Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
4. szám - Hajdu György: A Fővárosi Vízmű fejlődése (1867–1964)
148 Hidrológiai Közlöny 1965. 4. sz. Hajdú Gy.: A Fővárosi Vízmű fejlődése 1940 1952 1956 1960 1944 1948 [H 4. ábra. Ivóvíztermelés alakulása 1928—1964-ig 0ueypa 4. M3MeHenue nodanu numbeeoü eodbi 3a nepuod Meytcdy 1928—1964. z. e. Abb. 4. Verlauf der Trinkwassergewinnung von 1928 bis 1964 Csepel-szigeteken, sőt helyenként a Duna jobb partján is a jelentős vastagságú kaviesrétegek nagy mennyiségű ivásra alkalmas vizet tartalmaznak. A rétegek jelenleg napi 600 000 m 3-nél is több jó ivóvizet szolgáltatnak. Feltártuk azokat a területeket is ahonnan még mintegy 300 000 m 3 nagyságrendű elsőosztályú ivóvíz termelhető és további 500 000 m 3 víz beszerzésére alkalmas gyengébb minőségű, vasat, mangánt tartalmazó víztartó réteget ismerünk. Azonban Budapest északi és déli részén fekvő vízadó területek jelentős része ma még feltáratlan és valószínű, hogy 1,5 millió, vagy esetleg 2 millió m 3 napi vízhozam biztosítható Budapest központjától számított 30—40 km-es körzetben, természetes szűrésű Duna-vízből. Ez pedig több mint száz évre elegendő a budapesti lakosság igényeinek kielégítésére. Ma a Fővárosi Vízművek nyári csúcsidőben közel 800 000 m 3 vizet szolgáltat. Ebből: mélységi rétegvíz tisztított Duna-víz természetes parti szűrésű kútvíz 30 000 m : 1 4% 130 000 m : l 17% 610 000 m 3 79% Ez az arány a téli időszakban eltolódik: 30 000 m 3 5% 130 000 m : ! 21% mélységi rétegvíz tisztított Duna-víz természetes parti szűrésű kútvíz 470 000 m 3 74% Éves viszonylatban a számok a természetes parti szűrésű ivóvíz javára tolódnak el. A tisztító üzemek csúcsműként szerepelnek, azokat lehetőleg szüneteltetjük, vagy csökkentett üzemmel dolgoztatjuk, amikor a termelési és fogyasztási adottságok lehetővé teszik, mivel a tisztított víznek magasabb az önköltsége és gyengébb a minősége. Összes víztermelés az 1963. évben; • 218 836 582 m 3 Ebből : mélységi rétegvíz 4 440 334 tisztított Duna-víz 20 834 045 természetes parti szűrésű kútvíz 193 562 203 2,03% 9,57% 88,40% 1963-ban a tisztított víz közvetlen termelési költsége 0,65 Ft/m 3, a kútvízé 0,15 Ft/m 3, a közvetett költséggel együtt az értékesített víz átlagos önköltsége 0,85 Ft/m 3, szemben a 0,56 Fl\m 3 háztartási és a 0,78 Fl/m 3 ipari fogyasztói árral. A főváros vízigénye állandóan emelkedik, ami természetes folyamat. Ez az emelkedés az 1930-as évek végéig nem volt magasabb évi 1,5—2%-nál, mely megfelelt a lakosság természetes igénynövekedésének. Ezekben az években a szolgáltatott víz 75—80%-át a háztartások fogyasztották el. A kezdődő és főképp a szocialista iparosodás kifejlődése során jelentkező ipari vízigények a fejlődési irányt sokkal meredekebbé változtatták. A fejlődés üteme, — eltekintve egyes évektől, — évi 7—8%-ra emelkedett (5. ábra). 1947-től 1963-ig az éves termelés fejlődése 110 millió m 3, ebből mindössze 20 millió m 3 esik a "lakosságra és 90 millió m 3 az iparra. A háztartások korábbi 80%-os részesedésük helyett 1963-ban a fogyasztásból csupán 43%-ig részesednek és a háztartások és az ipar közötti arány egyre inkább a háztartások hátrányára tolódik el. A termelőipar részesedése is megközelíti a 40%-ot, egyes évszakokban azt túl is lépi. A fennmaradó 15—20%-ot a különböző nem termelő jellegű közületek fogyasztják. Az ipar ilyen nagymértékű vízigényének jelentkezése óta versenyfutás folyik az igények növekedése és a termelés bővítése között. Sajnálatosan a legutóbbi időkig nem vált tudatossá, hogy a sokszor igen jelentékeny és elsősorban a háztartásoknál jelentkező vízhiányokat elsősorban az ipar igényeinek növekedése okozza. Természetes, hogy az ipari fogyasztásban is jelentős szerepe van az iparban dolgozó budapesti lakosok munkahelyen jelentkező egészségügyi és szociális vízigényének. Nem hivatott azonban a főváros közössége az ipar vízigényeinek a főváros költségvetéséből történő kielégítésére. Ezt a helyzetet az teremtette, hogy a helytelen árpolitika, az ipar által fogyasztott ivóvíz árának 1201101009080^70• 60%5040 30 70 M 1950IS5I IS521953 1954 1955 19561957195619591 M 5. ábra. A háztartási és ipari vízfogyasztás alakulása 1949—1964-ig <Puzypa 5. H.iMeueiiue őbimoeozo u npoMbiuiAenHOZo eodonompeöMHUH MeJtcdy 1949—1964. z. e. [a] : npoMbiiiLneHHoe H npvroe BononoTpeÖJieHHfl, [bl: SbiTOBOe BoaonoTpeSjieHHe Abb. 5. Entwicklung des háuslichen und industriellen. Wasserbedarfs von 1949 bis 1964 fion ést gyél c/>/ Ttás M -s —_ / r' / / Há, irfoi, tyast fás 0 / /
