Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

2. szám - Schiefner Kálmán–Gregács Margit–Mahunka Sándor: Ivóvíztározással kapcsolatos vízvizsgálatok

70 Hidrológiai Közlöny 1964. 2. sz. Schiefner K.—Gregács M.—Mahunka S.: Ivóvíztározás |3c TÍOOKJO MOCO rt< O CM oooom RH O O CL non NOOMN OS O c© i-H 00 co | U-c ooom^ •^oco oo NO W 000030 SO O O (M HlOW rH I I • O O r O SO GO CO NOO'Í CO rH O O OJ O r-i • r-> THOON.IÍJ inOM 00 o ffiOONC O O (M O SO ŰOOWN co o o cc o oa CO O O CO SO CO O O o O OS TOONN rH o O I> O CO O O o t- tO O O SO SO O O rH I I GO O O r (MOO O SD r- o o r HOTf OJ O O O CO 00 ooo^eo -fOOMOí MOO SO t^ OJOOWIO t- O O CO O O TfOOWOO O O <M O CO ifOONCO 00 O O O o I B s . » aj ^ •e S 6 s —

1 .O WC^J" ti

1 H N n a! « C- ^ 0

3 >> ? a S a 5» p = .2.2 <2 « g b t, c

sp Í33.SÍ.S O sö cá X CD üWfiO^ ! p a . tv <ü — ..O.OrH ~>A te fiCCgv rH rH ,ű wC cn fcC * nnÍ*? " tx fi sl 1 S-s .g-s i 3 333,2 o cá CÖ ><! (B üWWOhl iípuiaso u?a 11' B E oj o> _ rfj ja — rll -3 e .1.2.2 <2 I a E B a >o S *0J -0J -<!> CC Q ÍÍ K X Ü ofqmorf >{i: p.MÍ mutatható és a víz bakteriológiailag ivóvízminőI | ségűnek felelt meg. A biológiai jellemzőket hálóplanktonból vett mintákból vizsgáltuk. Tájékozódni kívántunk a felszíni vizekben tömegesen élő szervezetek felől, | | 5® amelyeknek állandó, vagy időszakos jelenléte a víz minőségét befolyásolja. A mintavételi helyeken az üledék mennyiségétől függően 10—30 liter vizet szűrtünk. A helyszínen mikI I roszkópi vizsgálatot nem végeztünk, csupán a biotóp egyes adatait ós az időjárás tényezőit jegyeztük fel. A vízmintát jég között szállítottuk a laboratóriumba, centrifugáltuk, meghatároztuk az üledék mennyiségét, majd egy részét rögzítettük a további feldolgozás céljából. Vizsgálataink során figyelemmel kísértük a vízben élő szervezetek faj- és egyed-számát, megjelenési idejüket, a nagyobb rendszertani egységek arányának alakulását. Megkíséreltük továbbá, hogy a bővített Kolkwitz-Marsson saprobionta rendszer segítségével a víz tisztaságára, szennyezettségére is következtetni tudjunk. összefüggéseket kerestünk a vizsgált vízfolyások esetében a kémiai, bakteriológiai és biológiai jellemzők között [24, 25, 26]. Az 1. ábrán a Csernelv patak vizében talált szervezetek rendszertani egységekbe csoportosított %-os összefüggését közöljük (egy -évi vizsgálat alapján) és kifejezzük az 1 liter vízben talált szervezetek számszerű mennyiségét is. Megfigyelhető, hogy a Bacillariophyták száma a legnagyobb az év minden hónapjában. A 2. ábrán a Bán patak vizében a rendszertani csoportok %-os megoszlása hasonló a Csernely patakéhoz. A 3. ábrán a Caradna patak vizében is a Bacillariophyták az uralkodók, de a Chlorophyták egyedszáma is jelentős. A 4. ábrán a Hámori tóra vonatkozólag feltűnő, hogy a tó vizében többször észlelt meredek felfutású vízvirágzás (melyet mindig a Bacillariophyták okoztak, olykor Flagellatákkal kísérve). Az 1960 szeptemberben észlelt nagy 216 000/1 egyedszámból 160 000-t a Cyclotella sp., 23 000-t Asterionella formosa és 27 000-t a Dinobryon sp. tett ki. Ez az arány októberre megváltozott : a Dinobrvonok teljesen eltűntek, a Cyclotellák száma 21 000-re esett, az Asterionellák pedig 2 millióig emelkedtek. Novemberben mindkét faj normális mennyiségű volt és számuk decemberben sem emelkedett az átlag fölé. A márciusi Asterionella virágzás meghaladta az őszi értéket (5 820 000/1). Ez az érték a következő hónapban 8 700 000-re emelkedett. Újra megjelentek a Dinobryonok, de a Bacillariophytákhoz képest elenyésző 1,5%-os mennyiségben. Május, június és július hónapban a Bacillariophyták száma a legkisebbre esett, az Asterionella formosa júliusra teljesen eltűnt, helyettük a Chlorophyták váltak egyeduralkodóvá, amelyek közül a Scenedesmus és a Pediastrum fajok voltak túlsúlyban. A legtöbb Chlorophyta -— 13 400/1 — július hónapban jelentkezett. Augusztusban ismét megjelentek az Asterionellák. Számuk szeptemberben az előző évihez képest kevesebb, de jelentősen emelkedett. Ismeretes, hogy a vízvirágzás következtében változik a víz színe, zavaros, különleges szagú és ízű lesz. (így a Bacillariophyták közül az AsterioO} UOUIBH nella sp. halszagú, a Synedra sp. földszagú, a Cyclotella és a Diatoma sp.-k pedig gyengén I I' a a OJ aj _ .0,0 S •S a a r-i w— m •A A FI 2 E £ 55 n TJ? .5.2.2 <2 § c s B*o Sí -0J MJ SU bc ~33 33.s?.2 o SŐ ÍŐ 'A <D ÜWPQOhI bO