Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

8. szám - Németh László: A mecseki perm antiklinális repedésvizei

362 Hidrológiai Közlöny 1964. 8. sz. Németh L.: A mecseki perm repedésvizei a Feszültségmentes uieúékgyöjtó medence c, Huzo -nyomó-csúsztató feszültségek megoszlása u ú z o t t 0 r uSemleges vonal 'o m ott ö „ --J ó, Nyomó feszültségek a teljes szelvényben \ Jelenlegi feszültségmentes antiklinói is lepusztulás e/ött N 6. ábra. Az antiklinális kialakulása közben ébredő belső feszültségek vázlatos szemléltetése Oueypa 6. CxeMamuieacoe u3o6paMcenue enympeHHUx nanpujtceHuü, eo3HUKaioiipix npu ccfiopMAeHuu UHmilKAUHaAU Abb. 6. Schematische üarstellung der wáhrend Ausbildung der Antiklinale entste: henden inneren Spannung ségmentes üledékgyűjtő medencéből alakult ki. Az üledékgyűjtő medence kőzeteiben, annak nagy gyűrt szerkezetté, antiklinálissá való átalakulása közben a 6. ábrán vázolt feszültségek ébredtek, először nyomófeszültségek a teljes harántirányú szelvényben, majd felül húzó-, alul nyomófeszültségek. Az antiklinálist átszelő szerkezeti vonalak tehát a felső övben húzó-, alsó övben pétiig nyomófeszültségeket szabadítottak fel, ezért azok felül nyitottak, nagy vízáteresztőképességgel, alul zártak, kis vízáteresztőképességgel, amint azt az antiklinális harántirányú szelvényében mutatja a 7. ábra. A nagy vízáteresztőképességű tektonikai vonalakkal átszőtt szelvény tehát a perm rétegsor felső része, elsősorban a felső perm homokkövekből felépített rétegcsoport (Pe

3), amely az antiklinális nagy részén hiányzik, megvan azonban a Jakabhegy gerincén, tőle É-ra és K-re. A tektonikai vonalak menti zúzott övek áteresztőképességi együtthatójának nagysága természetesen nemcsak a mélységgel változik, hanem függvénye a zúzott öv vastagságának, agyaggal való kitöltöttségének, a tektonikai vonal nyomott, azaz zárt vagy nyitott voltának. Mindezekre Virágh Károly geológus megállapításai érvényesek (20], aki az egész perm-időszaki képződményekből felépített antiklinális tektonikai képét tisztázta. Szerinte az antiklinálison a deformációs ellipszoidra jellemző nyíróhasadékok irányához hasonló irányúak a tektonikai vonalak s az antiklinális tengelyétől, mint szimmetriavonaltól É-ra és D-re a vetőrendszerek irányai egymásnak tükörképei. Négyfajta különböző irányú vetőrendszert állapított meg az É-i és D-i szárnyon is, melyek egymásnak tükörképi párjai, s egy-egy vetőpár-rendszer keletkezését, kivéve az É-i és D-i szárnyon megfigyelt feltolódásokat, egy tektonikai fázisra tette, a törésrendszerek egymásutániságának meghatározásához felhasználva a deformációs ellipszoid törvényeit. Vizsgáljuk meg, hogyan változik a zúzott övek áteresztőképességi együtthatója a tektonikai vonalra merőleges egyenes mentén. A ritka repedéshálózatú homokkövek 10~

7—10 9 cm/sec nagyságrendű áteresztőképességi együtthatója a zúzott zóna közepéig felemelkedik 101—10~

4 nagyságrendűre, majd ismét lecsökken a ritka repedéshálózatú homokköveken belül a 107—10~

9 cm/sec nagyságra. A változást haranggörbéhez lehetne hasonlítani. A tektonikai vonalak repedésekkel sűrűn átjárt övnek az alsó határát megvonni nagyon nehéz, minthogy az átmenet fokozatosan, szinte észrevétlenül történik meg a repedésekkel ritkán átjárt övekbe. Az antiklinális összefüggő repedésvizeinek körében adódó hidraulikai íeladatok megoldásánál jelentkező feladatok A szemcsés közeteknél alkalmazott és az áteresztőképességi együtthatót felhasználó hidraulikai egyenletek alkalmazása az antiklinális összefüggő repedésvizeinél rendszerint nem vált be. A pontatlanság két alapvető ok miatt adódik : 1. A repedéshálózat nem homogén az antiklinális összefüggő repedésvizeinek övében, a repedezett ség mértéke, a repedéshálózat szerkezeti felépített sége és vele párhuzamosan a ,,k" áteresztőképességi egüttható is olyan nagymértékben változik, hogy annak változását a legrészletesebb hidrogeológiai feltárásokkal sem tudnánk teljesen meghatározni. A repedésvizeket vezető repedéshálózat inhomogén voltára az irodalom is rámutat [11], Csak néhány, a repedezettség mértékét, a repedéshálózat szerkezeti felépítettségét, s vele együtt a repedéshálózat szivárgási tulajdonságait erősen befolyásoló tényezőt említünk : a) A repedezettség mértéke a mélység felé rendszerint erőteljesen csökken. b) Sűrű repedéshálózatú töréses tektonikai rendszerek járják át az összefüggő repedésvizek övét felépítő homokköveket— konglomerátumokat. c) A repedések és tektonikai vonalak zúzott övének vízáteresztőképessége általában a mélységgel csökken. A tanulmányban nem említettük még a következő földtani és településtani körülményeket, amelyek a repedéshálózatot szintén nagymértékben inhomogénné teszik. 7. ábra. A perm antiklinális harántirányú szelvényében a szerkezeti vonalak áteresztőképesség szerinti megoszlása <J>ueypa 7. PacnpedeAenue meKmoHimecKux AUHUÜ e nonepetHOM cmeope nepMCKOü anmuKAUHaAu no eodonponu ifaenocmu Abb. 7. Verteilung der Konstruktionslinien der Durchlássigkeit nach, im queilaufenden Profil der Antiklinale des Perms (Fóldtoni jelkulcsai Isi tábtoiotban) mit