Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
12. szám - Könyvismertetés
536 Hidrológiai Közlöny 1964. 12. sz. Zsuffa 1.: A közvetlen mérések szerepe POJIb HEÍlOCPEflCTBEHHblX M3MEPEHMPÍ B OnPEflEJIEHMH BOflHblX PECYPCOB HEEOJlbLLIHX BOflOTOKOB M-p H. )Ky#0a ABTOP CHHTaeT Heo6xoflHMbiM BbinojiHeHHe HenocpeacTBeHHbix n3MepewiH nonojiHeHHH TeoperaMECKHX METOHOB no onpeae^EHHRO BOŰHWX pecypcoB B cjiyiae nojiHoro, HJIH qacTHHHoro OTCVTCTBHH rn«pojiorniecKHX naHHbix. Hanjiymune pe3yjibTaTbi aocTHraKJTCH c NOMOMBK) COCTABJIEHHH T. H. MOMenmaAbHbix npodoAbHbix npocpUAeü pacxodoe. C noMombio 3THX npoi}w.neft B nepBofi onepe«H n,onojiHHioTCH űaHHbie no MajibiM BOflOTOKaM, HO nocjie CHCTeMaTHMeCKHX MHOrOJieTHHX paŐOT MOWHO nOCTpOHTb TaKHM >Ke nyTeM H Hane>KHbie naBOflOWHbie npo«ojibHue npO(j)HJIH. XlllH CbeMKH MrHOBeHHblX npOflOJÍbHblX npo<}»Hjieíi pacxonoB BecbMa npHroflHbi H3MepnTejibHbie rpynnu npn ynpaB/ieHHHx BoaHoro Xo3jifiCTBa. HMCHHO C HX C03«aHHeM MO>KHO pa3BHTb 3T0T HOBblÜ CnOCOŐ U3MepeHua, KOTOPWÍÍ 03Ha<jaeT KaMecTBeHHoe ii3MeHeHne B H3MepeHHax pacxofla. CymHocTbio 3Toro MeTOíia ímjiaeTCH cjienyiomee: u3MepeHüfi eedymcn KOHifenmpupoeaHHO eo epeMenu u e npocmpaHcmee euöupan HauöoAee eaxcnue yiacmKU c motKu 3peHUH npaKmmecKux ifeAeü, UAU Komopue aennKmca nauöOAee. uHmepemuMu c eudpoAoeuieacoü mowu 3penuH. IlocAe KpamicoepeMeHHOZo, UAU öOAee npodoAotcumeAbH0Z0 naÖAwdenun omdeAbHbix ynacmKoe MOMCHO nepenecmu npucnocoŐAeHUH, U3MepumeAbHue zpynnu na noeue meppumopuu. TÜKUM 0öpa30M ne nado co3damb noeyw cemb ÖAH u3Mepenuü, a pe3}'Abmambi no nodpoőHbiM HQÖAtodcHUHM oöecnenueaiomcfi nod pyKoeodtmeoM cneíjuaAucma, xopouio 3Hawu;ezo daHnyw meppumopuw. CAedoeameAbHO opzaHü3aifun zudpoAozmecKux u3Mepenuü H6Anemc<i nodoöHoü K cen3u Mewdy zeode3U.HecKUMU cteMKÜMU ynpaeAenuü Bodnozo Xo3HÜcmea u eocydapcmeeHnoü 6a3UCHOŰ cemu eeode3uu. O HeoöxoduMocmu ux ACZKO yöedumbcn. Einfluss der direkten Messungen auf die Ermittlung des Wasserdargebots von Kleinwasserlaufen Dr. I. Zsuffa Als Ergánzung der theoretischen Verfahren für die Berechnung der Wasserdargebote im Falle vollkommen oder teilweise fehlender hydrologischer Angaben erachtet Verfasser auch unmittolbare Durchflussmessungen zur Komplettierung der Angaben für erforderlich. Beste Ergebnisse lassen sich durch Aufnahme von sogenannten momentanen Abflusslángsschnitten erzielen. Mit Hilfe derartiger momentaner Abflusslángsschnitten können in erster Reihe die auf Niedrigwásser bezüglichen Angaben ergánzt werden, jedoch nach jahrelangen systematischen Arbeiten können auch zuverlássliche Hochwasserlángsprofile entwickelt werden. Für die Erhebung derariger momentaner Abflusslángsprofile sind die Messgruppen der Wasserwirtschaftlichen Direktionen vorzüglich geeignet. Gerade die Aufstellung dieser ermöglicht ein neuartiges — in der Durchflussmessung eine qualitative Veranderung bedeutendes — organisiertes Messverfahren. Das Wesentliché in dieser Methode ist, unsere Erhebungen sowohl zeitlich als auch rdumlich konzentriert durchzuführen. Hierbei werden jene Oebiete ausgewáhlt, die für die Praxis von grösster Bedeutung sind oder in hydrologischer Hinsicht ausserst interessieren. Nach Erhebungen kürzerer oder langerer Dauer in dem einen Gebiet können die Messvorrichtungen und Messgruppen in anderen Gebieten eingesetzt werden. Es wird alsó nicht ein neues Messnetz eingerichtet, sondern unter Leitung eines mit dem entsprechenden Gebiet vertrauten Fachmanns werden die .Ergebnisse aus den ausführlichen Beobachtungen gezeitigt. In organisatorischer Hinsicht sind alsó die hydrologischen Messungen dem Verhaltnis der Vermessungen der Direktion zum Festpunktnetz der Landesvermessung ahnlich. Hierbei ist die Notwendigkeit beider Tátigkeiten offensichtlich. Könyvsorozat a vízépítési kutatásról Figyelemre méltó könyvsorozat kiadását kezdte meg a csehszlovákiai Státni nakladatelstvi technické literatury (Állami Műszaki Kiadó) és a Slovenské vydavatel'stvo technickej literatury (Szlovák Műszaki Kiadó). A vízépítési kutatás elvi alapjait, elméleti kérdéseit, módszereit, eszközeit, egyes érdekesebb eredményeit tervezik könyvsorozatban összefoglalni, ismertetni. A sorozat első kötete a közelmúltban megjelent.