Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

12. szám - Kajdi László: Bécs vízellátása

574 Hidrológiai Közlöny 1964. 12. sz. Kajdi L.: Bécs vízellátása Kahtenberg 4

81,00 m Cobeml H0,00m_ DKrapfenwa/dt %—r~l <,000m

3 ^ 292,00m I I l Dreimarkstein ^ t^ ^ ^ ^ Talojvizmövek max. 175000m'nap oJL <,75,00rn Michoeterberg •-a^Satmannsdorf Hockenberg 150,00m 22000m

3 Loaerberg 370,OOm Meustift ÍÜÖOOm

3 fflflOm Schafberg i—> fíOOOm

3 \— Jutiilaumswarte hri. \fd0,00m 267,OOm Steinbruch ) Steinhof Co/izmstr moomM'

3000m

J mtorn »2, t 340,OOm t30

Lf JELMAGYARAZAT: • Erömú mm Nyomásfokozóm!} (§) Szivattyúmii © Kisegitőmű 150000m

3 'Lainzer 327,OOm 327,50m [ 1. ábra. A bécsi N vízművek vízelosztási övezetrendszere Nagy vízhozamú csáposkutak A Fertő-tó melletti új víznyerő területen a már elkészült és üzemeltetett csáposkutak mellett jelenleg is létesítenek továbbiakat (Neusiedl határában). Ettől a területtől kb. 8—10 km távolságra hegyek húzódnak, ami a pótlódási viszonyokat kedvezővé teszi: a talajban a víz nyomás alatt áramlik a kutakhoz. Ezért vált lehetővé, hogy 4 m átmérőjű, 23 m mély, angol rendszerű csáposkutakat építsenek. Az egymástól 1 km távolságra telepített kutak tartós legnagyobb hozama 400 l/sec (34 000 m

3/nap). A csápok 200 mm átmérőjű szűrőzött acélcsőből készülnek, s egy-egy aknából általában 12 csápot hajtanak ki (hidraulikus prés segítségével, 400—600 att nyomással). A csápok összes hossza mintegy 300—400 m. Egy-egy kút elkészülte után huzamosabb időn keresztül a föld felett vezetett csővezetéken keresztül az egyik közeli folyóba dolgozik. Ily módon a kút vízhozamát és a talajban levő vízréteget is ellenőrzik. Az egyik csápos kúthoz tartozó épületet kívülről az 1. kép szemlélteti. Belső elrendezésileg egy kisebb gépháznak is megfelel, igen tágas, 3 db szivattyúval szerelték fel, mely közül kettő tartalékként szolgál. A középövezet a VII., VIII., X., XII., XIII., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII. és XIX. kerületek magasabb részeit táplálja. Tározói : a Breitensee (34 600 m

3) és Schafberg (17 000 m

3). A középmagas övezet, amely átlagosan a 275 m A. f. fekszik, ugyancsak gravitációs úton kapja a .vizet. A magas-övezet tározói 315 m A. f.-i átlagmagasságban fekszenek. A legmagasabb pont Kahlenberg (481 m), ahova szivattyúk útján jut fel a víz. A mélyövezeteket általában a kutakból, a magasabb övezeteket pedig a forrásokból eredő vízzel látják el. Az övezetek vízigényének megoszlása : Mélyövezet 63% Középövezet 30% Magasövezet 5% Legfelsőbb övezet 2% Bécs város úgy lélekszámban, mint fekvésileg hasonlít Budapesthez, így vízfogyasztása, övezetek szerinti megoszlása a magasságokhoz viszonyítva is igen hasonló. Nálunk, a budapesti vízműveknél a közép- és magasövezetek a beépítettségnek megfelelően még több, különböző magasságú övezetre oszlanak, főleg az energia takarékosság miatt. (Budapesten ugyanis nincs olyan víznyerő terület, ahonnan energia befektetés nélkül juthatna el a víz a fogyasztókhoz.) 1. kép. A csáposkúthoz tartozó épület látképe Források A Schneeberg és Rax völgyében a dolomitból előtörő források a csapadéktól függően 1000—2000 l/sec vízmennyiséget szolgáltatnak. Legnagyobb ezek között is a Császár-forrás. Hozama 400 l/sec, -(- 4 C°-os vizének (34 500 m

3/nap) minősége kitűnő. A többi forrás vizének hőmérséklete sem haladja meg a -f 5 C°-ot. A 600 000 m

3-es nagytározó Jól átgondolt műszaki létesítmény a Bécstől. 50 km-re délnyugatra fekvő négykamrás, 600 000 m

3-es tározómedence, Neusiedl am Steinfeld község határában. A tározómedencék a Schneeberg és Rax hegységekben levő források vizének egy részét nagy vízhozamok idején tárolják. A források hozama igen ingadozó. Hóolvadáskor tetemes, nyári száraz időben azonban, vagy hosszan tartó fagyok idején felére is lecsökken. Emiatt a nagy ingadozás miatt Bécs már a múlt század óta erősen növelte a szolgálati medencék űrtartalmát. 1896-