Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

12. szám - Dr. Szabóné dr. Muhits Katalin: Közcsatornákba engedhető anyagok határértékének kérdése

Sebestyén O.: A limnológia Észak-Amerikában Hidrológiai Közlöny 1964. 12. sz. 559 barlangi vizeket, földalatti folyosókat tanulmá­nyozhatnak. A különleges vegyi sajátságokkal rendelkező bányavizek külön problémát tárnak a limnológus elé. Ugyanaz a kutató könnyen hozzáfér a limno­lógiai, vízföldrajzi s más szempontból különböző vizekhez. A fejlett közlekedés, az amerikai ember mozgékonysága és a mozgást megkönnyítő egyéb tényezők lehetővé teszik ezt. Olyan vizeket is tanulmányozhatnak, melyeket csak helikopterrel lehet megközelíteni. Napról napra nő a mesterséges tározók száma a gigantikus méretűektől a kisebb-nagyobb „farm­pond"-okig. Nagy reservoir-okat áradások meg­fékezésére, öntözésre, energianyerés stb. céljából létesítenek. Ezek a természetes tavaktól vízdina­mikai, hőmérsékleti s más tulajdonságokban különböznek. Mint feltartóztatott folyóvíztömeg, „szukcesszió" vizsgálatokhoz alkalmasak. A farm pond-okhoz sorolják a halastavakat is. Ezekből Ontarióban 11 és fél ezer van, egyébként mezőgaz­dasági és üdülési célból létesítenek egyre-másra kis tározókat. Általában a vizeknek az üdülésben, a táj szépítésében való szerepét vezető limnológu­sok is hangoztatják. Különösen a sűrűn lakott iparvidékeken van ennek jelentősége. Erőmű hűtővizének a folyó élővilágára való hatását ebből a szempontból is vizsgálják [4], A vízbőség, a vizek változatossága és a tudományos érdeklődés a limnológiai szemlélet korai kialakulásához vezetett. A vízi környezet és az élővilág benső egységét kifejező Forbes-i „mikrokozmosz" halak táplálékának vizsgálata során formálódott (1887). Pár év múlva, még a múlt század végén, Whipple „Az ivóvíz mikroszko­pikus szervezetei" c. s azóta 4 kiadást megért munkájában már általános limnológiai felfogás nyomai mutatkoznak ([1], XVII. o.). A vízzel kapcsolatos problémáknak a minden­napi élettel való sokrétű kapcsolata, a limnológia jelentőségének felismerése s a tudományos érdek­lődés magával hozta, hogy sok limnológusra van szükség. Ennek megfelelően a szakképzés kiterjedt és magas színvonalú. 1930-ban az USA-ban és Kanadában 16 egyetemi intézetben folyik limno­lógiai oktatás, 1952-ben csupán az USA-ban már 66 intézmény és évi 750 hallgató van. Ezek a számok azóta lényegesen emelkedtek. A New York állambeli Cornell Egyetemen (Ithaca, N. Y.), ahol az entomológiának és halá­szatnak vannak hagyományai, a limnológia köz­pontja az Entomológiai és Limnológiai Intézet, s az Erdészeten is előadják ezt a tárgyat. A belvizek tudománya itt behatolt az egyetem többi intéze­tébe, ahol kiváló specialisták vezetése mellett a limnológia különböző aspektusaival foglalkoznak. A vízzel kapcsolatos kérdések megoldásában a mezőgazdasági ekológia, természetvédelem, nem­zetgazdaságtan, geológia, hidraulika, területi ter­vezés, környezeti egészségtan (ember ekológia) együttműködik. Bár sok a víz New York államban, 8 a csapadék is kielégítő, helyenként mégis vízhiány van, fokozódik a szennyezettség, és mind nehezebb és költségesebb a víz megfelelő minőségének fenn­tartása. P. S. Welch Limnológia (1935), valamint Limnológiai módszerek (1946) c. könyvét mint az. University of Michigan zoológus-limnológus pro­fesszora írta. A Welch limnológia mellett az osztrák Fr. Ruttner kézikönyvét is használják ma az oktatásban, amelyet vezető limnológusok fordí­tottak angolra. A limnológia programja Ann Arborban a következő : elméleti limnológia, kísér­leti módszerek, alkalmazott limnológia — más intézetekkel együttműködésben, — Nagy-tavak, oceanográfia. A Halászatnak, Nagy-tavaknak, Oceanográ­fiának stb. külön intézete, ill. osztálya van. Az egyetem oceanográfusokat is képez. Hogy erre éppen az University of Michigan-en van lehetőség, annak az a magyarázata, hogy a tulajdonképpen két félszigetből álló Michigan állam mélyen benyú­lik a Nagy-tavak 4 egysége közé. Ez a tó-rendszer a kis állóvizekhez és az óceánhoz viszonyítva, közbülső helyet foglal el. A Nagy-tavakat labora­tóriumi méretű ocánnak tekintik, ahol bizonyos hidrográfiai jelenségeket a dagály csekélyebb mérete miatt zavartalanabbul lehet tanulmányozni Óriási méretű édesvizek ezek, tavi élővüággal, tengeri reliktumokkal. Hidrológiájuk több vonat­kozásban az oceánéhoz áll közel, egyes problémák, mint pl. a termelés, azonosak. Tengeri kutatások­hoz tervezett műszereiket e nagy vizeken próbálják ki, a vízkémiai eltérést megfelelő készülék ideigle­nes közbeiktatásával hidalva át. A Michigan Egyetem Természettudományi és Technológiai Intézetében a Nagy-tavak Kutatóosztálya arra is törekszik, hogy az eredményeket hozzáférhetővé tegyék, különösen a gyakorlati kérdésekkel foglal­kozók számára. Tavalyi konferenciájukon, amely­nek tárgya „A víz, mint környezet" volt, fontos problémákat vitattak meg édesvízi és tengeri vonatkozásban [3]. Az oceanográfiában limnológusokat is alkal­maznak, s a limnológia területén is több oceano­gráfiai felkészültségű szakember dolgozik. Az 1936 óta fennálló limnológiai egyesületüket (American Association of Limnology) 1947-ben átszervezték American Association of Limnology and Oceano­graphy-T3u. Kis terjedelmű, magas színvonalú folyó­iratuk címében is kifejeződik a testvértudományok kapcsolata. A kutatóképzés úgy csatlakozik a szakoktatás­hoz, hogy az egyetemeken tovább foglalkoznak — a rendszerint más egyetemről jött — végzett hallgatókkal. Ez további 2 + 3 évi, egy-egy témára összpontosított, nálunk alig ismert intenzitással végzett s terepmunkát mindig magábanfoglaló kutatást és magasabb tanulmányokat jelent. A téma tudományos jellegű, vagy pedig elméleti alapot ad gyakorlati probléma megoldásához. Sok a halászati vonatkozású tézis. A témák útján mintha irányítanák a kutatást a tudomány hala­dása és a hazai igények szerint. A végzett hallgatók munkájához a vezetést és a laboratóriumi lehetősé­get az egyetem adja, ösztöndíjakról állami vagy federációs szervek, tudományos alapok s egyéb intézmények gondoskodnak. Jól képzett, széleslátókörű szakembereket nevelnek így, akik korábbi éveikben megismerked-

Next

/
Oldalképek
Tartalom