Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

8. szám - Dr. Molnár Béla: A magyarországi folyók homoküledékeinek nehézásvány-összetétel vizsgálata

Molnár B.: A folyók nehézásvány összetétele Hidrológiai Közlöny 1964. 8. sz. 353 Szemcseátmérő, d [mm] $. ábra. A tiszai mellékfolyókból vizsgált minták szemcse­összetételi görbéi <J>ueypa 9. Kpuebte epanyAOMempmecKOio cocmaea oöpa3­ifee, e3nmux U3 npumoKoe Tuccbt Abb. 9. Kornverteihmgskurven der aus den Nebenflüssen der Theiss untersuchten Proben uralkodik 10—20% hipersztén tartalommal és jelentős monoklin piroxén (augit) részvételével (10. ábra). Az Erdélyi -'medencét érintő Szamos hordaléka, a lehordási terület földtani felépítése kö­vetkeztében nehézásványfajtákban igen változatos. A Hernád, Bodrog, Szamos hordalék hiper­sztén mennyisége, a sötétbarna amfibol mennyi­ségét felülmúlja. A Berettyóból Hencidánál vett középszemű homokmintában a hipersztén 10%-kal szerepel, a 10. ábráról leolvasható, hogy a Hernád, a Bodrog és a Szamos hordalékának hipersztén és monoklin piroxén (augit) tartalma jelentős, a Körösökben és a Marosban pedig a sötétbarna amfibol, valamint a hipersztén és monoklin piroxén (augit) együttes fellépése a jelentős. A Sebes Körösből Komádinál hipersztént nem is találtunk, a sötétbarna amfibol pedig 10%-kal szerepel, ami Szabó P. szerint mái­dunai hordalék lenne, ö a Tisza-vízvidék és a dunai üledékek legfontosabb különbségének a piroxén és amfibolok arányát tekintette. A piroxén uralkodó volta szerinte Tisza-vízvidék üledéket, az amfibol uralkodó jelenléte pedig dunait jelent. Látjuk tehát, hogy az amfibol a Tisza-vízvidéki üledékekben is hasonló jelentőségű lehet [12, 13, 20]. A Sebes Körös hordaléka azonban mégis elkülöníthető a dunai üledéktől a nagyobb tur­malin, epidot, a kékeszöld amfibol (hornblende) egészen kis mennyisége, valamint az aktinolit­tremolit, kalcit-dolomit teljes hiánya miatt is. A Sebes Körös jellemzője még a 35%-ot felülmúló gránát is. A Fekete Körös Sarkad környéki hordalé­kában a hipersztén némüeg meghaladja a sötét­barna amfibol mennyiségét. A Sebes Köröshöz viszonyítva a gránát legfeljebb 10%-ot ér el. A Gyulafehérvári Fehér Körös anyagában a ne­hézásványok minősége és mennyisége az előzővel teljesen megegyezik. A Hármas Körösből Endrődről és Kunszent­mártonból származó mintákban a mellékfolyóiban kimutatott ásvány-együttest találjuk. A sötét­barna amfibol, valamint a monoklin piroxén 10. ábra. A tiszai mellékfolyók hordalékában uralkodólag előforduló nehézásványok <Puzypa 10. npeoöAadawufue maMceAue MunepaAbi e naHocax npumonoe Tuccu Abb. 10. Im Geschiebe der Nebenflüsse der Theiss vorwiegend vorkommende Schwermineralien

Next

/
Oldalképek
Tartalom