Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
9. szám - Horváth Sándor–Perényi Károly: A kalocsai és balatonaligai esőztető berendezések automatikája
422 Hidrológiai Közlöny 1964. 9. sz. Horváth S.—Perényi K.: Esőztető berendezések automatikája gépegység tehát a motor áramfelvételcsökkenésére kapcsolódik ki. Abban az esetben tehát, ha nincs fogyasztás, a kisegítő sziváttyú pótolja a hálózati veszteségeket, illetve tölti a tartányt és így emeli a nyomást, ami által saját magát kikapcsolja (az említett 8, ill. 12 att értékeknél). A szivattyús gépegységek leírt működésének irányítására létesült vezérlőberendezés alapbeállítására programozó tábla szolgál. Beállításával lehetővé válik a szivattyúegységek bármilyen sorrendben való üzemeltetése, meghibásodás esetében egy-egy egység kikapcsolása is és bármelyik másikkal való helyettesítése. így első egység is bármelyik lehet, bármelyik egység működhet nyomásra és vízhozamváltozásra is. Ennek különös előnye a meghibásodott gépek által okozott sorrendzavar kiküszöbölésén túlmenőleg az egyes gépegységek egyenletes igénybevételének, közel egyenletes üzemóráinak biztosítása (pl. időnként más-más szivattyú működik „elsőként". Igen jelentős előnye ez — egyebek között — a villamosmotorok fázistényezőjavító kondenzátorainak egyenletes öregedése szempontjából). A berendezés automatikus működését és üzemállapotát a kapcsolótáblán világító jelzőlámpák tükrözik. Az érintkezők széles vízhozam-, ill. nyomásértékhatárok között beállíthatók. Váratlan csőtörésnél az automatika a vízhozam növekedését, illetve a nyomás csökkenését észleli, így ennek megfelelően működik. Kisebb csővezetékek hibásodásai különösebb gondot nem okoznak. Nagyobb átmérőjű fővezetékek törésénél tulajdonképpen a vízhozmaigény rohamosan nő, így valamennyi szivattyú pillanatok alatt bekapcsolódik. Ebben az esetben az automatika fényjelzéssel és kürthanggal jelzi a bekövetkezett hibát, hogy a gépész a szükséges sürgős beavatkozást eszközölhesse. ABTOMATMKA flO)KflEBbIX OBOPyjlOBAHHPi B KAJIOMA M BAJlATOHAJlHrA 111. Xopeam—K. Ylepenu B HHTeHCHBHOM pa3BiiTini BeHrepcKoro cenbCKoro xo3íiHCTBa Sojibuioe 3HaneHne HMeioT nacocHbie CT3HUHH flOWAeBbix opocHTejibHbix ceTen B BajiaTOHajinra H KanoHa. 3TH HacocHbie CTAHIUIN 3anpoeKTnpoBaHbi BeHrepCKHMH cneuHajiiicTaMH no opouiemiio c ncnojib30BaHHeM TexH0Ji0nmecKHx oöopyjiOBaHufi HTajibHHCKOii (})npMbi nej]jiH3apn. 06opy,noBaHHH nojiHOCTbK) aBT0MaTH3np0BaHw c TOMKH 3peHHH TexHOJiornnecicoro nponecca, TaK KaK neTbipe rjiaBHoro arperaTa BNYCNAIOTCFL B XOA H ocTaHaBjiHBaíOTCH 6e3 HEJIOBCÍECKORO BMeuiaTejibCTBa B 3aBHCHMOCTH OT MOMeHTajibHOH B0fl0n0TpeŐH0CTH npu yMeHbuieHHH BoaooTflaHH. BnycK HacocHbix CTaHUHÜ ynpaBjiHeTCH c noMombio B03,nyniH0r0 pe3epByapa, HMeiomero nocToaHHoe