Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

4. szám - Csanády Mihály–dr. Gregács Margit: A halastavas szennyvíztisztítás közegészségügyi kérdései

Csanády M.—Gregács M.: A halastavas szennyvíztisztítás Hidrológiai Közlöny 1965. 4. sz. 181 Szennyvízzel terhelt halastavak vizsgálata A feladat a szennyvíz-lebomlás nyomonkövetése, a tó szennyvíztisztítási hatásfokának meghatározása céljából. A vizsgált tavak terhelési adatait nem tudtuk változtatni, így a meglevő viszonyok mellett elért hatásfok mérésére kellett szorítkoznunk. A vizsgálatokat főként nyáron végeztük, amikor egyrészt a száraz időjárás miatt kevés a hígító víz, a tó felmelegedése miatt az oxigénháztartás kedvezőtlen lehet, másrészt a végleges befogadókra (pl. Balaton) is ilyenkor a legkárosabb a bevezetett szennyezés (fürdési idény !). Az alábbiakban 3 halgazdasági tó és 2 egyéb, halastónak minősíthető állóvíz vizsgálatáról számolunk be. Gödöllő A gödöllői halgazdaság tósorozatának 7. sz. tavába vezeti házi szennyvizét a Gödöllői Gépgyár, biológiai tisztítás után. 1962. áprilisában és májusában végeztünk tájékozódó vizsgálatot a szennyvíz öntisztulására vonatkozóan. Megállapítottuk, hogy a gravitációs működésű biológiai csepegtetőtest meglehetősen jó hatásfokkal dolgozik, a tóba jól tisztított, nem rothadóképes szennyvíz kerül. A beömlés környéke gyomosodott, egyébként azt tapasztaltuk, hogy a szennyvíz a tó vizének minőségét nem befolyásolja. A tóból kifolyó víz — a felette levő tóból befolyó vízhez hasonlóan — vegyileg csak kis mértékben szennyezett (oxigénfogyasztás 5,7—7,8 mg/l, ammónia 0,28—0,34 mg/l), bakteriológiailag kimondottan tiszta (Coli szám 1 ml-ben 1 alatt) felszíni víznek minősült. Korábban a halastóba került a gépgyár ipari (savas, krómos) szennyvize is, amely károsan befolyásolta a halállományt. A Kisállattenyésztési Kutatóintézet haltenyésztési osztályának adata szerint a kérdéses tó halhozama 1957—60. években rosszabb volt a környező tavakénál, 1961-ben azonban már megközelítette azt (653 kg/kat. hold). Az aránylag csekély mennyiségű (kb. 100 lakosegyenérték/hektár-ra becsülhető) jól tisztított házi szennyvíz a tó jellegét észrevehetően nem befolyásolja. Közegészségügyi szempontból a jelenlegi állapot az adott esetben a szennyvízutótisztítás és elhelyezés legjobb megoldásának tekinthető. Balatonföldvár Az üdülőtelep szennyvize biológai tisztítás után, a hígító patakvízzel keverve jut az 50 kh. nagyságú halastóba. A szennyvíz mennyisége a nyári idényben 1961-ben napi kb. 1200 m

3, 1963-ban kb. 1600 m

3 volt. A tó terhelése ennek alapján (100 l/fő nap fejadaggal és 1962-re 1400 m

3-rel számolva) 19 62-ben 480, 1963-ban 550 fő/hektár-ra tehető. 1962. júniusában részletes, 24 órás komplex vizsgálatot végeztünk a tavon, amelynek eredményét már közöltük [22], 1963. júliusában a vizsgálatot ellenőrző jelleggel megismételtük. Most a két vizsgálat összesített eredményét mutatjuk be (1. és 2. táblázat). 1962-ben lényegében azt állapítottuk meg, hogy bár a szennyvíztelep hatásfoka gyenge, a tó 1. táblázat BALATONFftlDYiRI IIALAS'I'Ó A kémiai, bakteriológiai és purazitológiai vizsgálatok összesített eredménye (1962. VI. 19—20.) TaöAUíia l. PbiÖHbiü npyd e BujiamoiufisAbdeape. CeoÖHbie pe3yAbmambi xuMWiecKux, öaKmepuoAoeu'iecKux u napa3umoAoauiecicux uccAedoeaHuü Tabelle 1. Fischteich zu Balatonföldvár. Zusammenfassendes Ergebnis der chemischen. bakteriologifichen und parasitologischen Untersuchungen I II III IV V VI VII A minta származása Nyers szennyvíz Tisztított szennyvíz Hígító patakvíz Kevert Tápvíz Tó a beömlésnél Nyílt tó Nyílt tó összes lebegőanyag [mg/l] 216 23 9 e 30 25 13 Szerves lebegőanyag [mg/l] 40 10 6 4 1 7 25 13 összes szilárd anyag [mg/1] 990 738 473 541 574 596 585 Izzítási veszteség [mg/l] 385 308 220 248 252 306 269 összes oldott anyag [mg/l] 774 715 64 535 567 566 560 Biokémiai oxigénigény (BOI

s) [mg/l] 106 6,0 27,7 18,4 19,7 18,1 Oxigénfogyasztás (lúgos) [mg/l] 80,0 33,4 8,5 15,0 21,0 25,1 21,8 Klorid. Cl [mg/l] 124 83 14 36 33 30 29 Ammónia, NH [mg/l] .... 100 78 0,18 18,4 10,0 0,05 0,06 Nitrit, N07 N e m mutatható ki Nitrát, NO , X e m mutatható ki Foszfát, PÓT [mg/l] 1,0 0.85 0,10 1,25 <0,1 <0,1 0,0 l.ugosság [mval/1] 9,8 8,7 7,6 8,0 7,6 7,7 Keménység [német fok] 40 39,2 42,0 40,6 41,4 42,8 42,3 Szulfát, SOT~fmg/l] 119 128 50 70 79 66 72 Coli szám, 1 ml-ben 210 000 130 000 320 26 400 2 580 252 250 Baktérium szám 20 C°-on, 1 ml-ben . 1 850 000 1 100 000 3100 186 000 26 000 8800 5000 Baktérium szám 37 C°-on, 1 ml-ben 690 000 630 000 1200 93 500 11 000 2500 2349 Clostridium szám, 40 ml-ben . .. 1 200 500 25 171 52 52 52 Ascaris sp., peteszáin/10 1 60 0 0 Irichuris sp., peteszám/10 1 12 0 0