Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
4. szám - Dr. Kovács György: A talajvízhelyzet alakulása több csatorna együttes hatására
146 Hidrológiai Közlöny 1964. 4. sz. Kovács Gy.: A talajvízhelyzet alakulása hogy a felületi hatást, amelyet a talaj vízháztartási jelleggörbe a talaj vízfelszín változásával hoz kapcsolatba, tehát a mélység függvényében ad meg, mi a beavatkozás helyétől mért távolság függvényében vesszük fel. Ezt az először dr. Juhász J. által alkalmazott közelítést [3] azonban annyiban módosítottuk, hogv a felületi hatás eloszlását jellemző függvényt nem szabadon választjuk meg, hanem úgy vesszük fel, hogy a hatásgörbe és az ebből meghatározott depressziós görbével jellemzett talaj vízfelszín-változás összetartozó értékeiből létrehozott jelleggörbe jól egyezzen a vízháztartási vizsgálatok alapján szerkesztett jelleggörbével. Nagyszámú összehasonlító vizsgálat azt mutatta, hogy a felületi hatás általános jellemzésére a következő eloszlási függvényt fogadhatjuk el : m =±<7o( 1 —fi—2") (1 ) ahol q 0 = a legnagyobb vízszintváltozáshoz (az eredeti talajvízszintnek és a lecsapolási vagy ráduzzasztási szintnek, illetőleg ezek helyett a kiindulási szelvényre redukált szintnek a különbségéhez) tartozó felületi hatás [m 3/sec • m !] ; x x = a vizsgált szelvény távolsága a kiindulási szelvénytől [m] ; "L = a lecsapolás vagy ráduzzasztás távolhatása [m] ; m ós rt a vizsgált folyamat jellegétől és az áramlási tér méreteitől függő jellemző kitevők. A q n érték felvételére a talaj vízháztartási jelleggörbe szolgál. Attól függően, hogy az évi átlagos értéket akarjuk-e jellemezni, vagy valamelyik hónap jellemzőit vizsgáljuk, a megfelelő görbéről leolvassuk az eredeti talajvíz-mélységhez (ML) és a kiindulási szelvényben előálló mélységhez (il/ 0) a párolgás-beszivárgás különbséget és ezek különbsége adja a keresett q 0 tényezőt : q 0=(B-P) M = M L (B^-P) M = M o (2) A (JB—P) érték meghatározására korábbi tanulmányaink alapján a következő összefüggéseket javasoljuk : évi átlagos érték : (B-P)év = (7Í/ J) 0[e0.4(m 0-M)_( e,» 0-M)] == = (BP) 0q 0 aam 0,U) április—október (B—P)iv-x = (B-P)é„ = (BP) Qq mév^W : máj us—szeptember (B—P)v_IX = (BP)„ [0,5 eO,4(m 0 M) _ | .5 e(m 0-M)] = = (BP) o <7„„v-ix0<v^>; j únius—augusztus (B—P)vi vili = (BP) 0[0,15e°> 4(">o—— 1,86é( mo M~>]— = (BP) 0 lou VI_VIII< mo' M~> július (B-P)vn = (BP) 0 2,0 e(rn 0-M) = (BP) U 9no VII<'»o' M>. Magyarországi átlagos klimatikai, hidrogeológiai és pedológiai adottságokat vizsgálva úgy találtuk, hogy az m 0 egyensúlyi szint mélysége általában 1,5 ~ 2,5 m között ingadozik, közelítő értékét m 0 =2,0 m-re vehetjük fel. Ezen a szinten az egyenlővé váló párolgás és beszivárgás értéke (BP)] = 50 ~ 60 mm/év. Az m 0 = 2,0 m-es egyensúlyi szint feltételezésével az előbbi összefüggésekből számított talajvízháztartási-jelleggörbék egységre redukált abszcisszáit (q 0 0) az egyes hónapokra az 1. táblázat és az 1. ábra tünteti fel numerikusan, ill. grafikusan a mélység függvényében. 7. táblázat A vízháztartási jelleggörbék egységre redukált abszcisszái a talajvíz terepalatti m mélységének a függvényében m u 2m egyensúlyi szint feltételezésével TaÖAiuia 7. Aóctfuccbi Kpueux eodnoio öananca, npueedewibie K edunuqe e 3aeucuM0cmu om.ZAyöuHbi saAoxceuu.i m epyHmoebix eod npu npednoAOMceiiuu cmanumecKoio ypoena m„ = 2 m Table 1. Abscissae of the waterbalance curve reduced to unity in the tunction of depth w of the groundwater table below the terrain surface, by assuming the equilibrium depth m u = 2 111 A talajvízszint átlagos mélysége A sokévi ós a IV—X havi Az V—IX havi A VI—VIII havi VII havi m (m) görbe egységre redukált abszcisszája 0 0,25 0,50 0,75 —5,145 —3,741 —2,0(50 —1,842 —9,940 —7,625 —5,790 —4,4 1 7 — 12,830 - 9,968 — 7,670 — 5,961 —14,740 — 11,510 — 8,963 — 6,981 1,00 1,25 1,50 1,75 —1,220 —0,767 —0,428 —0.179 —a,320 —2,495 —1,845 —1,373 — 4,580 — 3,540 — 2,691 — 2,094 — 5,436 — 4,234 — 3,298 — 2,568 2,00 2,25 2,50 2,75 ±0 + 0,126 + 0,212 + 0,269 — 1,000 —0,715 —0,489 —0,337 — 1,600 — 1,219 — 0,927 - 0,701 - 2,000 — 1,558 — 1,214 - 0,944 3,00 3,25 3,50 3,75 + 0,302 + 0,320 + 0,326 +0,323 —0,216 —0,125 —0,054 —0,012 - 0,529 •— 0,395 — 0,291 — 0,214 — 0,736 — 0,574 — 0,446 — 0,348 4,00 + 0,314+ 0,023 — 0,153 — 0,270 Megjegyezzük még, hogy a (2) egyenlet alapján q 0 pozitív, ha ML > M 0, tehát lecsapoló csatorna vizsgálata esetében, ós negatív, ha ML < M 0 tehát öntözőcsatornából történő elszivárgás jellemzésekor. Ennek megfelelően választjuk a felületi hatás előjelét pozitívnak vagy negatívnak. Az (1) egyenletben feltüntetett kettős előjellel erre kívántuk felhívni a figyelmet. Lecsapoló csatorna környezetét vizsgálva, a felületi hatás — amely ekkor felületi vízterhelés formájában jelentkezik és a talaj vízfelszín süllyedésével együttjáró többlet beszivárgást jellemzi, amely a lecsapoló csatorna által a rétegből elvont vízhozammal jut egyensúlyba — egyenletében az m kitevő az egységgel lesz egyenlő, míg az n értéke a leszívás mértékétől (Ay 0 = y 0 = = M 0 ----- ML) függ. A felületi terhelés értéke tehát qterhelés — q0 2", (3) és nt = 3j-. (4) (Ay a) '« Öntözőcsatornák mellett a talaj vízfelszín emelkedése többletpárolgást okoz. Ennek a felületi
