Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

Szigyártó Z.: Hidrológiai események valószínűsége Hidrológiai Közlöny 1964. 3. sz. 123 IRODALOM [1] Szabó Ivánné, Zsuffa István : Kisvízfolyások hidrológia vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 1962., 6., 503—513. o. [2] Vólk József: Az 1954. júliusi árvíz a Duna vízgyűjtőjének bajorországi részén. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1955. 1—2., 78—87. o. [3] Kresser Werner: Az 1954. júliusi árvíz az Osztrák Dunán. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1955. 1—2., 88—105. o. [4] Károlyi Zoltán : A jövőben mértékadó dunai árvízszint megállapítása. Vízügyi Küzlemények, Budapest, 1955. 1—2., 117—148. o. [5] Rényi Alfréd: Valószínűsógszámítás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1954. [6] Szigyártó Zoltán: Statisztikus törvényszerűségek a csapadók évi járásában. Kandidátusi disszertáció, Budapest, 1956. BEPOflTHOCTb PE/IKO BCTPEMAEMblX rMflPOJIOrHMECKHX flBJlEHHR JJ-p. 3. Cudbnpmo KaH«. TexH. HayK B CTaTbe paccMaTpuBaeTCH KpaiiHAH BCJiiHHHa n rofloaoro nepnoaa HaSjno^enHH Han 3HaweHH5i.MH, BCTpeiiaeMbiMH OÍIHH pa3 B Kawabifí ro« (cpeziHeroaoBbiMii, MHHHMajIbHblMH H MaKCHMajlbHblMH). MCXOFLFL H3 YCJIOBHH, ITO AJW nac H3BECTHBI TOJIBKO FLJINTEJIBHOCTB naőjiioAaTejibHoro nepwofla H BejmmiHa KpaííHero 3HaHemiH, HMHTCH BepOJITHOCTb BCJIHMHH, HBJLFLIOLUHXCFL MeHbUJHMH (B cjiywae im>KHero ripeaejia), HJIH öojibWHMii (B cjiyiae BepxHero npeaejia) Hero. Ccbuiaacb Ha cooTBeTcrByiomHe TeopeMbi pacMeTa BEPOSITHOCRA B CTATBE YKA3BMAETC>I HA TO, HTO BepoaTHOCTH, npnHafljie>Kamne K STHM KpaftmiM BejiimiiHaw (N3JIO>KenHbix B npeflbiayuuix), HMeioT KOJieőaHiie cjiyHafiHoro xapaKTepa H3-3a cJiynaííHoro KOJieSamiH 3JieMEHTOB o6pa3ua H HX pacnpe^ejreHHe npii6jiii3HTejibHo MO>KHO XAPAKTEPH30BATB c 3KCNOHEHUIIAJIBHBIM pacnpeaejreHHeM (cpue. 1). B SAKJTKMEHHH CTATBH YKA3BIBAETCH, HTO B pe3yjibTaTe KOJieöaHHii cjiyHaííHoro xapaKTepa — none/intOUJUXCH no HeOÖXOdüMOCmU — BepOHTHOCTH HaXOAHTCfl B npeyBejiHieHHo unipoKiix npeaejiax c TOHKH 3peHHH HHMíeHepHOH npaKTHKH (maöA. 1). IlosTOMy cpeaHioio BeJiHiHHy p — 1/n MO>KHO npHHH.viaTb 3A npn6;iH3nTejlbHOe 3HaieHHe HCKOMOH BepOflTHOCTM TOJibKO B KpaiiHe.vi cjiynae, HO H Torija c ocTopo>KHocTb!o. The Probability of Rare Hydrological Evenls By Z. Szigyártó Candidate of Techn. Sciences The extreme value of an n year long observation record relating to quantities occurring once every year (annual averages, annual minima, maxima) is considered. Starting from the condition that the length of the observation period and the magnitude of the extreme value are only known the probability of occurrence is investigated for values which are lower than the extreme value (if the latter is a lower extreme), respectively higher than the extreme value (if the latter is an upper extreme value). Referring to the coresponding theorems in probability theory it is pointed out that owing to the random scatter of the elements within a sample the probabilities pertaining to the extreme values (and defined in the foregoing) are alsó subjected to a random scatter and their distribution can be approximated by an exponential distribution (Fig. 1). It is finally demonstrated that as a result of the random scatter inevitable these probabilities lie within a rangé which is far too wide for engineering practice (Table 1). The value p — 1/n obtained as their mean value can therefore bt' accepted only as a last refuge, and even then not unconditionally, as the approximate value of the probability under consideration. Schoeller, H.: A felszín alatti vizek (Les Eau Souterraines), Masson et Cie, Párizs, 1962. — 18 x 24 cm, 642 lap, 187 ábrával. A Föld aszályos övezeteinek meghódításában és az iparosodott országok rohamosan növekvő igényeinek kielégítésében egyaránt döntő szerep vár a felszín alatti vízkészletek kiaknázására. A felszín alatti vizek hidrológiája tehát napról napra növekvő jelentőségű önálló tudománnyá lett, amelynek műveléséhez önmagában sem a mérnöki tudás, sem a geológia ismerete nom elegendő. A szerző, a Bordeaux-i egyetem világhírű professzora, megértve az idők sürgető szavát, olyan kézikönyvvel siet az érdekeltek segítségére, amelyben különböző jellegű alapképzésük kiegészítését egyenlőképpen megtalálják. A mű ,,A felszín alatti vizek dinamikája ós kémiája ; kutatás, kitermelés és készletbecslés" alcímet viseli. Ennek megfelelően a víz fizikai és kémiai sajátságainak általános ismertetése után foglalkozik a talajjal kapcsolatos tudnivalókkal, majd rátér a szivárgás tárgyalására. Ebben a fejezetben a hidrodinamikai alapokból indul ki, de az elméleti fejtegetések mellett részletesen foglalkozik a nyomjelzők alkalmazásával, ós nagy súlyt vet a bőséges tapasztalati adatanyag közlésére, mégpedig a laza szemcsés és a repedezett kőzetekre vonatkozóan egyaránt. A hidromechanikai és a geológiai szempontok szerencsés egyensúlya jellemzi a talaj- és rétegvizek fejezetét is. Aránylag, — de csak aránylag, — rövid a felszín alatti vizek hőmérséklet viszonyainak tárgyalása. Terjedelemben négyszeresére rúg, ós az egész kötetnek egy ötödét foglalja el a felszín alatti vizek geokémiája című fejezet, amelyből e helyen a vizek kémiai összetételének ábrázolását emelem különösen ki. Csaknem azonos lapszámot szentelt a szerző a felszín alatti vizek utánpótlódásának. Részletezi a beszivárgást és a párolgást, a kondenzáció jelenségét és a vízmérleg alakulását, majd — az utolsó, a vízfeltárásról szóló fejezetben, — a kutak és a vízadó rétegek hidraulikáját Darcy-tói és Thiemtől Jaeger ós Pouchan-ig (1959). Technikai részleteket, szerkezeti megoldásokat hiába keresnénk Schoeller professzor könyvében. Célja az elvi kérdések minél teljesebb megvilágítása ós ennek érdekében a hidromeehanika, a geológia, a kémia és a fizika nyelvét egyaránt felhasználja. Ez a sokoldalú természettudományos felkészültség, amelyet a felszín alatti vizek hidrológiájának művelésében elengedhetetlennek tart, a szerző legjellemzőbb vonása. Azt, hogy mekkora tudáshalmaz van összegyűjtve Schoeller professzor munkájában, a függelékül hozzáfűzött bibliográfia számszerűen is leméri. A tárgykörök szerinti csoportosításban felsorakoztatott címek 38 apróbetűs lapot (!) foglalnak el. Külön erőssége a szerzőnek, hogy a szovjet irodalmat is jól ismeri, bőven merít belőle ós a francia, angol, német és hollandus szerzők eredményeit a szovjet kutatókóval ötvözte egybe. Az idézett forrásmunkák zömmel a huszas évek derekától az ötvenes évek végéig terjedő időben jelentek meg, és ez a tárgyra koncentrált, egész életre terjedő, tudományos búvárkodás beszédes bizonyítéka. Örömmel fedeztük fel a bibliográfiában néhány magyar szerző (Maucha, Mosonyi, Kovács fíy., Ubell, Véssey és Czemy) idegen nyelven — jórészt a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség kongresszusi kiadványaiban, — megjelent munkáját, továbbá a szövegben Telkessy Mauchától átvett vízkémiai ábrázolási módszerének ismertetését (321—323. lap) és KesslemeV. néhány a karsztforrásokra vonatkozó adatát (483. lap). Dr. Lászlóffy Woldemár