Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

4. szám - Csanády Mihály–dr. Gregács Margit: A halastavas szennyvíztisztítás közegészségügyi kérdései

Csanády M.—Gregács M.: A halastavas szennyvíztisztítás Hidrológiai Közlöny 1965. 4. sz. 183 szervesanyag tartalom az oxigén háztartás bizonytalanná válását okozhatja, kedvezőtlen tényezők összejátszása esetén oxigénhiányhoz vezethet. Ebből viszont az a következtetés vonható le, hogy a szennyvízzel terhelt halastóba a szennyvíz által bevitt és a takarmánnyal bejuttatott szervesanyag összmennyisége lehetőleg ne legyen nagyobb, mint amennyi egy szennyvízzel nem terhelt tóba bejut. Feltehető, hogy a szennyvíz tápanyagainak a halak táplálkozási láncába való beépülése (pl. Daphniák) révén a természetes hozam növekedése bőven fedezi a takarmányozás mérséklése miatti hozamcsökkenést. Legalábbis erre utal, hogy pl. a földvári tó fajlagos hozama 1961-ben 8 q/kat. hold volt (1962-ben sem volt kisebb !), ami az országos átlagnak (350 kg/kh., [23]) több mint kétszerese. Külön figyelembe veendő, hogy a 8 q-nak több mint fele, kereken 450 kg volt a természetes (tehát a takarmány keményítőértékének leszámításával kapott) hozam. Az egyébként hasonló körülmények között működő, de szennyvizet nem kapó kőröshegyi tó hozama csak 100 kg/kh. volt (1961), de a jobban kezelhető, nagyüzemi irmapusztai (Balatonlelle) tavak természetes hozama is csak 220—280 kg volt ugyanakkor. Tekintve, hogy a halélettani és halgazdasági szempontok értékelése nem feladatunk, ezekkel a kérdésekkel részletesebben nem foglalkozunk, mindenesetre az elmondottakat megfontolandónak tartjuk. Deszk A deszki gyógyintézet szennyvize egy régi, Prister-rendszerű tisztítóberendezésen keresztül kb. 700 négyszögöl nagyságú tóba ömlik. A tisztítóberendezés jelenleg csak mint egyszintes ülepítő, illetve oldómedence működik. A terhelés 160 fő teljes szennyvize (konyha, mosoda is). A tóba jut ezenkívül az intézet két mélyfúrású kútjának túlfolyó vize is, amelynek mennyisége — a kloridtartalom alapján kiszámolva — a szennyvízmennyiség 8-szorosa. A tó terhelése tehát 640 fő/hektárnak adódik. A tó parkban, bokros-fás területen, tehát szélvédett helyen fekszik. Dísz-lialastónak készült, de a közelmúltban is telepítettek bele halivadékot, bár tervszerű haltenyésztésről nem lehet beszélni. 1962-ben a tófeneket iszaptalanították, mivel feltételezték, hogy az évek során összegyűlt iszap anaerob folyamatok okozója lehet. A leszívatáskor kb. 2 mázsa halat fogtak ki, ami 8 q/ha-nak felel meg. A tavat tisztítása után egy évvel, 1963. májusában vizsgáltuk meg. A vizsgálatkor a tóban magasabbrendű, gyökeres növények nem éltek. A víz felszínének tekintélyes részét a környező fákról származó levélkék borították, de a felszín másutt is hártyás volt. A szennyvízbeömlés környékén Sphaerotylus-csomók úsztak. A kémiai és bakteriológiai vizsgálat fontosabb adatait a 4. táblázat tartalmazza. A mintavételi helyeket az 1. ábra szemlélteti. Szennyvíz • . Tiszta víz 7. ábra. A deszki szanatóriumi tó helyszínrajza 0uzypa 1. CxeMa npyda y caHamopuu e c. JJecK Abb. 1. Lageskizze des Sanatoriumsees zu Deszk A tóba ömlő tisztított szennyvíz csekély lebegőanvagtartalmú, vegyileg közepesen, bakteriológiailag kevéssé szennyezett, rothadásban levő szennyvíz (I). Az 1962. évi biológiai vizsgálat szerint a szenny víz összegvedszáma nagy (52 600/ml), ennek nagyrésze színtelen flagellata (Bodo, Cercobodo, Monas sp.-ek, 44 000/ml). MeglepeA deszki szanatóriumi ló vizének vizsgálati eredménye 19G3. V. 14. TaÖAuqa 4. CeAO JJecK. Pe3yAbmam uccAedoeanua eodbi e npyde y caHamopuu Tabelle 4. Deszk. Untersuchungsergebnis des Wassers des Sanatoriumsees 4. táblázat I II III IV V VI A minta származása Tóba ömlő szennyvíz Hígítóvíz Tó a szv. beömléstől 6 m-re Tó Tó Elfolyás Összes lebegőanyag [mg/l] 66 10 136 10 10 97 Szerves lebegőanvag | mg/l] 45 6 117 8 7 90 Oxigénfogyasztás (lúgos) [mg/1] 35,2 2,4 20,4 5,8 10,2 8,6 Klorid, Cl- [mg/l] 60 3 24 9 9 10 Ammónia, NII+ [mg/l] 104 0,0 38 7,2 7,6 7,2 Nitrit, NOT 0 0 0 gy. nyom gy. nyom 0 Oldott oxigén [mg/l] 0,0 0,0 1,5 L7 1,2 Rothadási próba azonnal + — 24 ó -f — — Coli szám, 1 ml-ben 2 300 24 5 400 79 350 23 Baktérium szám 20 C°-on, 1 ml-ben .... 280 000 240 80 000 2400 40 000 1200 Baktérium szám 37 C°-on, 1 ml-ben .... 90 000 110 50 000 1800 26 000 900 Clostridium szám, 40 ml-ben 400 0 480 120 400 110