Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

12. szám - Dr. Szabóné dr. Muhits Katalin: Közcsatornákba engedhető anyagok határértékének kérdése

560 Hidrológiai Közlöny 1964. 12. sz. Sebestyén O.: A limnológia Észak-Amerikában tek a limnológia alapjaival, az alkalmazott limnológia törekvéseivel és szemléletével ([1], 108. o.). Mint végzett hallgatók elsajátítják a kutatómunka menetét, eközben valamely probléma megoldása előrehalad, a kutató pedig egyetemi fokozatot nyer. Egészséges jelenségnek minősítik a tudományos munka fokozódó támogatását, mely lehetővé teszi, hogy minél több hallgató szerezhessen magasabb tudományos fokozatot ([1], XIV. o.). A disszertációk szintjének illusztrálására megemlítem S. Richman tanulmányát, aki a Daphnia pulex energia-hasznosításának mértékét dolgozta ki tenyészeteken végzett kísérletsorozatokon. A közel 20 oldalas dolgozat az Ecological Monographsban látott napvilágot [2], Sok kidolgozott téma meg sem jelenik nyomtatásban. Kéziratként, teljes dokumentációval, vagy pedig kis példányszámban ún. litoprint sokszorosításban hozzáférhető a szakember számára. A kutatók részéről újabban törekvés mutatkozik a dolgozatok számának szaporítására, de ezt nem tartják egészséges jelenségnek. Számos kutató-állomás van. Kanadában 1901ben, az USA-ban 1909-ben nyílt meg az első. Utóbbit S. A. Forbes alapította az Illinois folyón, s csakhamar — az elsők között — kimutatta a szennyeződés biológiai hatását. Illinois egyeteméhez fűződik C. A. Kofoid úttörő planktológiai munkássága : többek között a folyóvízi plankton első mennyiségi felmérése. Itt foglalkozott V. E. Shelford, akinek az első vizi táplálékhálózatot köszönhetjük, a halak ,,szukcesszió"-jával (az állam vizeiből 150 halfajt ismernek!) Ward and Whipple : ,,Fresh water Biology" pompás határozókönyv létrejötte is az Illionis állam egyeteméhez kötött. Itt formálódott S. A. Forbes már említett mikrokozmosz- szemlélete [a ma általánosan használt ekoszisztémá-nak (Tansley, 1935), Friederichs holocoen-jének (1930), Thienemann biosystemá-jának (1939) és Maucha holocoenoid-jének fogalmi tartalma tulajdonképpen ugyanez.] A biológiai állomások között kiemelkedő jelentőségű a Michigan Egyetem nyári állomása. Ez a telep 143 épületegységével 3600 ha-nyi erdőben, a Douglas-tó partján fekszik. Az eutróf tó Tihanyifélsziget nagyságú, mederalkata rendkívül bonyolult, legnagyobb mélysége 27 m. A környék növény- és állatvüága gazdag és változatos. A limnológus főszakos hallgatók, kis csoportokban, itt ismerkednek meg a kísérleti módszerek alkalmazásával, s az USA minden sarkából ide gyűlnek a tanulni vágyók magasabb egyetemi fokozat elérésére stb. törekedve. Független kutatásra is van lehetőség. Kemény munka megy itt nyáron, mint F. E. Eggleton és F. K. Sparrow professzorok mondották, délelőtti, délutáni és esti szorgidővel. Egy csoport egy nap egyetlen tárggyal foglalkozik. Az immár 60 éves intézmény nagy hatással volt a természetrajz, ekológia, limnológia fejlődésére. Prof. A. H. Stockard 1940 óta vezeti az Állomást. Mint egyetemi tanszéken nálunk is, a vezető évtizedekig egy helyen marad. Michigan-ban P. S. Welch és F. E. Eggleton közel 30 éves, Wisconsinban E. A. Birge és Ch. Juday 40 éves együttműködése korszakot jelentett a limnológiában. A mai vezető limnológusok legtöbbje Wisconsin egyeteméről került ki. Ennek a centrumnak a Limnology in North America c. könyvben 2 fejezet van szentelve. Az első, melynek címe: „The Birge-Juday Era", a kezdettől 1940-ig ismerteti a limnológiai tevékenységet. Magas színvonalú tudománytörténeti tanulmány ez. írója a könyv szerkesztője, Wisconsin neveltje, Frey professzor, közvetlen élmények után, a ma kritikus szemüvegén nézve értékeli az úttörő munkát, amely „lefektette a ma alapjait" a kutatás terén és utódok nevelésével. Ennek a korszaknak oly gazdag eredményei vannak, hogy nem könnyű néhányat kiragadni példaképpen. Széles skálájú terepkutatással s oly limnológiai program kifejlesztésével, mely kémiai, fizikai, geológiai, bakteriológiai, algológiai, növényfiziológiai felkészültségű szakembereknek a limnológiai kutatásokba való bevonását eredményezte, nagyban hozzájárult a limnológiai folyamatok megértéséhez. Sugárzóenergia vizsgálatokkal a vízi klíma felderítésében, oldott szervesanyagok jelentőségének felismerésében kezdeményezők, éá az üledék folyamataiban meglátják már a tavi élet visszatükröződését. Ch. Juday ismerte fel a plankton termelésének folyamatosságát s a nemzedékek kicserélődésének jelentőségét. Ez az utóbbi jelenség — turnover mesterszóval jelölve ma — korszerű kérdés a tavi termelés értékelésében. A másik wisconsini fejezetben Birge utóda, a mai vezető, A! D. Hasler professzor tárja elénk a Hidrobiológiái Laboratórium munkásságának ismertetésében a limnológia mai képét s a műszerek tökéletesedésével és az automatizálással lehetővé vált kísérleti módszerek alkalmazásának gazdag eredményeit. A kísérleti limnológia központja ma Wisconsin. Kísérletezésnek magában nincs értelme, mondják, de szükséges egyes természeti jelenségek lefolyásának felbontására, és összefüggések tisztázására. Az emberi beavatkozás kihatása is mintegy előre jelezhető ilyen úton. Kísérleti módszerrel közelíthetnek meg ma oly régtől fogva nyílt kérdéseket, mint a vertikális vándorlás s a ciklomorfózis. Kísérleteket alkalmaznak halak tájékozódásának kutatásában, egyes fajokon megállapítva a szaglás szerepét. Nagy távolságokat befutó fajokon az égtájak szerint való tájékozódást vizsgálják Wisconsinban, Brazíliában és óceáni szigeteken. Wisconsinban mutatták ki, hogy a vízben és az iszap felső rétegében élő sugárgombák nehezen lebontható szerves anyagokat: kitint, cellulózét és fenolt is megtámadnak. Ez még jobban ráirányítja figyelmünket az üledék és a sugárgombák vizsgálatára, annál is inkább, mert vízegészségügyi szervek mint szagkeltő forrással is foglalkoznak e szervezetekkel. Az amerikai tudománytörténet számontartja, hogy Birge Cladocera kutatásaiban, mely eleinte rendszertani volt, irányítóan hatott a mi Francé .Rezsőnknek a balatoni planktonrákok vertikális vándorlásáról 1894-ben a Biologisches Zentralblattban megjelent dolgozata. Wisconsin ma kísérletes módszerrel foglalkozik ezzel a kérdéssel, amelynek vannak még fel nem derített részletei. Megállapít-