Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

8. szám - Németh László: A mecseki perm antiklinális repedésvizei

364 Hidrológiai Közlöny 1964. 8. sz. Németh L.: A mecseki perm repedésvizei [3] Barabás Andor: Rétegtani táblázat a mecseki perm képződményekről. MAFI. Adattár 1955. Budapest. [4] Barabás A.—Jámbor Á —Tőzsér 0. : A Ny-i Mecsek ideális szelvénye. MAFI. Adattár 1962. Budapest. [5] Földmérő és Talajvizsgáló V. : Pécsi Medence Víz­háztartása. Különlenyomat. Budapest, 1960. [6] G. M. Lomize : Viltracija v trescsinovatih porodah Moszkva—Leningrád, 1951. [7] Hidvégi L.—Holló I.—Lukács A.—Molnár D.— Varga J. és Vedres L. : Vízellátás. Építésügyi Kiadó Budapest, 1954. [8] A. E. Mihajlov : A kőzetrepedések vizsgálatának módszerei a terepen. Állami Földtani és Ásvány­kincsvédelmi Tudományos Műszaki Könyvkiadó. Moszkva, 1956. [9] Németh Endre : Hidrológia és hid romét ria, Tan­könyvkiadó, Budapest, 1954. [10] Plotnyikov, N. I. : Szakértői jelentés. Kézirat. 1958. Pécs. {11] Ollós Géza: A repedezett kőzetekben fellépő víz­mozgás hidraulikai vizsgálata. Építés- és Közle­kedéstudományi Közlemények, 1961/4. Budapest. [12] Schmidt Eligius Róbert és munkatársai: Vázlatok és tanulmányok Magyarország Vízföldtani Atla­szához. A Magyar Állami Földtani Intézet alkalmi kiadványa Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 1962. [13] Szabó Pál Zoltán : A Mecsek karszt vízrendszere. Hidrológiai Közlöny, 33. évf. 7—-8. Budapest, 1953. [14] Szabó Pál Zoltán : A pécsi Mecsek karsztvizeinek hidrodinamikai sajátosságai. A fokozottabb hasz­nosítás módozatai. MTA. Dunántúli Tudományos Intézet kiadása 1960. Pécs. [15] Szabó Pál Zoltán: A Mecsek vízrajzi kutatása. Földrajzi Könyv- és Térképtár Ért. II. évf. 1—3. sz. 1951. Budapest. [16] Szabó Pál Zoltán : A karsztvíz Pécs vízellátásában Természet és Technika, 1951. május. Budapest. [17] Vadász Elemér : A Mecsek hegység. Magyar tájak földtani leírása. Budapest, 1935. [18] Vadász Elemér: Magyarország földtana. Tan­könyvkiadó. Budapest, 1953. [19] Vendl Aladár: Geológia. Tankönyvkiadó. Buda­pest, 1951. [20] Virágh Károly: A mecseki permi antiklinális néhány tektonikai sajátossága. Előadás. El­hangzott a Földtani Társulat Mecseki Csoportjá­nak előadóülésén. Pécs, 1960. [21] Wein György : A Mecsek hegység hidrogeológiája. Földrajzi értesítő, 1. évf. 1952. 