Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

8. szám - Dr. Molnár Béla: A magyarországi folyók homoküledékeinek nehézásvány-összetétel vizsgálata

352 Hidrológiai Közlöny 1964. 8. sz. Molnár B.: A folyók nehézásvány összetétele III. URALKODÓLAG MAS MAS ÁSVÁNYOK URALK0D0LAG METAMORF ÁSVÁNYOK T/SZA Hl PERSZTEN 'MBMH wsp/műi MONOKLIN PÍRO/EN ÍTf il KL0RIT KLKESZÖLD AMFIBOL AKTIN0LIT TREM0UT SRANAT o w :o 30 tí —.—i— .I.II 5 . '1 W0 1! , 'P 200 10 1 100 10 2{1 40 tí MIMWK HHHB HHBB m 1 HA 1 TISZAL0K HHBHHil • 1 1 TISZAROFF SBBB 1 •m bh 1 1 1 1 SZOLNOK M 1 IM • 1 CSONGRÁD 4S CSONGRÁD MMM 1 • 1 I 1 M ÚJSZEGED I 1 ÚJSZEGED • Hl • 7. ábra. A tiszai hodralékban uralkodólag előforduló nehézásványok (puzypa 7. npeoÖAadawiifue mnxceAbie Munepajiu e nanocax Tuccu Abb. 7. Die im Geschiebe der Theiss vorwiegend vorkommenden Schwermineralien összetételű homok 0,1—0,125 mm-es frakciója ugyanis a durvább részlegét jelenti a vizsgált homokmintának [14]. A csongrádi apró- és középszemű homokban újra nagyobb a hipersztén mennyisége. Ez a változás a Zagyva és Körös hatását jelenti. Az újszegedi aprószemű homokmintában már a Maros hordalékának keveredését lehet kimutatni [15]. Az eddig felsorolt ásványok mellett az epidot, kékeszöld amfibol (hornblende) és aktinolit-tremolit jelenléte is kimutatható. Ny-ról K felé haladva a Tisza folyóinak összetételében mint a 6. és 10. ábrán látjuk, a Zagyvánál Szentlőrinckáta és Jászberény esetében, tehát durvább és finomabb üledékben a magmás ásványok mellett igen gyakori a gránát mennyisége is. A 0,1—0,2 mm-es frakcióban eléri a 37—42%-ot. További vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a gránát eredetét és lehordási-terület kérdését tisztázzuk, a Karancs-vidék gránátos — andezit elterjedése azonban ismert, így részben innen és a pannon rétegekből is származhat. A Zagyva és Tisza között Pély és Kisköre Homok Kavics TISZA 1. Tiszakanyar 2. Tiszalök 3. Tiszaroff 4 Szolnoktól t 5. Csongrád 6. Újszeged Szemcseátmerő, d [mm] 8. ábra. A tiszai homokminták szemcseösszetételi görbéi <t>uzypa 8. Kpueue apanyAOMempuiecKozo cocmaea necnaHbix oöpa3ifee e Tucce Abb. 8. Kornverteilungskurven der Sandproben der Theiss térségében a pleisztocén alsó határáig 200 m-ig hasonló jellegű és nehézásvány-összetételű üledékeket találunk [4, 15]. A Sajó és mellékfolyói zömmel a kristályospala földtani felépítésű Szlovák-érchegységben erednek. Ez a jelleg .nyilvánul meg a határhoz közeli Sajónémetiből származó aprószemű homokmintában is. A hipersztén és sötétbarna amfibol mindössze 1%-kal szerepel, míg a szirmabesnyői mintában a hipersztén 9,4%-kai, a sötétbarna amfibol 2,3%-kal, de a Tiszába torkollás előtt Sajóörösnél a hipersztén már eléri a 19%-ot is (9. és 10. ábra). A Sajóba torkolló Bódvából Edelénynél vettünk középszemű homokmintát. Nehézásványösszetételében a glaukofán 4,6%-kal, anhidrit 5,3%-kal vesz részt. Az utóbbi a folyó melletti perkupái anhidrit bányászat révén kerülhet bele. A glaukofán és az anhidrit — amelyeket a Bódva szállít —kis mennyiségben Sajóörösig még a Sajóban is ki lehet mutatni. Igen nagy a Bodva hordalék limonit tartalma (32%), ami a lehordási terület vasérc-kifejlődéséből származik. A Hernád (Sajó vízgyűjtő-rendszer) Hernádszurdoknál középszemű homok 0,1—0,2 mm-es frakciójában uralkodólag hipersztént (29%), monoklin piroxént (augitot), (6%) és magnetitet (16%) szállít, ami már az Eperjes-Tokaj-hegység hatását jelenti. Jellemző a Sajó és mellékfolyóinak hordalékára, hogy a mállott ásványok részvétele is igen jelentős (10. ábra). A Bodrog folyóhordalék magmás ásvány mennyisége az országhatártól a torkolatig ugrásszerűen megnő. A 9. és 10. ábra mutatja, hogy Felsőbereckinél az aprószemű homokban pl. a hipersztén 7%, a monoklin piroxén (augit) 16%. Bodrogkeresztúrnál a hipersztén 23%-kal és a monoklin piroxén (uralkodólag augit) is 11%-kal szerepel. Látjuk tehát, hogy az augitnak is fontos a szerepe. Bodrognál a Hernádhoz hasonlóan az Eperjes—Tokaj-hegység hatását lehetett kimutatni. A Szamosból Rápoltról származó középszemű homokban, Tunyogmatolcsról pedig közép- és durvaszemű homokban (9. ábra) a magmás jelleg