Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

5. szám - Szeifert Gyula: Víztározási lehetőségek a Nyírségen

Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. 206 HIDROLÓGIA Yíztározási lehetőségek a Nyírségen SZEIFERT GYULA* A vízigények rohamos növekedése szükségessé teszi a vízkészletek pontos feltárását, valamint a víz természetes körforgásába való okszerű beavatkozást. A feltárás a víz időbeli, mennyiségi és minőségi eloszlásának egyre megbízhatóbb megismerését célozza. A beavatkozás a vízkészletek és vízigények összehangolását kívánja tarozás útján elérni. Az utóbbi esetben rendszerint a nagyobi) lefolyású időszakok vízmennyiségét (amely nem esik egybe a nagyobb igényekkel) tározóterekbe felfogják, és kisebb lefolyású időszakokban az igények kielégítésére felhasználják. Ezen egyszerű elv alkalmazását a területi természeti adottságok, az igények, valamint a gazdaságosság befolyásolják. Hazánkban a tarozás lehetőségeit első összefoglaló munkaként a VTTUKI Puskás Tamás összeállításában ,,Magyarország tározási lehetőségei" címmel adta közre. A Nyírség tározási lehetőségeit sajátos adottságai miatt — az összeállítás vem tartalmazza. Ezeket az adottságokat, a tározás és vízgazdálkodás nyírségi lehetőségeit ismerteti hézagpótlásként szolgálva a jelen tanulmány. Morfológiai viszonyok, területi adottságok A Nyírség (1. ábra) az ország keleti részén a környező területből kiemelkedő pleisztocén eredetű homokdombok sorozatából áll. Eredeti felszíne megsüllyedt, melyet a Tisza, Bodrog, Latorca, Ung folyók ősei feltöltöttek. Mai, észak-déli irányú domb és völgysorokból álló formája a víz és szél felszínalakító hatására jött létre. A víz felszínalakító hatása előbb, a szél hatása később szűnt meg, illetőleg — főleg a déli részén — az utóbbi kisebb mértékben ma is érvényesül. A Nyírség vizeit a Lónyay főcsatorna övcsatornaként fogja össze és vezeti le gravitációsan a Tiszába. Vízgyűjtő területe 1815 km

2. Déli részén a homokdombok 160 m A.f.-i az északi részen 90—100 m A.f.-i magasságúak. A terület északi irányban lejt, esése 0,4—3,8°/

0

0. A homokdombok között változó szélességű völgyek húzódnak. Ezeknek a völgyeknek a mélypontjain halad a belvízi szállítóhálózat váza, a ITT -IX. főfolyások. A főfolyás elnevezés - - a szokásos csatorna helyett azok állandó vízszállítására utal. A csatornák talajvizet szállítanak, ezért még aszályos időszakban is van a területről elfolyó víz. A csatornarendszer jelenlegi kiépítettsége a főfolyásokra vonatkozóan 12,3 l/sec/km,

2, a Lónyay főcsatornára vonatkozóan 20 l/sec/km

2. A főcsatorna nagyobb fajlagos kiépítése az árvíz biztonságosabb levezetése érdekében történt. A csatornarendszer fejlesztésre szorul, kívá* Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza JELMAGYARAZAT: • •Téglás / /. ábra. A Nyírség—Lóiiyay-csalorna rendszerének helyszínrajza ' <Puaypa 1. IUaii cucmeMbi KanaAoe JIDIIHU e Hupuieec [aj : nocTpoeHHoe BOAOxpaHHJimue, |bJ : CTpoflmeecn Bonoxpannjimue, fc]: npoeKTHpyeMoe Bofloxpami-nwine Abb. 1. Lageplan des Lónyay-Kanalsystems in der Landschaft Nyírség [a]: ansgebauter Speicher, [6]: Speicher in Bau, [c]: geplanter Speicher natos volna az egész rendszerre vonatkozóan a 20 1/sec/km

2, a Lónyay főcsatornára vonatkozóan a 30 l/secjkm

2 fajlagos kiépítés. Csapadékviszonyok Néhány kisebb terület kivételével a csapadék sokévi átlaga mindenütt meghaladja az 550 mm-t. Az 1867—1963. évek között mért adatokból megállapítható (2. ábra), hogy az évi csapadékösszeg Nyíregyházán a 96 év alatt kétszer haladta meg a 800 mm/év mennyiséget és négyszer maradt 400 mm/év alatt. Az évi csapadékeloszlás területi változását Hajóssy F. 40 év feldolgozott adatai alapján a 3. ábra szemlélteti. Talajviszonyok Az öblözet talajai öt nagy csoportba osztályozhatók : 1) Szerves anyagban szegény, szél által mozgatott futóhomok. Zömmel a terület déli részén helyezkedik el, de kisebb foltokban az egész területen megtalálható. Összterülete 344 km

2, a terület 19°/

0-a. Vízkapacitása 80—100 mm/m-re tehető.