2. füzet. Budapest. [22] Wein György : Pócs környékének hidrogeológiája. Különlenyomat. Pécs, 1955. BOJlbl 11EPMCKHX AHTHKJlHHAJlbHblX TPE­111HH B TOPAX MEMEK Jl. HeMem B CTaTbe npiiBOflHTCH pe3yjibTaTbi niAporeojiom­HecKoií oueHKii — maőAuifa 1 — nepMCKHX aHTiiKJiHHajib­Hbix iJ)opMauiiii ropbi MeieK. Ko3(j)m»ieHT BOAonpomi­uaeMocra nep.MCKiix 6e3TpemiiHOBaTbix neciamiKOB, KOH­rjiOMepaTOB H ajievpojiHTOB HMeeT Be.nmiiHy 10— CM/CBK HMeHbuie. CNEAOBAREJIBHO STII nopojiw ÍIBJIHIOTCÍI BOAO­HenpoHimaeMbiMii. noA3eMHan BOAa no aHTHKJiHHajin MOweT ABIIRATBCFL TOJIBKO B Tpemimax, pa3flenHeMbix rnflporeojionmecKii Ha Tpn Macni : (cpue. 1). 1. Ha reppHTopmo, nMeiomyio CJIOII, cjio>KeHHbie TOJibKO H3 necnaHHKOB H KOHI JiOMepaTOB. OHH xapaKTe­pH3yiOTC>j c nepeMetueHiieM BOÁM no CB>i3aHHofí ceTH rpe­IUMH. Pa3flpo6jieHHbin noac, pacnojiOKemibiii BAOJib M3JI0MHCTbIX TeKTOHHHeCKHX JIIIHHtt II pa3pymeHHOH KOpbl, HaXOilHmeiíCH B6J1H3H nOBepXHOCTH, HMeeT MHOTO TpemiiH (rfiue. 2); 2. Ha TeppiiTopiiio, cjiaraeuyio H3 necnaHHbix II ajieypojiHTOBbix cjioeB. TpemHHbi BHyTpn neciaHHHKOB nponycKaioT Boay, a BHyTpn ajieypojniTOB BOAOHenpomi­uaeMbi. Tai<HM 0öpa30M BOAA ABHWCTCH B TpemiiHax TOJibKO y NECQAHHHKOB. 3TH BOAH Ha3i>iBaioTCH CJIOH­CTMMH TpeiuHHOBbiMii BOAaMii (tpue. 3); 3. Ha TeppHTopnio, cjiaraeMyio H3 aneypojiHTOB. Boaa BHyTpn cjioeB He ABHweTcn, TaK KaK TpemuHbi HBJ1H10TCH BOflOHenpOHHItaeMblMH. CTpyKTypa CBH3Hbix TpeuiHHOBbix BOA no rHflpo­H3ornncaM H3o6pa>KeHbi Ha cpuzype 4. reojiornnecKHM BOflOpa3AeAOM HBJ15ieTCH OCb aHTHKJlHHajIH. HaKJIOHHbie CJIOH He HMeioT HHKAKYIO pojib HanpaBJiaiomero ACHCTBHH B ABIDKeHHH nOA3eMHbIX BOA. CBÍ13Hbie TpeilIHHOBbie BOAbI Ha C-e h Ha B-e npo<})HJibTpyK>TCH noA B0AOHenp0HHuae­Mbie CJIOH HII>KHero Tpnaca H CTAHYT HanopHbiMH, a Ha lO-e nepexoAHT B nopucTbie CJIOH njiHoaeHHon TOJIIHH. M3 ycjiOBHH noBbiuieHHbix niApon3oriincoB nepMCKHX Tpe­uíiiHOBbix BOA B r. MeneK cjieAyeT, MTO npnTOK K HHM npOHCXOAHT TOJibKO H3 OC3AKOB. no HaiUIIM IICCAeAOBaHHHM K03(J)HUHeHT BOAOnpOHH­HaeMOCTii MajiOTpemuHOBaTbix necwaHHKOB cocTaBJiaeT 10~ 7—10~ 9 CM/eeK, a őjni3KHe K noBepxHOCTH cnjibHo­TpeuiHHOBaTbie CJIOH HMeiOT Bejiimnny K03(})HUHeHTa B0A0np0HHuaeM0CTH K = 1,8 . 10­2 — 1,8 . 10~ 3 CM/eeK H HaKOHen y pa3Apo6jieHHbix noacoB BAOJIB TeKTOHH­MeCKHX J1HHIIÍÍ 3Ta BejlHMHHa COCTaBJIHeT K — 10— —10 ~ 6 CM/eeK. KoatJíimHeHT BOAonpoHHnaeMocTH no­cjieAHHX yMeHbuiaeTCH BMecTe c yMeHbiueHneM rjiyÖHHbi (<fiuz. 6), a BHyTpn rpynnbi cjioeB Pe 3., HMeeT TOJibKO 10~ 4—10­3 CM/eeK BejiinwHy. npiiHiínn TaKoro yMeHb­meHHa ny>KHO HCKaTb B reojioniiecKtix npoueccax (0ue. 6. h 7), npoxoAiiBiHiix 3a BpeMH c(J)opMjieHHa Ha­cToamefi aHTiiKJiHHajni 113 cnHKJiHHajin, coSnpaiomeH oTjio>KeHHH. PemeHne niApaBjiHiecKiix 3aAai, B03HH­Kaiomiix B oöjiacTH TpemuHOBbix BOA, MOWHO cAejiaTb no i HAporeojiornHecKon aHajiormi Ha ocHOBaHHH rnApaBjiii­wecKiix HaőjiioAeHHH. riiApaBjiHMecKHe pacMeTbi, npn­MeHsieMbie y nopncTbix BOA, 3Aecb Hejib3H npHMeHHTb n3-3a HeoAHopoAHOi'O n aHH30TponHoro COCTOJIHHH ceTH TpemiiH (0ue. 8. II 9). 