Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

9. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1964. május 28-án tartott 47. közgyűléséről

* Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 47. közgyűléséről Hidrológiai Közlöny 1964. 9. sz. 425 Najmányi László, Nagy Zoltán, Sipos Béla és dr. Schmidt Eligius Róbert ; Szocialista Munkáért Érdemérmet : Alcser Jenő, Bokor Mihály, Botár Imre, Dologli Ervin, Lángos Antal, Mayer László, Papp Ferenc és Sik Jenő ; Munka Érdemérmet : Gaál László és Orlóczi István \ A Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója lett : Almássy Endre, Bartha Tibor, Borza Dezsöné, Czinkotszky István, Fülöp P. Pál, Gerhard Kálmán, György István, Koltai József, Kövesi Gyula, Kontúr György, Kessler Hubert, Marczell Ferenc, Markó Jenő, Menning Ferenc, Mátrai István, Markó Elek, Perényi Károly, Pásztó Péter, Putz József, Puskás Tamás, Rákóczi László, Schlegel Oszkár, Szepessy József, Szeifert Gyula, Vezse Sándor és Wisnovszky Iván. Az elnöki megnyitót követően dr. Sebestyén Olga tartott megemlékezést az 1903-ban elhunyt Varga Lajosról. (A megemlékezést lapunk 381. oldalán közöljük.) Ezután került sor Bózsöny Dénes főtitkár beszámolójára, amelynek részletes szövegét minden egyesületi tag előzetesen külön kiadványban kapta kézhez. A főtikár által adott összefoglaló áttekintés szerint a Társaság munkáját az elmúlt évben is az előre elkészített és jóváhagyott munkaterv szerint végezte. A népgazdasági igényeknek megfelelően a fő témák a szocialista mezőgazdaság vízgazdálkodási kérdései, az élővizek tisztaságának megóvásával kapcsolatos kormányintézkedések végrehajtásának elősegítése, ipari vízgazdálkodási, víztechnológiai, ipari szennyvíztisztítási kérdések, a vízépítés és vízgazdálkodás elméleti, gyakorlati, további gazdaságossági kérdései voltak. Ha végigtekintünk azokon a témákon, amelyeket Társaságunk 1963. évben tervébe felvett, megállapíthatjuk, hogy amíg az öntözési, vízellátási, szennyvíztisztítási, a vízópítőipari és az átfogó vízgazdálkodási kérdésekkel a népgazdaság célkitűzéseinek megfelelően, addig az árvízvédelem, a folyószabályozás, a belvízgazdálkodás, a vízerőhasznosítás, a víziköziekedós, az ásvány-, gyógy- és hóvízhasznosítás kérdésével alig, vagy egyáltalán nem foglalkoztunk. A szakosztályok ós szakcsoportok általában szervezetten végezték munkájukat. A nagyfokú önállóság mellett hiányzott a szakosztályi témák közti koordinálás. Vidéki csoportjaink egy része a tőlük megszokott aktivitással dolgozott, míg mások gyengén, vagy egyáltalán nem működtek. Szombathelyen, Salgótarjánban és Egerben, az elmúlt óv végén folytatott megbeszélés után új erőre kapott a működésük. Uj vidéki csoportok szervezésére tárgyalásokat kezdtünk Baján, Székesfehérváron és Gyulán. Mindenhol örömmel üdvözölték a csoportalakítás gondolatát ós rövidesen megtesszük a szükséges lépéseket az új csoportok létrehozására. Szükségesnek tartjuk még az év folyamán megteremteni a csoportalakítás lehetőségét Szolnokon is. A Társaság Vezetősége nagy gondot fordított az egyetemi oktatási reformprogram társadalmi bírálatára. Az Oktatási Bizottság a reformprogrammal kapcsolatban szóles körű köz vélemény kutatás alapján állította össze javaslatát. A Hidrológiai Közlöny rendszeresen megjelent. A szerkesztési munkában meglátszott az a törekvés, hogy mindinkább közelebb kerüijön az élet által felvetett problémákhoz. Évközben tárgyalások folytak a Közlöny havonkénti megjelenésének előkészítésről. 