Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
12. szám - Dr. Zsuffa István: A közvetlen mérések szerepe a kisvízfolyások vízkészletének meghatározásánál
Zsuffa I.: A közvetlen mérések szerepe Hidrológiai Közlöny 1964. 12. sz. 535 PILLANATNYI VÍZHOZAM H0SS2SZELVENYEK J E LM A GYARAZAT-Ai 1963. évelei háolvodásos órviz te igsi februári alvadásos nayyvíz 1 Arvizi hozam számi fása ár víz nyom ok alapján H— Nogyvizi vizhozammérés stS Az V. valószináséffá árvíz hozamok ~h 'Sóféi'i 'árvíz vízhozamai Az 50% valószínűségű árvizhozomok -I Aj iguhioj^atjáspsngyiixLz. ír^I £ e 6. ábra. A Torna patak pillanatnyi vízhozam hossz-szelvénye 1963. III. 12-én és 1964. II. 18-án. nagyvízi hidrológiai hossz-szelvénnyel 0uzypa 6. MzuoeenHuü npodoAbHbiű npo$UAb pacxodoe pyubn Topna 12-ao III 1963 zoda u 18-eo eoda c npu6Au3u .meAbH .biM eudpoAOZunecKUM npodoAbHbiM npo<f>UAeM öoAbutux pacxodoe Abb. 6. Momentanes Abfluss-Langspofil des Torna-Baches am 12. 3. 1963 und am 18. 2. 1964, eingeschatzten hydrologischen Lángsprofil der Hochwasser dasági termés védelmében történő rendezéseknél, patakszabályozásoknál célszerű-e az olvadásos árvizeket is figyelembe venni. Hidrológiai szempontból pedig kellően hosszú adatsor esetén az esőzéses és olvadásos árvizek külön-külön történő feldolgozása indokolt. 6. összefoglalás A teljes vagy részleges hidrológiai adathiány esetén történő vízkészlet-számítás elméleti módszereinek kiegészítésére szükségesnek tartjuk az adatok pótlására közvetlen vízhozammérések végrehajtását is. A legjobb eredményeket az ún. pülanatnyi vízhozam hossz-szelvények felvételével érhetjük el. A pillanatnyi vízhozam hossz-szelvények segítségével elsősorban a kisvizekre vonatkozó adatok egészíthetők ki, de rendszeres, évekig tartó munka után a megbízható árvízi hossz-szelvények is ilyen eszközök segítségével szerkeszthetők meg. A pillanatnyi vízhozam hossz-szelvények felvételére az Igazgatóságok mérőcsoportjai kiválóan alkalmasak. Éppen ezek létrehozásával fejleszthető ki ez az újtípusú — a vízhozammérésekben minőségi változást hozó — szervezett mérési módszer. E módszer lényege az, hogy megfigyeléseinket az időben és térben egyaránt összpontosítva végezzük, kiválasztva azokat a területeket, amelyek a gyakorlat számára a legfontosabbak, vagy hidrológiai szempontból különlegesen érdekesek. Egy-egy terület hosszabb-rövidebb megfigyelése után mérési felszereléseinket, mérőcsoportjainkat újabb teriiletekre vihetjük. Tehát nem új mérőhálózatot hozunk létre, hanem a területen ismerős szakember irányításával biztosítjuk a részletes megfigyelésekből adódó eredmények elérését. Szervezési szempontból tehát a hidrológiai mérések és az országos vízrajzi hálózat kapcsolata hasonló az Igazgatóság geodéziai felvételeinek és az országos geodéziai alapponthálózatnak kapcsolatához, mindkettő szükségessége könynyen belátható. IRODALOM [1] [2] [6] Csermák Béla : Kisvízfolyások árvízi hozamának számítása. Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1954. évi munkájáról. Budapest, 1955. Csermák Béla : A regionális vízgazdálkodási tervezés. Vízügyi Közlemények, 1954/2. [3] Csermák Béla : Vízrajzi adathiányok pótlása. Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1956. évi munkájáról. Budapest, 1957. [4] Csermák Béla : A felszíni vízkészlet meghatározásának módszerei. Vízgazdálkodási Szimpozión, Varsó. Vízügyi Közlemények, 1963 évi 3 füzetének melléklete. [5] Lászlóffy Woldemár : A kisvízfolyások hozamának meghatározására szolgáló módszerek. Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya közleményei, X. 3—4 sz. 1953. Lászlóffy Woldemár : A fajlagos lefolyás sokévi átlaga Magyarországon és a hidrológiai hosszszelvények. Vízügyi Közlemények, 1954. 2. Budapest. [7] Lászlóffy Woldemár : A kisvizekre vonatkozó hidrológiai vizsgálatok. Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1957. évi munkájáról. Budapest, 1959. Bratán Mária—Csongrády Kornél—Dr. Zsuffa István : Az 1963. év ár- ós belvizek hidrológiai viszonyai a Közép-Dunántúlon. Vízügyi Közlemények, 1963/3. [9] Szabó Ivánné—Zsuffa István : Kisvízfolyások hidrológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1962/6. Zsuffa István : Gondolatok a vízgazdálkodási hossz-szelvénnyel kapcsolatban. Hidrológiai Közlöny, 1963/6. [11] Magyarország vízkészlete : I. Mennyiségi számbavétel VITÜKI Kiadvány, 1955. Adatgyűjtemény Magyarország felszíni vizeiről. VITUKI Tanulmányok és Kutatási Eredmények. Budapest, 1961 (Szerkesztette : Puskás Tamás) [8] [10] [12]
