Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

4. szám - Dr. Kovács György: A talajvízhelyzet alakulása több csatorna együttes hatására

Kovács Gy.: A talajvízhelyzet alakulása Hidrológiai Közlöny 1964. 4'. sz. 147 A vízháztartósíjelleggörbe egységre redukált abszcisszája (q

0

0) '/ 0 -1 -2 -3 -<> -5 -6 -7 -8 -9 -10 -II -12 -0 -11 = 6 (%

0) 3/ '2 (5) A részletes vizsgálat azt mutatta, hogy az eredmény nem változik az n kitevővel, ha az 12-nél nagyobb, sőt az sem ad lényeges változást, ha a kisebb kitevőt 12-vel helyettesítjük. Ezért egységesen n

m = 12 (5 /a) érték felvételét javasoljuk. így a felületi megcsapolást jellemző elosztási függvény ([megcsapolás — ^o 0 = Qo y (

z> n)r, •VT •12 (6) Válasszuk a vízhozamot negatívnak, ha a víz a csatornából a rétegbe áramlik, tehát ha a mozgás a kiindulási szelvénytől távolodó, ellenkező esetben pedig pozitívnak. Ekkor a felsorolt közelítések alapján a jellemzők meghatározására a következő két differenciálegyenletet írhatjuk fel. dQ dx Q= + yk dy dx (8) Ezeket megoldva a depressziós görbe egyenletére, a távolhatásra, a csatornából egyoldalra kiszivárgó, illetőleg a csatornába egyoldalról beszivárgó vízhozamra (Q

0), végül pedig a kiindulási szelvénytől x távolságban áramló vízhozamra [Q (x)] az alábbi összefüggésekét kapjuk : vl-^l •yl) a(z, n) g{n) (9) A g

0 yl—yl V Q(n) Qo= ± V Wo I yl-yl\ a(n) V o(n) (10) (11 Q(x) = Lq

0P(z,n). [m] i A talajvízszint átlagos mélysége 1. ábra A vízháztartási jelleggörbe egységre redukált abszcisszája Queypa 7. Aöcijucca hcpueoü eodnoeo SaAaHca, npueedenHÜH K edunuqe Fig. 1. Abscissa of water balance curve reduced to unity megcsapolásnak az eloszlásfüggvényét az (1) egyenletből m — 2 helyettesítéssel kapjuk meg. A n értéke a (4) egyenlethez hasonló összefüggésből számítható: (12) Az alkalmazott jelölések értelmezését a 2. és 3. ábrán a lecsapoló csatorna ós az öntövőcsatorna környezetét ábrázoló vázlatok mutatják. Az a (z, n), a fi (z, n) és a y (z, n) függvények értelmezését és ezeknek 3 = 1 helyen adódó értékeit [g (n), a (n) és t (n)] az m és n kitevők különböző megválasztása miatt külön kell megadnunk a lecsapoló és külön az öntözőcsatornák jellemzőinek számításához. Ha m = 1, a (7) és (8) egyenletek integrálását zárt alakban megoldhatjuk. A lecsapoló csatornák számításakor a felsorolt tényezők alakulása tehát a következő : x(z, n) = g(n) = Z<«+ 2) (»+l)(n + 2).' 1 (n + 1)(» + 2) ' z<»+1) i y (z, n) — z

n ; r = 1. . Felületi terhelés Vízzáró réteg 2 ábra (Hatotavolsag) i Felöleli megcsapolás -pPPJjlpiliuiii^--terepszint Vízzáró réteg 3. ábra (Hatótávolság) 2—3. ábra. A lecsapoló, ill. az öntözőcsatorna környezetében kialakuló hidraulikai folyamatok parameterei 4>uaypa 2—3. riapaMempu zudpaenmiecKux npoqeccoe, eo3HUKawii}Ux OICOAO ocymumeAbHoeo u opocumeAbHoao KÜHUA06 Figs. 2 and 3. Parameters of hydraulic phenomena in the environment of drainage — and irrigation canals