Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
2. szám - Schiefner Kálmán–Gregács Margit–Mahunka Sándor: Ivóvíztározással kapcsolatos vízvizsgálatok
Schiefner K.—Gregács M.—Mahunka S.: Ivóvíztározás Hidrológiai Közlöny 1964. 2. sz. 71 lábra 2 ábra 3 ábra iabro október mm január november 24000 február G • • V^ y Nem volt vizsgalat Nem volt vizsgalat április május szeptember október november ma t7200 • 3200 Nem volt vizsgalat december január február 2000 hollonort/n /CM/W /Cj gfc 1—4. ábra. A plankton változása [1960—1961] <t>uzypu 1—4. M3MeHeHue nAammoHa Abb. 1—l. Veránderlichkeit des Planktons aromás illatot terjesztenek. A Cyanophyták közül az Aphanysomenon sp. fűszagú, a Flagellaták közül pedig a tömegesen előforduló Dinobryon sp.-től a víz halszagúvá válik.) Kémiailag növekszik a víz oxigénfogyasztása, az asszimilációs tevékenységük folytán a víz oldott oxigéntartalma, ami a víz öntisztulási képességét és az oxidációs folyamatok előrehaladását javítja. Ezzel magyarázható a Hámori tó kedvező bakteriológiai állapota is. A vízvirágzás tehát bakteriológiai szempontból egyes esetekben kedvező lehet, azonban a víztisztítás technológiájában nagy nehézséget okozhat. Az 5. ábra a vizsgált felszíni vizek szervezeteinek a Kolkwitz—Marsson-féle saprobionta rendszerbe való csoportosítását tartalmazza. A Csernely és a Bán patakok vizére az oligo és beta mesosaprob szervezetek jelenléte a jellemző, flórájuk és faunájuk nagyrészt megegyező. A Garadna patak vizében a jellemző oligo — beta mesosaprob típus mellett alfa mesosaprob szervezetek is megtalálhatók, amelyek szennyeződésre utalnak. Ábrahám és munkatársai a Lencsés patak VAWAV + Í + 4 + ü + Í + 4 + ü A\\\\\\V ,w\s\\\V oligo saprob oligo-beto mesosaprob befő mesosaprob beta-alfo mesosaprot alfa mesosaprob CSERNELY patak 5. BAN patak SARADNA patak HÁMORI tó JELMABYARAZAI ábra. A szennyezettség jelző indikátorszervezetek százalékos megoszlása <t>ueypa 5. npotfenmnoe pacnpedenenue uHduKamopHbix 0pza .HU.3M06, yKa3bteawufux 3azpn3ueHH0Ctnb Abb. 5. Prozentuelle Verteilung der Indikatororganismen der Verunreinigung vizében találtak hasonló szervezeteket, tehát valószínű, hogy a Garadna vize az időszakosan beömlő Lencsés patakkal szennyeződhet [23]. Az egy évi időtartamra vonatkozó helyszíni, valamint laboratóriumi vizsgálatok eredményeit alapadatoknak tekintjük. Feltétlenül kívánatos a vizsgálatok finomítása és kiterjesztése. Így például a már működő tározó vizének minőségére jellemző olyan adatok gyűjtése, mint a napszakos átlagminták vizsgálata, a tározott vizek rétegződésének vizsgálata vertikális irányban, horizontális eltérések, az oxigén-háztartás napszakos ingadozásának megállapítása, talajvizsgálatok, talajvíz vizsgálatok, és a megfelelő adatok összehasonlítása a tápláló vizével. Szükséges továbbá a védőterület helyes megválasztása és a vízgyűjtőterületen belül a víz minőségi védelmét szolgáló megelőző intézkedések kidolgozása és végrehajtása. IRODALOM [1] Kovács, /S. : Völgyzárógátas tározók víztechnológiai kérdései. Hidr. Közi. 41. 1962. [2] Gábriel, J. : Faktory ovlivnujici jakost vody v udolni nádrzi Sedlice na Zelivce. [Petru, A. : Póce o costotu vod.] Prága. 1958. [3] Bakács, T.—Jenei, E. : Településegószségtan. Budapest. 1960. [4] Dracsev, C. M. : Vodohranyiliscsa i kanalii hozjasztvennoplityevovo vodosznabzsenyija. Medgiz. Moszkva. 1956. [5] A Moszkvai Szinin Intézet tudományos munkáinak kivonata 1946—1956. Moszkva. 1959. [6] Thinemann, A. : Hydrobiologische und fischereilische Untersuchungen an den Westfálischen Talsperren. Landwirtschaft. Jahrbücher. 41. 1911. [7] Schneider, G. : Das Plankton der Westfálischen Talsperren des Saverlandes. Arch. Hydrobiol. 8. 1913. [8] Ruschton, W. : Talsperren-Biologie. Surveyor. 82. 1932. [9] Muraweisky, S. D. : Einiges Material über die biologische Produktivitát. von Staubeeken. Zool. Z. 16. 1937. [10] Stundl, K. : Untersuchungen zur Hygiene und Biologie des Wassers von Tulsperen. Z. Hyg, 122. 1939.
