Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
8. szám - Műszaki hírek
Németh L.: A mecseki perm repedésvizei Hidrológiai Közlöny 1964. 8. sz. 365 den Spaltwásser sickern im Norden und im Osten unter <lie unteren wasserdurchlássigen Trias-Schichtengruppen ein und werden unter Druck stehen, im Süden aber sickern sie in die porösen Schichten des PliozanEinbeit ein. Aus der im westlichen Mecsek-Gebirge befindlichen hervorragenden hydroisohyptischen Lage der Perm-Spaltwasser folgt, dass sie ihren Ersatz nur aus den athmosphárischen Niederschlágen gewinnen. Laut unseren Untersuchungen ist die Durclilássigkeitszahl der mit Spalten selten durchfahrenen Sandsteine, der Grössenordnung nacli 107—10 — 9 cm/sec, die der oberfláchennahen, mit Risse dicht durchfahrenen Zonen k — 1,8-10" 2—1,8-103 cm/sec und die der sich langs der tektonischen Linien ver'/.iehenden gesplitterten Zonen = k 10 " 1—10~ 6 cm/sec. Die Durchlássigkeitszahl der langs der tektonischen Linien verlaufenden gesplitterten Zone vermindert sich mit der Tiefe (Abb. 5) und innen der Schichtengruppe Pe 3» ergibt sich dieselbe nur für eine Grössenordnung von 10~ 4—10~ 3. Der Grund der Verminderung ist in den sich wáhrend der Ausbildung der sedimentsammelden Sinklinale zur gegenwártigen Antikhnale sich abspielenden geomechanisehn Prozessen zu suchen (Abb. 6 und 7). Die Lösung der sich im Kreise der Spaltwásser ergebenden liydraulisclien Fragen kann auf Grund hydraulischer Beobachtungen laut der hydrogeologischen Analogie gesehehen, die bei Porenwasser angewandten hydraulischen Bereehnungsverfahren können infolge des inhomogénén und anisotropen Zustandes der Spaltnetze bei Spaltwasser nicht verwendet werden (Abb. 8 und 9). Die für die aus Spaltwássern der den periodisclien Formationen des Perms aufgebaute Antiklinale festgestellten Gesetzmássigkeiten können nicht in jedem Fali aus andere, aus Spaltwassern aufgebauten hydrogeologischen Einheiten bezogen werden, weil sich das Spaltnetz der Gesteine ihrem Entstelien und den dieselben berührenden tektonischen Einwirkungen entsprechend ándert, deshalb muss jedes einzelne aus Spaltwasser aufgebaute Wassersystem untersuclit werden. Műszaki hírek Rovatvezető: VÁGÁS ISTVÁN Vízerőhasznosítás Franciaországban Ismereteink szerint a legrégibb vízerőhasznosítás Mezopotámiában és Egyiptomban keletkezett több mint "i ezer évvel ezelőtt. Franciaországban a rómaiak idejében már működtek vízimalmok. A III. évszázadból ismeretes Arles közelében egy vízimalom, amelyet 10 km távolságból vezetett, 18 m esésű vízzel hajtottak két egymás fölé helyezett vízikerékkel. A híres várépítő, Vauban korában Franciaországban 85 ezer vízimalom működött, ami 5—000 ezer lóerőt képviselt. Aristide Berges-nek tulajdonítják az első jrancia vízerőmű megvalósítását. 1869-ben Lancey-ben '200 m esésnél 1000 LE-t hasznosított. 1883-ban Marcel Deprez valósította meg az energia továbbítását Vizelles ós Grenoble között. A XIX. sz. utolsó éveiben készültek az első olyan vízerőhasznosítások, amelyek már mai értelemben is modernnek nevezhetők és amelyek közül egyesek még üzemben vannak. A beépített vízerő mennyisége Franciaországban az idők folyamán így alakult : 1918 : 1 millió kW teljesítmény. 4 milliárd kWóra hasznosított energia. 1932 : 3 millió kW teljesítmény. 11,5 milliárd kWóra hasznosított energia. 1945 : 4 millió kW teljesítmény. 13 milliárd kWóra hasznosított energia. 1962: 11,3 millió kW teljesítmény. 39,5 milliárd kWóra hasznosított energia. Franciaország földrajzi adottsága folytán a vízienergia nagyobb része az ország déli részén van, míg az északi részeken a szóntelepek helyezkednek el és itt a hőenergia van előnyben. A földgáztelepek az ország DNy-i részén lényegében nem módosították az energiahordozók képét. Az Alpok, Massif-Central ós a Pireneusok vidékének különbözősége kedvezően befolyásolja Franciaország vízienergiaellátását. A magas hegységek jégárjai a tavaszi és nyári évszakok, míg az óceáni eredetű esők az őszi és téli évszakok vizeit biztosítják. De mindezek a körülmények csak megfelelő tározókkal és kisebb hőerőművekkel együtt tudják fedezni az időnként bekövetkező szárazság hatását. Az energiatermelésre vonatkozólag az alábbi táblázat szolgál támpontul : ErőTermelés Esés művek MW millió száma kWó 80 m-nél nagyobb 27 5 107 18 603 20—80 m 93 3 405 11 236 5—20 m 153 1 576 6 460 1— 5 m 166 390 1 722 1 m-ig 1150 174 812 Összesen 1589 10 652 38 833 1963. január 1-ón 5,4 milliárd kWó energiát szolgáltattak az időszakos tározók. Az 1946. évi IV. 8-i törvény államosította az elektromos ipart ós létrehozta az Electricité de Francé (E.D.F.) szervezetét. A hőerőművek és a jövőbeni atomerőművek lesznek alkalmasak az alapterhelés felvételére, míg a vízerőművek a csúcsok ós az áramfogyasztás ingadozásainak kiegyenlítését biztosítják. Franciaország potenciális vízienergia készlete 266 milliárd kWó. Ebben a mennyiségben az árapályerőművek nem szerepelnek. A jelenleg gazdaságosan kihasználható energia 80 milliárd kWó-ra becsülhető. A tervezés ős építés alatt levőket is beleszámítva még 30—35 milliárd kWó vízenergia kihasználását teszi lehetővé. Ha figyelembe vesszük, hogy Franciaországban az energiaszükséglet 10 év alatt megkétszereződik, úgy 1975-re kiépülhet a gazdaságos vízienergia 100%-a. Kontúr György