flaBjieHne nocpeacTBOM BcnoMoraTenbHoro Hacoca H KOMnpeccopa. Pojib B03,nymHoro pe3epByapa, KpoMe noaaepwaHiisi n0CT0$iHH0r0 aaBJieHHH h aonojiHeHHn noTepn BOAH B CHCTeMe TpyőonpoBoaoB pacnpoCTpaHHeTCH H Ha noflAepwaHHe Bnyci<a nepooro rjiaBHoro Hacoca B KANECTBE K0MneHcaT0pa FLABJIEHIIFL npu Hanajie BOflOOTflaHH. ABTOMaTimecKoe BbiKJUO^eHiie nocjiejiHero Hacoca OTJIHMAETC5I OT pemeHHH BnycKa H OCT3HOBKH íiajibHeHniHx HacocoB, peryjrnpyeMbix nyreM omymeHHsi pacxoflOB BOflbi. 3TO HBJTHETCH PE3YJIBTAT0M yMeHbuiemifl npnHHTHH sjieKTpHHecKoro TOKa ABHraTejiH noa onpeaejieHHyio BejiHHHHy. npu 3TOM H3MeHeHHe npHHsmiíi ajieKTpu^ecKoro TOKa jierne MOWHO perHCTpnpoBaTb, neivi /ipyrne H3MeHeHHH. Onepeab aBTOMaTmiecKoro Bnyci<a rjiaBHbix arperaTOB MOWHO H3MeHHTb C IIOMOIBbH) CejieKTHBHblX BKJUOlaTejieft. B cjiyqae nponyci<a BecbMa Sojibuioro pacxoaa >KHAKOCTH, npu K0T0p0M Bbi3biBaeTCH pa3pyuienne TpyöonpoBona, oöopyAOBaHHew iiaeTcji cniHaji. 06e oöopyaoBaHiifl paöoTaioT ywe B TeKymiiií rofl. Automatik der Bercgnungsanlagen bei Kalocsa und Balatonaliga Horváth, S.—Perényi, K. Die Pumpanlagen der Beregnungszweigsysteme von Balatonaliga und Kalocsa stellen eine bedeutsame Etappe der intensiven Entwicklung in der ungarischen Landwirtschaft dar. Diese Sehöpfwerke wurden unter Benützung der technologishen Einrichtungen der italienischen Firma Pellizari von ungarischen Bewasserungsfachleuten entworfen. Die Einrichtung ist hinsichtlich des technologischen Vorgangs vollkommen automatisiert. Die vier Hauptgruppen fahren namlich in Abhangigkeit, vom jeweiligen Wasserbedarf ohne jeglichem menschlichen Eingriff an und stellen sich ab, sobald die Wasserentnahme sinkt. Das Anfahren der Anlagen kann mit Hilfe eines Druckwindkessels gesteuert werden, der durch eine Hilfpumpe und einen Kompressor unter stándigem Druck gehalten wird und dem die Rolle zukommt, ausser der Aufrechterhaltung eines stándigen Druckes im Rohrleitungssystem und ausser Ersatz der Wasserverluste auf Einwirkung des Druckabfalls beim Beginn der Wasserentnahme die erste Hauptpumpe anzufahren. Die automatische Abschaltung der letzten Pumpe ist von der Lösung des durch Durchflussansprechung geregelten Anfahrens und Abstellens der übrigen Maschinen unterschiedlich. Erstere wird namlich durch das Absinken der Stromaufnahme für den A'ntriebsmotor unter einem bestimmten Wert ausgelöst. Im gegebenen Bereich kann namlich die Yeranderung der Stromaufnahme leichter registriert werden, als die übrigen Veranderlichen. Die Reihenfolge des automatischen Anfahrens der Hauptmaschinen kann mit Wáhlschaltern verándert werden. Bei sehr grosser W'asserförderung die einen Rohrbruch anzeigt, gibt die Einrichtung ein Signal. Beide Einrichtungen nehmen bereits im laufenden Jahr ihren Betrieb auf.
