Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

1. szám - Doromby László: Esőszerű öntözés villamos szabadvezetékek közelében

12 Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. Doromby L.: Esőszerű öntözés villamos szabadvezetékek közelében hamarabb következik be. Ez a tény ismét a biztonság javára szolgál. Az emberi testen átfolyó áramerősség felső határát 1 mA-nek felvéve a 4. ábrából leolvashatók a fúvóka és a villamos szabadvezeték között szükséges legkisebb távolságok [m | értékei a különböző vezeték feszültségek (kV) esetén. Az egyenesek a mérési pontok közé befektetett kiegyenlítő egyenesek. 110M 60302010 0 1 ? 3 <* 5 [m] B 4. ábra. Feszültség [kV] és vezetéktávolság [m] összefüggése 1 m A áramerősségnél Az egyenesekhez tartozó jelek az 1. és 3. ábrára utalnak 0ue. I. 3aeucuM0cmb Me.ncdy HanpuMeHtieM [«e] u paccmoHHueM [m] auhuu 3AeKmpmecKoü nepeáami npu ee.iumiHe cuam moKa 1 mA 3h8kh yKa3biBaiOTCH Ha (Jmr. 1 m 3 Fig. I. Relationsliip bettveen voltage [A-F] and distancr. of the conductor for [mj a current intensity of 1 mA .Votations pertaining to the straight lines refer to Kigs. 1 to 3 Az öntözésnél alkalmazott szórófejek legnagyobb szórási szöge 32°. Ha a 18 mm átmérőjű fúvókával ellátott szórófej 1,5 m magas állványon áll, akkor 110 kV feszültségű szabadvezeték esetén a sugár mentén 5,4 m távolságig érő veszélyességi tartomány a terepszint felett 4,4 m-ig ér (5, ábra). Miután a 110 kV feszültségű szabadvezetékek legnagyobb megengedett belógása a talajszint felett 6,0 m, tehát az eddig már említett, a biztonság javára szolgáló tényezők mellett még 1,60 m függőleges, ilí. 3,00 m sugár menti biztonsági •5. ábra. Biztonsági távolság IS mm átmérőjű fúvóka, 3,ő at nyomás alkalmazásánál, 110 kV-os szabadrezetek esetében 0m. 5. 3anacnoe paccmo.'tmie npu con/ie c duaMempoM 1S mm, npu dasAeHuu 3,.í ama e CAytae htanpHMcenun eo3dyuiHoü auhuu e 110 ks Fig. ö. Safety distance for IS mm nozzle diameter and ií.ő atmospheres operaiing overpressure in the vicinity of a 110 kV transmission line távolság adódik, mert a fúvóka a villamos szabadvezetéktől a legkedvezőtlenebb esetben is 8,4 m-re van. A villamos szabadvezeték üzemének veszélyeztetése A villamos szabadvezeték üzemét nem veszélyezteti az előzőek szerint az emberre veszélytelen vízsugár még abban az esetben sem, ha a vízsugár az oszlopközben egyidejűleg két vezetővel érintkezik. Még. az életvédelmi szempontból megengedhetetlen tömör vízsugár sem veszélyezteti az üzemet, ha az oszlopközben egy vezetőt ér. Veszélyes azonban a villamos szabadvezeték üzemére az a helyzet, amikor akár a vízsugárnak a porlasztott esetleg már ködszerű része is az oszlopon lévő szigetelőket éri, mert az azokra rakódott szenynyeződéssel átütést okozhat. Miután azonban a szigetelők magassági elhelyezése kívül esik a tanulmányban tárgyalt és általánosan használt 18 mm alatti fúvókaátmérőjű szórófejek hatósugarán, ez a veszélyességi eset a gyakorlatban nem áll elő. Az elektromos vezetékek alatti öntözés kérdésével az elmúlt években behatóan foglalkozott a bécsi Műszaki Főiskola erősáramú tanszéke is [(>]. Vizsgálati eredményeik egyezést mutatnak az előbb ismertetett kísérletek eredményeivel. Megállapításaikat az összefoglalásban ismertetjük. Tudomásunk van arról, hogy Csehszlovákiában is végeztek hasonló kísérleteket.* Összefoglalás A tanulmányban ismertetett vizsgálatok alapján a következő megállapításokat tehetjük: a) A személyek veszélyeztetettségének mértékére 50 Hz frekvenciájú váltakozó áram esetén nem a feszültség, hanem az áramerősség jellemző. b) Az emberi testen való átfolyáskor az 1 mA erősségű áram a külföldi kísérleti eredmények szerint megengedhető. c) Az esetleges 10 mA áramerősség, bár már fájdalomérzetet' vált ki, rövid behatás esetén az egészségre még nem káros, de rosszullétet okozhat. Ha az áramiitött személy fizikaiálapotakülönlegesen leromlott, akkor azonban már veszélyes lehet., d) Az öntözővíz vezetőképességét csak akkor kell figyelembe venni, ha a villamos szabadvezetéket közvetlenül a tömör vízsugár éri. e) Az esőztető öntözésnél 1,5 m-es állványon alkalmazott szórófejekkel 18 mm fúvóka átmérőig minden balesetveszélv nélkül lehet villamos O * szabadvezetékek alatt vagy mellett öntözni. Ha a vízsugár esetleg el is éri a szabadvezetéket, az már minden körülmények között a porlasztási tartományban történik, tehát az áramátfolyás lehetősége megszűnik. f) A szórófejeket csak olyan állványokon szabad üzemeltetni, melyeknek lábai a földbe szúrhatók és így a vizes talajon bizonyos fokú közvetlen földelést biztosítanak. g) Közvetlenül a csővezetekre csatolt szórófejek földeléséről külön gondoskodni nem kell, * Az „Agroprojekt" megbízásából 1!)(!0. évben végzett kísérletsorozat. Terepszint