Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
1. szám - Bogárdi István: A műanyagtömlős öntözés hidraulikai vonatkozású kérdéei
8 Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. Bogárdi I.: A műanyagtömlős öntözés hidraulikai vonatkozásai r s "1/ í. '?. '?. /••A V o\ # A 7J / —• /, / —• / / // / Nem biztositható.a -20 %-on A ' h mm ív eleien ti-— belüli egyenletes vízhozam A AK * mit irta 770/7 * mit irta 770/7 V —"F 0 —1== 20 30 40 50 6C Viihoiam, Q [L/s] 70 !). ábra. 60 m hosszú lyukasztott tömlő kezdőnyomásrízhozam ji lleggörbci 0200 mm, 5,7 cm'/fm-lyukasztás A műanyagtömlős öntözés a felületi öntözések fejlesztésének, versenyképessé tételének egyik legfontosabb módja. A továbbiakban, az elméleti kérdések vonalán feladataink a következők : /. A felírt differenciálegyenletek pontos megoldása. 2. Az 1. pont alapján a gyakorlat számára könnyen kezelhető, közelítő képletek kidolgozása. A vízhozam eloszlásának mérésén túlmenően a nyomás eloszlásának mérése. Ezek segítségével : a) közvetlenül összehasonlíthatók a mért és szám ított nyomáseredmények, b) meghatározható a tényleges vízhozamtényező változás. Hangsúlyozzuk, hogy a tömlős öntözés hidraulikai kérdéseinek tisztázása a gyakorlati tervezés számára igen fontos. így pl. egy bizonyos hosszúságú és lyukelrendezésű tömlő össz-vízhozamának változása a tömlő elején uralkodó nyomás függvényében a (8) egyenlet alapján kiszámítható. Anélkül, hogy a részletekbe bocsátkoznánk, hivatkozunk a 9. ábrára, amely 50 m hosszú, 200 mm átmérőjű tömlőre vonatkozik, 5,7 cm 2/m lyukasztással (méterenként egy db 27 mm átmérőjű lyuk). A tereplejtésnek megfelelően görbesereget kaptunk, amely a tömlő jelleggörbéinek tekinthető. Mint már említettük, tanulmányban ismertetett vízmozgással (csövön egyenlő távolságban elhelyezett vízkivételek) sok esetben találkozhatunk. A tömlős öntözésen, az esőszerű öntözésen és a zagv-szállításon kívül hasonló jelenség lép fel települések vízellátásának tervezésekor (vízkivétel lakóházanként) is. Betonút építése esetén a beton utókezelését folyamatosan kell végezni (pl. 1 km hosszúságban). Ez előnyösen megoldható a csővezeték lyukasztásával is (vízkivétel kalickánként). Érdekes és hasznos feladat lehet a tárgyalt számítási eljárást alkalmazni a fenti példákra. IRODALOM f 1J Esőztető öntözőberendezések tervezési segédlete VITUKI kiadvány. Sajtó alatt. [2] Bogárdi István—Perényi Károly : Műanyagt ömlők az öntözésben. VITUKI összefoglaló jelentós. Kézirat 1962. [ 3] Bogárdi István : Öntözéseknél alkalmazott különböző anyagú csővezetékek és szerelvények hidraulikai és üzemi vizsgálata. VITUKT összefoglaló jelentés. Kézirat 1962. [4] llankó Zoltán : Műanyagcsövek és tömlők ellenállásának vizsgálata. VITUKI összefoglaló jelentés. Kézirat 1961. [5j Szüromatnyikoca : Trubi iz l'laszticseszkij Materialov. (lidrotechnika i Melioracija. 1961. II. Hydraulische Fragen der Beregnung mit Kunststoffrohreu I. Bogárdi Derzeit wird in Ungarn durch Beregnungsanlagen efne grössere Fláche berieselt, als mit den Methoden der Oberfláchenbewásserung. Diese Tatsache unterstreicbt vorwiegend aus wirtsehaftlichen Gründen die Wichtigkeit der Entwiéklung der Oberfláchenberieselungen. Die Berieselung mit Schláuchen (lay-flat irrigat ion) stellt eine der günstigsten Verfahren für die Modernisierung der Oberfliichenbewasserungen dar. Mit den flexiblen Schláuchen grossen (200—300 mm) Durchmessers aus Polyetilen oder sonstigen Kunststoffen können hauptsáchlich provisorisclie Bewasserungskanále ersetzt werden. Das Berieselungswasser wird an der Mantelfláche des Schlauches mit Hilfe in gewissen Abstanden angeordneter öffnungen entnommen. Dieser Beitrag behandelt auf Grund der im Jahre 1962 durchgeführten Versuche die hydraulischen Pragen der Berieselung durch Schlauche. Er setzt sich das Ziel, für perforierte Schláuche verschiédener Liinge die Verteilung der Drücke und Wassermengen zu ermitteln. So wird zum Beispiel für Schlauchlángen von 50 m die Gleichung (8), für solche von 100 m hingegen Gleichung (10) empfohleri. Die Berechnungen sind auf einen Schlauchdurchmesser von 200 mm auf 70 cm Lochabstand und 27 mm Lochdurchmesser (Entnahmeöffnung) bezogen. Die genaue Lösung der Aufgabe erfordert komplizierte mathematische Ableitungen,, deshalb wurde sie im allgemeinen mit gewissen Annahmen gearbeitet. Hydraulic l'roblems In Lay-Flat Irrigation By I. Bogárdi The area irrigated presently by sprinkling methods in Hungary is greater than that on which surface methods of irrigation are used. The necessity of the development of surface irrigat ion methods is clearly demonstrat ed mainly for economical reasons by this fact. The lay-flat method of surface irrigation using soft plastic hoses presents one of the most advantageous methods for the development of surface irrigation. The soft, flexible hoses made of polyethylene or other plastic material with large (200 to 300 mm) diameters are suitable to replace irrigation ditches, mainly those of temporary character. Water is discharged from the hose through circular openings provided at certain spacing along the hose. Hydraulic problems arising in connection with lay-flat irrigation are dealt with on the basis of experiments carried out in 1962. The aim is to determine the pressure and discharge distribution in perforated hoses of different length. Thus for hoses of 50 and 100 m length Eqs. (8) and (10), respectively, are recommended. The calculations relate to a hose diameter of 200 mm, a hole spacing of 70 cm and a hole (discharge opening) diameter of 27 mm. The exact solution of the problem calls for an involved mathematical treatment, and therefore certain simplifying assumptions have usually been introduced.
