII,­TpamiH COCTAB^HET OKOJIO 15% OT rosoBbix ocaflKOB. npeoőjiaflaiomafl MacTb ripo<j)iuibTpyioineiícfl BOAM CHOBO BxoflHT na noBepxiiocTb eme B ropax (HCTOHHHKH H T.«.). Ha rpaHHue ByjiKaHimecKiix TOJIIH, 3aJieraioiunx npyr nafl apyroM, HaxoflHTCfl xapaKTepHbie rpynnbi eyAKaiiu­lecKUX ucmomiuKoe, HBJIHIOUIHXOT AHCKopflaHTHbiMii (name Bcero), HJIH KOHKOpflaHTHbIMH, CBOÖOflHO BblXOflíIIHHMHCH, HJIH nepejuiBaioiHHMHCíi no HX noHBJieHHio. B rope Eapwenb B ocaaoMHbix nopoaax c BHVTPCHHHM naKJionoM (KajiflepoBCKaa CTpyKTypa) HMCIOTCH rpynnw riepeJiHBaio­IHHXCH HCTOIHHKOB. CTEI<aioiuaHCfl BOfla B 3HamrrejibHon MacTH y öopTax AOJIUHH. BO BpeMíi MajioBoanoro nepno^a PYIBJIMH npuHocHTCfl BOFLBI HCTOIHHKOB : B öopTax flOJiHHbi BOfla ywe BTopoii pa3 nona^aeT no/; seivuno. 2. 3p03Hfl HBJIfleTCfl CejieKTHBHOÖ H npOHCXOflHT öbicTpo Ha puoAum-mycpoeoü meppumopuu Ceeepnoü Bempuu. PHOJHITOBMÍI Ty<}> ÍIBJINETCH HBOAKHM no niflpo­reojioniH : ecjin OH CBewuft, TO CHJibHoií ÍIBJIAETCH HH(])HJibTpauHH, a ecjin pa3pyuieHiibin, TO CTOK HBJUieTca őojiee CHJibHbiM. 3. ByAKüHUiecicue cfiopMaquu ocado'mux őacceÜHOe. CBIlTaMH aHAe3HT0BbIX >KHJI npenflTCTByCTCH I0pH30H­TajibHOMy ^BHM<eHHio BOflbi (CB-MépxaT), a BepTHKajibHoe ee flBHH<eHHe 3aTpyflHHeTca ii3-3a 3aKpuTbix ByjiKaHH­qecKHx TOJIUI, pa3fleJiHiou(Hx oTJioweHHfl B őaccettHe na öojiee BbicoKne H HH3KHe nacTH. Ilydrogeologic (lcr vulkanisehcn Kettc des Nordost­Ungarischen Mittelgcbirgcs Gy. Ozoray 1. In der tcrtiüren vulkanischen Kelte des nord­östlichen Mittelgebirges Ungarns kann dic Einsickerung an der Oberfláche auch 15% der jáhrlichen Nieder­schláge ausmachen. Der überwicgende Teil des ein­gesickerten Wassers tritt nocb im Gebirge wieder an die Oberfláche (in Gestalt von Quellen usw.). An den Grenzen der aufeinanderlagernden vulkanischen Schich­tenreihen treten charakteristische vulkanische Schichten­quellenreihen zu Tage. Diese können (háufiger) dis­kordant oder konkordant, hinsichtlich Erscheinung frei ausfliessend oder überfliessend sein. Im Gebirge Börzsöny trágt das gegen das Gebirgsinnere ncigende Sediment—Liegende (Chaldera-Struktur) eine übor­fliessende Schichtenquellenreihe. Das abfliessende Was­ser wird grösstenteils durch die Schuttkegel an den Taleingángen verschlungen. In Trockenzeiten führen die Báche Quellwasser : in den Taleingángen gelangt das Wasser bereits zum zweitenmal untor die Erdober­fláche. 2. Das Riolit-Tuff-Gebiet in Nordungarn weist eine galoppierendo und solektive Erosion auf. Hydro­geologisch gesehen hat Riolit-Tuff ein doppeltes Ant­litz : in gesundem Zustand ist die Einsickerung, im verwitterten Zustand hingegen der Abfluss etark. 3. Vulkanische Formationen der sedimcntierten Becken. Andesit-Flözreihen behindern die waagrechte Wasserbewegung (nordöstlicher Cserhát). Abgedeckt vulkanische Schichtenreihen stehen der scnkrechte Wasserbewegung im Wege, wobei die Beckenaus­füllung in einen höheren und einen tieferen Teil getrennt wird. Jercb Gábor : Szárnyas hajók. (Műszaki Könyv­kiadó, Budapest, 1964., 208. oldal, 154 ábra.) A szállítási sebesség növelése iránti igény száza­dunk egyik jellemzőjo. A fejlődés során számos jármű­fajta látott napvilágot. Amint kiderült, az évezredes múltú vízkiszorításos hajók sebessége a nagy energia­befektetések révén sem növelhető már bizonyos ha­I áron túl. A sebességnövelés egyik lehetősége a vizalatti szárny alkalmazásában rejlik. A szárnyas hajó elmélete egyesíti a hajó és a repülőgép elvét és számos sajátos­ságát. A könyv a különböző járműveket összehasonlítja egymással (az 1. fejezetben) abból a szempontból is, hogy sebességük ós a szállított teher egy t-jára eső LE igényük között milyen a kapcsolat (1. ábra). Erről az ábráról kitűnik a szárnyas hajó helye a többi járművek között (vastag görboszakasz). Leolvasható az a sebességtartomány, amelyben alkalmazása cél­szerű. A 2. fejezőt a vízalatti szárnyak környezetében ki­alakuló áramlástani folyamatok részletes elméleti jellem­zésével foglalkozik. A 3. fejezet a szárnyas hajók elméletét öleli fel a következő részletezés szerint : 1. a szárnyfelületek ki­alakítása ; 2. a hajótest kialakítása; 3. a stabilitás; 4, az ellenállás ; 5, a manőverképesség. 7. ábra A könyv ízléses kialakítású. Ábraanyaga a hidrau­likai, hidromechanikai elméleti részeket nagyon jól egészíti ki. Az elméleti részek mellett a hajó szerkezeti kialakításának sajátosságait, a fejlődés irányait is jól szemlélteti. Dr, Ollós Gém /*-—- Autó Szárnyashajó loo 300 V [km/ó] Repiilöyip Helikopter Repú/öyép

Next

/
Oldalképek
Tartalom