3aK0H0MepH0CTH ABHHCeHIIJl BOAbI B aHTHKJlHHajlb­Hbix Tpemnnax nepMCKHX (JiopMamnl He BcerAa ACHCTBH­TejibHbi n AJIH Apyrux riiAporeojioniiecKiix CAHHHII, cjia­raeMbix H3 TpeiunHOBbix BOA, TaK KaK ceTb TpemnH B nOpOAaX II3MeH>ieTCH B COOTBeTCTBIIH c nponcxo>KACHHeM nopoA n c AencTByiomiiMH Ha HHX TekTOHimecKHMH BJIH­HHHHMH. n03T0My BCHKYIO BOAHyiO CHCTeMy, COCTOJIIUyiO 113 TpemilHOBblX BOA, Hy>KHO paCCMaTpiIBaTb OTAeJIbHO. Antiklinale Spaltwasser cies Mecsek-er Pcrms L. Németh Der Verfasser fasst in seiner Abhandlung die hydrogeologische Auswertung der antiklinalen For­iríationen des Mecsek-er Perms in Tabelle 1 zusammen. Die Durchlássigkeitszahl der rissefreien Sandsteine, Konglomerate und Aleurolite der Perm-Periode, kann der Grössenordnung nach als 10" 9 cm/sec betrachtet, oder auch mit einem kleineren Wert charakterisiert werden. In der Praxis sind sie alsó wasserundurch­lássig. An der Antiklinale kann sich das Grundwasser nur in den Spalten bewegen, clie hydrogeologisch auf drei Teile geteilt werden kann ( Abb. 1). 1. Das Gebiet der rein aus Sandsteinen und Konglo­meratenaufgebautenSchichtengruppen. Charakteristisch ist die sich im Rissenetz vor sich gehende Wasserbewe­gung. Die lángs der oberflachennahen Verwitterungs kruste und der tektonischen Bruchlinien verlaufende gesplitterte Zone ist dieht mit Rissen umsponnen (Abb. 2). 2. Das Gebiet der aus Sandsteinen und Aleuroliten aufgebauten Schichtengruppen. Die Risse sind innen der Sandsteine wasserdurclilássig und innen der Aleuro­lite undurehlassig. Das Wasser bewegt sich alsó nur innen der Sandstein-Schichten in den Rissen, als lami­nares Spaltwasser (Abb. 3). 3. Das Gebiet der aus Aleurolite aufgebauten Schichtengruppen. Eine Wasserbewegung ist in den Schichtengruppen nicht vorhanden, nachdem die Spal­ten wasserundurchlássig sind. Den hydroisohyptischen Aufbau der zusammen­hángenden Spalten zeigt. Abb. 4. Die geologische Was­serscheide ist die Achse der Antiklinale, der Schichten­einfall ist in der Bewegung der Grundwasser von keiner richtungsbestimmenden Rolle. Die zusammenhángen-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom