Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

12. szám - Kajdi László: Bécs vízellátása

Kajdi L.: Bécs vízellátása Hidrológiai Közlöny 1964. 12. sz. 575 ban 294 000 m 3, 1936-ban 450 000 m 3, ma pedig már 1 290 000 m 3 a rendelkezésre álló tározó térfogat. (A budapesti vízművek összes tározó kapacitása csak 135 000 m 3, ami egyik okozója a vízhiánynak is). Az új tározómedence a gravi­tációs vezeték azon pontján létesült, ahol a napi szállítóképesség 200 000 m 3-ről 150 000 m 3-re csökkent, mert a tározás ezen a helyen a legindo­koltabb. A tározó töltése itt a legrövidebb hozzá­és elvezetéssel (1,5 km) történik, Bécshez közelebb nincs megfelelő nagyságú alkalmas terület. A tervezéskor a tározók űrtartalmának meg­határozásához a következőkre voltak figyelemmel: a; A távvezeték eddigi évi 6 000 000 m 3 fel­használatlan túlfolyó vize ne menjen teljesen veszendőbe. b) Az egészségügyi szempontokból megenged­hető leghosszabb időtartamon túl ne álljon a tározóban a víz. Először 500 000 m 3 vizet szándékoztak 8,5 m töltőmagasságban tározni, később az igen kedvező altalajra való tekintettel a vízoszlop magasságot 10 m-re növelték és így ugyanazon alapterületen 600 000 m 3 víz tározása vált lehetővé. A medence négy egyforma, 124 X 134 m méretű kamrából áll, egyenként 150 000 m 3 űrtartalom­mal, melyek félig a talajba, félig kiemelve épültek. Mindegyik kamra önállóan is működtethető. Amikor a források legkedvezőtlenebb víz­hozamával számolnak, a medence vize 10 nap alatt cserélődik ki. Akkor is, ha 100 000 m 3/nap átlagos vízhozamot veszünk számításba, 6 nap alatt cserélődik ki a medence vize. A 10 napos tározási idő már egészségügyi szempontból kifogásolható, ezért újrendszerű keringetést módszert alkalmaztak, ami által a 600 000 m 3 víz is fertőzésmentesen tartható. Az volt a céljuk a tervezés során, hogy a tározott víz a medencén minél hamarabb át­haladjon, ezért a vízsebesség növelésére nagy teljesít­ményű injektoros szivattyút alkalmaztak (3. ábra). Meghatározták, hogy ha az injektoros szivattyút nem átemelésre, hanem keverésre használják, úgy a víz szállítása négyszeresére növekszik. Ezzel elérték azt, hogy a medencébe érkező vizet, hosszabb tartózkodási idő esetén többször is át­áramoltatják a medencén. így még külön az az előny is adódott, hogy a gyorsan cirkuláltatott víz hőfoka a medencékben nem emelkedik. Az egyes kamrákban a víz útjának szabá­lyozása céljából a medencék három oldalán vas­beton terelőlemezeket helyeztek el. A vizet az íj í .s L 200000 m 3/nap szállítóképességű 160000mftnap szállítóképes­gravitációs vezeték ségű gravitációs vezeték 1 1 i -i s £ I l/IU I \ \ B b 5" Alaprajz cl -t 5 ' Keresztmetszet — J 8 -6 -2 a-a metszet b-b metszet SÜÜ s Hosszmetszet ^ c-c metszet d-d metszet 800000^-8! Nagy­tározó 2. ábra. A 600 000 m*-es nagytározó elhelyezésének a vázlata, gravitációs vezeték mentén JELMAGYARAZAT: 1. Homlokoldal 5. Zart terelőfal 2. Hátsó oldal 6. Elosztó csatorna 3. Injektoros szivattyú 7. Réselt befogadó fal Terelő csatorna 8. Réselt elosztó fal 9. A befogadó csatorna elszűk itése 3. ábra. Injektoros szivattyúval való vízcirkuláltatás a nagytározóban injektoros szivattyúk segítségével a medencék homlokfalától az elosztócsatornába terelik. A terelőcsatorna melletti terelőfalon nincse­nek nyílások. A homlokfallal párhuzamos befogadó­falon és a hátsó oldal mentén futó elosztófalon egyforma számú és méretű függőleges rés van. Ezek a rések a fenékszinttől felfelé, másrészt az áramlás irányában egyre szélesednek. Az elosztó és befogadó fal az utolsó pillérközben, ahol a medence feneke már rézsűsen kiképzett, teljesen hiányzik. A befogadó csatorna keresztmetszete alul elszűkül, mert csak így biztosítható, hogy a víz hőmérséklete ne változzon és az állandó, erőteljes keringés meglegyen. A tározó tervpályázatának elkészítésére és kivi­telezésére hirdetett tárgyalásra tíz meghívott cég 28-féle ajánlatot tett. A megbízást öt nagy építő vállalat együttes ajánlata nyerte el. A nyertes terv abban külön­bözik az eddigi megoldásoktól, hogy a medence oldal­falai félmagasságig rézsűs kialakításúak,* ezt a megol­dást a kitűnő altalaj tette lehetővé. * A nagymedence részletes kiviteli leírását a Vízügyi Közlemények 1958. évi 1. számában Markó Iván cikke tartalmazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom