Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

12. szám - Kajdi László: Bécs vízellátása

573 Hidrológiai Közlöny 1964. 11. sz. VÍZELLÁTÁS Bécs vízellátása Ismerteti : KAJDI LÁSZLÓ* Bécs város vízellátását egyrészt források, másrészt cső- és csáposkutak biztosítják. ASchneeberg és Rax hegységekben levő források vize két különböző nyomvonalon haladó gravitációs vezetéken keresztül jut a városba. A források azonban a szükségleteknek csak felét fedezik. Másik felét csőkutak és csáposkutak szolgáltatják. Bécsivörnyékén a kutak telepítése szempontjából a hidrogeológiai viszonyok a Budapest körüli viszonyoknál kedvezőtlenebbek. Ezért a kutakat rendszerint a < fővárostól távolabb eső területekre kellett felépíteni. A háború után a rohamosan fejlődő ipar vízigényeinek kielégítése céljából — annak ellenére, hogy a legtöbb ipartelep saját vízművel rendelkezik — mégis felszíni vízművet létesítettek. Ez napi 150 000 m

3 ipari vizet szolgáltat (az ivóvízhálózattól független vezetékekben). A minőségi víz fogyasztása évi átlagban körülbelül 500 000 m

3/nap, de előfordul, hogy az ipari vízművel együtt termelt összes vízmennyiség meghaladja a nyári, meleg napokon a 700 000 m

3/nap mennyiséget is. • Meg kell említeni, hogyha víz minősége tekintetében Európában az első helyen állnak. A tározási kapacitásuk európai viszonylatban is a legkedvezőbbnek tekinthető, mivel közel három napi tartalék áll rendelkezésre. A vízigény az elmúlt 10—15 esztendő alatt azonban olyan rohamosan növekedett, hogy az igényeket nem sikerült zavartalanul kielégíteni. Ezért a biztonságosabb üzemeltetés érdekében harmadik főnyomóvezeték létesítése válik szükségessé. 1964-ben kezdik meg ennek, a harmadik főnyomóvezetéknek az építését. A vezeték a súrlódási veszteség minél kisebbé tétele érdekében 1800 mm átmérőjű és anyaga vasbeton. Eredetileg arra is gondoltak, hogy a vezetéket acéllemezből készítik, de ezt a javaslatot elvetették, mivel a korrózió elleni védelem még megoldatlan. Érdekes módon ezt külön még azzal is igyekeztek megmagyarázni, hogy a bécsi városi tanácsban a beruházási összegek megszavazásakor igen fontos szempont, hogy lehetőleg egy-egy ilyen nagyértékű beruházást több emberöltőt kiszolgáló módon építsenek meg, még akkor is, ha az a költségkihatás szempontjából pillanatnyilag kedvezőtlennek tűnik is. * Bócs vízellátására vonatkozóan a vízügyi szaklapokban már jelentek meg ismertetések. A szerző e tanulmányában a gazdaságos üzemeltetés szem előtt tartása mellett igyekezett beszámolóját összeállítani. A cikk nem csupán egy-egy szakterületével foglalkozik, hanem összehasonlító adatokat foglal magában nagyvárosi vízművekre vonatkoztatva és úgy a lakosság, mint az ipar vízellátási helyzetét ismerteti. Automatika Az automatika szempontjából nagyon figyelemreméltó az igazgatóság épületének alagsorában kialakított legújabb irányító terem (diszpécser terem). Innen műszerek segítségével, központilag irányítják a város vízellátását. Nemcsak a város különböző helyein levő csapózárak, tolózárak nyitása, vagy fojtása lehetséges egy gombnyomásra, hanem különböző műszerek révén a medencék vízállásai is leolvashatók. Ily módon azonnali segítséget nyújthatnak — főleg csúcsidőszakban — egyik övezetnek a másikból. Ebbe a központi adatszolgáltató és irányító terembe 100 db regisztráló készülék adatai futnak be. A gyenge áramú 20 eres telefonvezeték hossza 2000 km. Igen hasznos az az elektronikus számológép, amely az irányító terembeli műszerekkel össze van kapcsolva. Ez a víztermelésre, a fogyasztásra, továbbá az áramfelhasználásra vonatkozó adatokat közvetlenül feldolgozza. A bécsi vízműveknél felhasznált energia egy év alatt 5 000 000 KW órát tesz ki. Bécs 25 tározója a különböző övezeteket közvetlenül táplálja. Ezekhez jön még a Neusiedlam Steinfeld-i 600 000 m

3-es medence, amely 10 méteres vízoszlop magasságával valószínűleg egyedülálló ivóvíztároló a világon. Ugyancsak említésre méltó az igazgatósági épületben a korszerűen berendezett 200 főt befogadó kultúrterem, amely filmvetítésre is alkalmas. Itt tanítják a hozzájuk kerülő kezdő mérnököket és technikusokat a vízműveknél szükséges ismeretekre. Ennek a képzésnek a fontosságát szerintük a következő is indokolja : nem lehet közömbös, hogy a vízművekhez kerülő dolgozó a gyakorlati tapasztalatokat, — melyeket a rendes tanulmányi évei alatt rendszerint nem kap meg — milyen hosszú idő alatt sajátítja el. Az ott rendezett vízműismereteket szolgáló elméleti és gyakorlati tanfolyamok elvégzése kötelező. Vízellátási övezetek Bécs területén öt vízellátási övezet alakult ki (1. ábra) : két mély, egy közép, egy magas és egy legfelső. A legfelsőbb övezet kivételével a többi övezetre gravitációs úton jut el a víz a tározóba. Az üzemeltetés ily módon olcsó. A legnagyobb vízfogyasztású övezet az ún. mélyövezet. Ez a Duna és a Duna-csatorna közötti terület. A mélyövezetnek két tározója van : a Hungerberg 30 700 m* és a Laaerberg 22 000 m

3-rel. A másik mély övezetrendszer az I., IV., V., VI., VII., VIII. és IX., továbbá a X., XII., XIII., XIV., XV., XVI.. XVII., XVIII. és XIX. kerületeket látja el vízzel, Ezek tározói a Rosenhügel 148 900 m

3, a Wiener berg 34 000 m

3, a Schmelz 30 000 m

3 és Gallitzinutcai 17 600 m

3-es tározóival.