Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

Hírek Hidrológiai Közlöny 1964. 3. sz. 124 » 4 mederanyag-mintavétel és a minta megbízhatóságának vizsgálata CSOMA JÁNOS* Minden vízfolyás dinamikai egyensúlyra törekvő rendszert alkot. A vízfolyás alakulását befolyásoló egyes tényezők változása szükségszerűen maga után vonja a többi tényező változását is. Mivel ennek a nagyon bonyolult folyamatnak minden egyes befolyásoló tényezőjét figyelembe venni nem tudjuk, így csupán a folyó hidraulikai jellemzőinek, hordalék és mederanyag viszonyainak változásából következtetünk a vízfolyás jellegének megfelelő és az egyensúlyi állapot kialakítását célzó mederalakulásokra. A hidraulikai vizsgálatok, a hidraulikai jellemzők meghatározása messze megelőzte a hordalék és mederanyag jellemzők meghatározását és ma már a folyami hidraulika mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban hatalmas eredményeket könyvelhet el. A hidraulika terén elért eredmények megadták az alapot a vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálatához, s ugyanakkor e vizsgálatok mindjobban előtérbe kerülnek a vízimunkálatok tervezése, kivitelezése és a létesített művek üzemelésével kapcsolatosan. A hordalékviszonyok vizsgálata számos fizikai, morfológiai, hidrológiai és hidraulikai szemléletre támaszkodó, elméleti és gyakorlati vonatkozású eredményre vezetett, azonban a hordalékviszonyokkal kapcsolatos valamennyi kérdés tisztázását távolról sem tudta megoldani [1, 2, 4, 6]. A hordalékviszonyok vizsgálatával foglalkozó kutatók által felállított összefüggések alkalmazásánál igen gyakran kiderül, hogy a mederalakulások jelenségei nem mindig a hidraulikai jellemzők és hordalékösszefüggések szerint, hanem a helyi mederadottságoknak megfelelően játszódnak le. Jelenleg azonban az irodalomban is kevés az utalás — az igen kiterjedt hidraulikai, a mederben és a vízgyűjtő területen végbemenő hordalékképződési kutatások mellett — a meder anyagának vizsgálatára. A hordalék jelenségek végső kifejlődése pedig a mederben megy végbe és a vizsgálatok eredményei is a mederalakulás tér- és időbeni változásának rögzítését, illetve előrejelzését célozzák. A fent elmondottak figyelembevételével a közelmúltban nagyarányú és minden nagyobb vízfolyásra kiterjedő mederanyag vizsgálat indult meg a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízrajzi Osztályán. A vizsgálatok célja: mederanyag mintavételek alapján a mederanyag jellemzők meghatározása minden egyes vízfolyásra. Vizsgálataink helyszíni mintavételen alapuló azé les körű adatgyűjtéssel indultak meg. Az egyes mérési sorozatok mintáinak értékelésekor azonban előfordult, hogy azok az általunk ismert és közvetlen szemlélet útján is megállapítható jelen* Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. ségekkel nem voltak összhangban. így például a Budapest—Rajka közötti mederanyagminták nem mutatták egyértelműen a mederanyag szemszerkezetének Rajkától Budapest felé történő finomodását [5]. Szükségessé vált tehát az alapfogalmak tisztázása mellett a mintavétel módjának, a minták megbízhatóságának vizsgálata. 1. A meder és mederanyag íogalma A mederalakulások vizsgálata során — mint említettük — a hordalékviszonyok mellett döntő szerepe van a meder anyagának is. Sok esetben ez dönti el a folyó, vagy folyószakasz jellegét. Előfordul, hogy a nagy esés mellett levonuló víz telítettségét a vízgyűjtőterületen képződő kis mennyiségű hordalék biztosítani nem tudja, mégsem mélyíti a levonuló víz a medret (a nagyobb talajellenállások miatt). Ezzel magyarázható esetenként az is, hogy a hidraulikai jellemzők és a középtöménység közötti kapcsolat vizsgálatánál a hordaléktöménység egyes szakaszon nem változik arányosan a hidraulikai jellemzőkkel, például a középsebesség növekedése nem jár együtt a középtöménység növekedésével, mert az adott folyószakaszon a víz a nagyobb talajellenállások miatt hordalékot felvenni nem képes. A mederben mozgó víz és hordalék tehát állandó kölcsönhatásban van a mederrel, megbontja és építi azt. A meder anyaga, alakja viszont befolyásolja a sebesség és hordalékviszonyok alakulását. A víz mozgását és a hordalékviszonyokat meghatározó tényezők jellemzése tisztázott, szükséges azonban a meder anyagát is jellemezni. Mielőtt azonban erre rátérnénk, először tisztázzuk a meder és mederanyag fogalmát [3j. Medernek nevezzük a vízfolyást magába foglaló terepmélyedést. A mindenkori vízhozamtól függően beszélünk kisvízi, középvízi és nagyvízi mederről. Mederanyagnak nevezzük a vízfolyás medrét alkotó kőzeteket. A mederanyag két fajtáját különböztethetjük meg : alapkőzetet és lerakódott mederanyagot. Alapkőzet a vízfolyás medrét alkotó eredeti mozdulatlan kőzet. Lerakódott mederanyag a vízfolyás medrét képező, a folyó lebegtetett és görgetett hordalékából a földtani múltban és a jelenben is lerakódott anyag, amely általában hosszabb ideig mozdulatlan, de a mindenkori vízhozamoktól függően hordalékká alakulhat. Gyakori a mederanyag sodorvonal környezetében levő részének megkülönböztetése, amit „fenékanyagnak" neveznek és ezzel kívánják különválasztani az alapkőzetet a lerakódott mederanyagtól. Ez az elnevezés azonban csak beágyazódó jellegű folyószakaszon érvényes, hiszen feltöltődő