Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

1. szám - Doromby László: Esőszerű öntözés villamos szabadvezetékek közelében

Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. 9 Esőszerű öntözés villamos szabadvezetékek közelében !) () !! O M li V I. A S Z J, (>* Az utóbbi években hazánkban az esőszerű öntözés ugrásszerű fejlődésnek indult. Évről évre több ezer hektárnyi területet kapcsolnak be az esőszerű öntözésbe. A fejlődés ütemét nagymértékben fokozza a nagyüzemi gazdálkodás térhódítása, ami kellő alapot teremt az esőztető öntöző berendezések gazdaságos alkalmazásához. A nagyüzemi táblákon— tömbökön — „öntözési üzemek" létesülnek. Az öntözési üzem munkaszervezése a gépi berendezés jó hatásfokú kihasználása alapvetően megkívánja a táblák - tömbök egységes, egyszerű üzemelési forma szerinti öntözését. Hazai előírások és követelmények A vidék növekvő villamosítása következtében az országban egyre szaporodó villamos szabadvezetékek a legkülönbözőbb irányokban szelik keresztül a táblákat. Ezek környezetében az üzemelési rendszer teljesen megbomlik, mert a munkavédelmi előírások, sőt egyes szervek azon messze túlmenő, különböző óvórendszabályok betartását követelik meg. A SZOT .Munkavédelmi Tudományos.Kutató Intézet által kiadott irányelvek szerint : Ha a szabadvezeték legmélyebb pontja magasabban van, mint a vízsugár legmagasabb pontja, akkor semmi védőintézkedés nem szükséges. (A szabadvezeték megengedett legmélyebb pontja a terepszint felett kisfeszültség esetében 5 m, nagyfeszültség esetén 6 m.) Ha ez az eset nem áll fenn, akkor a szórófejeket úgy kell elhelyezni, hogv szélcsendes időben a vízsugár csak a távvezeték-oszlopok lábainak vonaláig érjen. Sok esetben egyes hatóságok ezen felül öntözetlen sávok kihagyását követelik meg a villamos vezeték két oldalán 20 —20, sőt 60—60 m szélességben is. Ha a villamos szabadvezeték és a szárnyvezeték állások (tábla határ) egymással párhuzamosak, akkor kisebb fokú az üzemelési nehézség és csupán öntözött terület veszteség áll elő. Ha azonban ilyen biztonsági sáv az öntözött táblát átlósan szeli át. teljesen lehetetlenné teszi a csővezetékek egyszerű telepítését és a szükséges szórófej kiiktatások miatt erősen rontja a szivatytvúk üzemelési hatásfokát. Ezen a tekintélyes nagyságú területsávon az öntözés kimaradása folytán elmarad az öntözéssel elérhető többlettermés, aminek következtében - a szinte változatlan ráfordítás mellett — romlik az öntözés gazdaságossági eredménye. Tekintettel arra, hogy az öntözött területek növekedésével, valamint a vidék és az öntözés; üzemek villamosításának fokozódásával ez a kérdés mindjobban előtérbe kerül, szükséges megvizsgálni, * Bács-Kiskun megyei Állami Gazdaságok Vízépítő Tervező Csoportja, Kecskemét. A Villamos enprgia Törvény (1902. évi IV. törvény) alapján a nehézipari miniszter rendeletben fogja megállapítani a villamos szabadvezetékek biztonsági övezetét. Az MSZ 151 50. ..Erősáramú szabadvezeték" c. szabvány átdolgozása is folyamatban van. A vitaindítónak tekintendő tanulmány ezekhez a munkákhoz kíván szempontokat szolgáltatni. (A ttzerk.) hogy vajon indokolt-e az eddigi gyakorlat fenntartása és nem volna-e lehetséges a biztonsági területsáv csökkentése, esetleg elhagyása. A kérdést egyrészt az öntözést végző személyek. másrészt a villamos szabadvezeték üzeme szempontjából kell vizsgálni. Az öntözőberendezést kezelő személyek veszélyeztetettsége A külföldi kutatásokat tanulmányozva, már elöljáróban megállapíthatjuk, hogy a nálunk alkalmazott biztonsági területsáv nagymértékben csökkenthető, sőt sok esetben esetleg teljesen el is hagyható. Ennek alátámasztásárára ismertetjük az egyes külföldi kutatók vizsgálatait és számunkra is felhasználható eredményeit. A villamos szabadvezeték környezetében történő öntözéssel kapcsolatos kísérletek két irányúak voltak : 1. Mi az a megengedhető erősségű áram, amely még átfolyhat a kezelő személyzet testén. 2. Mi az a legkisebb távolság, amelynél a vezetéket közvetlenül érő vízsugár még nem okoz vezetőképes összeköttetést. Az első kérdésre Estorff és IV ebe r német kutatók vizsgálatai[l | adnak választ. Meghatározták azokat az élettani reakciókat (/. táblázat), amelyeket a kéz-kéz vonalon és így a szíven is keresztül folyó különböző áramerősségek, 50 Hz frekvenciájú váltakozó áram esetében az emberben kiváltanak. 1. táblázat Áramerősség (mA) Hatás 00,91,21,02,22„S:s,54,5 0,9 ! Nem érzékelhető -1,2 ! Csupán az érintési helyen érzékelhető, 1 ,(i Csiklandozó érzés a kézen (mintha hangyák mászkálnának) 2,2 A kéz „elalszik" 2,N A csuklóban is érezhető -3,5 Gyenge kéz-rázás 4.5 Erősebb kézrázás, fáradsági érzés az alsó karban a könyökig (érzékeny személyeknél az első fájdalom-érzet) -5,0 (lörcsszerű érzés a kézben, enyhe kézj remegés Miután a hazai mérési adatok szerint az élettani hatás ennél fokozottabb, kívánatos volná kísérleteket végezni az eltérés okainak megállapítására. Teljesen hasonló eredményt mutatnak Brinkmann, Kneppert és Leggemann a közelmúltban hasonló alapfeltételek mellett - végzett vizsgálatai [2J is. Ezek eredményeit a 2. táblázat szemlélteti. Az ismertetett külföldi kísérleti eredményekből megállapítható, hogy az I mA alatti testáram az érzékelhetőség határán van, tehát még megengedhető.