* Ebben a kötetben a Szerzők a hidromechanikai kismintavizsgálatok elméleti alapjait — a hasonlóság mechanikai alaptételeit —, a kismintavizsgálatok gyakorlati kérdéseit foglalták össze. Ismertetik a hidraulikai laboratóriumi berendezéseket, felszereléseket, a laboratóriumban gyakrabban alkalmazott műszereket, a nyomás alatti rendszerek, a vízfolyások, a duzzasztóművek, a völgyzárógátak, a vizerőtelepek, a hajózsilipek, a vízellátási, a csatornázási, az öntözési létesítmények, a tengeri építmények hidraulikai kismintavizsgálatának átszámítási és gyakorlati kérdéseit. Az ismertetett módszerek alkalmazásának megvilágítására elsősorban a csehszlovákiai vízépítési gyakorlatból származó számos példa szerepel a könyvben. A szerkezeteket, a műszereket, a berendezéseket, a kismintákat áttekinthető ábrák, fényképek szemléltetik. Megtalálható a könyvben a levegővel végzett kismintavizsgálatok módszerének leírása, befejezésül pedig a csehszlovákiai hidraulikai laboratóriumokat, valamint a Nemzetközi Hidraulikai Kutatásügyi Szövetség munkásságát ismertetik a Szerzők. A sorozat további, későbbiekben kiadandó kötetei a hírek szerint a vízépítési műtárgyakkal kapcsolatosan a természetben végzett és végzendő hidraulikai és építési mechanikai mérésekkel, az analógiák módszereinek vízépítési alkalmazásával és a kismintavizsgálati módszerek' gyakorlati alkalmazásával összefüggő kérdések tárgyalását fogják tartalmazni. A sorozat első kötetének megjelenése számos gondolatot ébreszt. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy a leggyorsabban fejlődő tudományágak csoportjába tartozó hidromechanikai kismintavizsálatok ismerethalmazát összefoglaló munka I. I. Levi 1960-ban megjelent könyvétől eltekintve az utóbbi időben nem jelent meg. A hidromechanikai kismintavizsgálatok tudománya nemcsak aránylag gyorsan fejlődik, hanem az ide tartozó elméleti ismeretek egyre inkább széjjel is ágaznak, a legkülönbözőbb határtudományok területére nyúlnak át. Így még azoknak is tetemes munkát jelent a fejlődés figyelemmel kísérése, akik ezen a munkaterületen dolgoznak. Ugyancsak egyre szélesebb területet ölelnek fel a hidromechanikai kismintavizsgálatokkal összefüggő gyakorlati-technikai ismeretek is. J. Öábélka és P. Nóvák könyve a később kiadandó, az analógiák elvén alapuló kisminta vizsgálati eljárásokat tárgyaló kötettel együtt a cseh és szlovák nyelvterületen várhatóan jó áttekintést fog adni a hidromechanikai kismintavizsgálatok elméleti alapjairól, alkalmazási lehetőségeiről. Nagyon hiányzik azonban a megjelent kötetből az analógiák élvének, hidromechanikai alkalmazási területének, az ezzel a módszerrel elérhető eredményeknek ismertetése. Jelentősen fokozta volna a már megjelent munka használhatóságát, érdekességét és jelenleg is nagy értékét, ha a sorozat szerkesztői az analógiák elvén alapuló módszereket tárgyaló fejezetet ehhez a kötethez csatolták volna. Ebben az esetben ugyan feltételezhetően nagyobb lett volna az első kötet terjedelme, mint a többi köteté, azonban az első kötet gondolati egysége kedvéért nemcsak érdemes, de szükséges is lett volna az analógiák módszerét az első kötetben tárgyalni. (Folytatás az 545. oldalon.)