1964-től kezdve a lapot már havonként olvashatják előfizetői. Nem kielégítő a Közlöny előfizetőinek megoszlása, mert még mindig igen alacsony az egyéni előfizetők aránya. A Hidrológiai Tájékoztató nagy sikernek örvend, tagtársaink csak elismeréssel szólnak róla. Már évek óta javaslatok készülnek a vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó szakkönyvek kiadásának kiszélesítéséről, de ez mindmáig nem járt eredménnyel. Nemzetközi kapcsolataink az előző évekhez viszonyítva hasonló szinten maradtak. Az utóbbi években arra törekedtünk, hogy inkább kisebb létszámú csoportok tanulmányútját szervezzük, hogy így biztosítani lehessen a jobb szakmai előkészítést. A kiutazók száma 50 fő, a beutazók száma 30 fő volt. A főtitkári beszámoló után Dr. Lipták Ferenc, a Számvizsgáló Bizottság elnöke tette meg jelentésót, majd az elnök megnyitotta a vitát. HOZZÁSZÓLÁSOK : Boronkay Pál : Első szavam a köszönet szava, amiért a Magyar Hidrológiai Társaság Varga Lajost ilyen szép méltatásban részesítette. Varga Lajos egész szabadidejét a Fertő-tó kutatására áldozta fel. A most készülő észlelő állomást róla kívánjuk elnevezni. E munkák megoldásában igen nagy segítséget kapunk a VITUKI-tói, valamint szoros együttműködésben vagyunk a győri csoporttal is. A segítség az osztrákok részéről is megnyilatkozik ós kérem a Magyar Hidrológiai Társaságot e segítség kiszélesítésére. A Fertő-tó Kutató Bizottság — budapesti szakemberekkel — vizsgálja a tó viszonyait, problémáit. Ezen a területen olyan gyógyvizek vannak, amelyek a karlsbadi víz hatását négyszeresen felülmúlják. Van még egy égető kérdés, Balf-fürdő kérdése. Szükség volna a fürdő teljes rendbe állítására. Sopron üdülőváros. Az elmúlt évben az ünnepi hetek alkalmából 35 000 nyugati kereste fel. Fontos volna, hogy vízellátása, csatornázása kifogástalan legyen. Ezen a téren a csoport munkabizottsága állandóan dolgozik. 1959-ben volt a Magyar Hidrológiai Társaságnak itt egy vándorgyűlése, amelynek eredményekónt sikerült ugyan egy új vízművet iótesíteni, de ezzel a kérdés még nincs megoldva, és a vízhiány ma is katasztrófális. Külön kellene választani az ipari vizet, külön vízmű létesítésével. Köszönetet kell mondani az OVFnek, ahol tanulmányterv készült a víztározóról. Köszönetet mondok a Magyar Hidrológiai Társaság segítségéért és kérem, hogy a jövőben is segítsenek munkánkban. Szabó Pál Zoltán : Schmidt Eligius Róbert kartársunk már kidolgozta a nagy magyar Hidrogeológiai Atlaszt, annak leghelyesebb megjelenési formáját, amivel tovább mehetnénk. Az ország minden részében megalakul a Magyar Hidrológiai Társaság helyi csoportja. Ezek egységes feladata lehetne —amely szívügyem,— és amelynek már igen sok alapja van, — egy részletes felszínalatti vízkataszternek az országos elkészítése. A Schmidt Eligius-fóle atlasz kitűnő alapot nyi'ijt, de nap mint nap baladunk és rendkívül érdekes lenne a vízadó mélységi tényezőkkel együtt közreműködnöm egy országos, részletes anyag összehozásában. Ennek különös jelentősége van, mert hiszen a következő ötéves tervben olyan új létesítményekre van szükség, amely a felszín alatti vizek ismeretét tartja szükségesnek. Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője : Tisztelt Közgyűlés ! Az átnyújtandó kormánykitüntetések a Magyar Hidrológiai Társaság műszaívi tudományos szervezeti tevékenységében végzett eredményes, kimagasló munkák elismerését jelentik egyénileg, egyben azonban ez része az egyesületi aktív munkának is. Részük azoknak az eredményeknek, amelyet a nagymúltú, a hagyományok ápolásában is a jelent ós a jövőt szolgáló, de a mai élettel mind szervezettebben összeforrva, a vízgazdálkodási feladatok megoldását tevékenyen segítő Magyar Hidrológiai Társaság az egyesületi élet talaján kifejt. Engedjék meg, hogy a kitüntetések átadása előtt tolmácsoljam a Műszaki és Tudományos Egyesületek Szövetsége ügyviteli elnökségének és egyben az Országos Vízügyi Főigazgatóság üdvözletét.Sok sikert, eredményekben gazdag, a műszaki és tudományos haladást tevékenyen segítő alkotó munkát kívánok az újonnan megválasztandó elnökség irányításával. A MTESZ vezetősége ós az OVF, nemkülönben a mezőgazdaság munkaterületével kapcsolatban álló más állami szervek is nagyra értékelik és elismerik a Magyar Hidrológiai Társaságba tömörülő műszaki értelmiség önkéntes társadalmi munkájának eredményeit a műszaki ós tudományos haladás, a termelés ós a népgazdaság szolgálatában. A Társaság tevékenysége szerves kapcsolódás a népgazdaság feladataihoz, ós azok