Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

3. szám - Ijjas István: Az esőztető öntözőrendszerek felszínalatti csővezetékeinek gazdaságossági vizsgálata

116 Hidrológiai Közlöny 1964. 3. sz. Ijjas I.: Az esőztető öntözőrendszerek gazdaságossága szült]. A költséggörbék metszéspontjai megadják azokat a vízszállításhatárokat, ahol az egyik csőátmérőről át kell térni a másik alkalmazására. A metszéspontokhoz tartozó vízszállítás értéke a Ko

t = KD„ feltételből írható fel. (A metszéspontban a két csőátmérőn az évi vízszállítás költsége egyenlő.) A (10) összefüggést felírva a D, és D

2 átmérőre : Kb

x =f A -D™

1 + B 'QH

+

1-Di m* = = A 'D™

1 + B.Q'A

+

1-D

2m> = Kd

2 ahol QH a gazdaságos vízszállítási határ. Innen : »+1 QH = AjD™

1 — D'i

1) B(D^-D^) (27) A 4. ábra az így meghatározható vízszállításhatárok figyelembevételével megadja azokat a vízszállítástartományokat, amelyeken belül az egyes csőátmérők gazdaságosan alkalmazhatók, azaz az összes rendelkezésre álló átmérők közül a legkisebb költséggel szállítják a vízszállítástartományba tartozó vízmennyiségeket. Ha a (24) összefüggést (D

a) a (10) összefüggésbe helyettesítjük (K), megkapjuk a költségminimumgörbe Q-ra megoldott egyenletét : K

mi

a = A -Dg

1 + B • Q +

1-D,J (28) 0 20 W Qff 60 80 100 Csővezeték vízszállítása, Ct [l/s] 3. ábra. A vízszállítás évi költségének alakulása D = = 250 mm csővezetékben szállított vízhozamok esetében <J>uzypa 3. M3MeneHue eodoeux 3ampam nponycKa eodbi c pa3Hbmu pacxodaMu no mpyöonpoeody, üMewufeMy duaMemp JJ = 250 MM Abb. 3. Oestaltung der Jahreskosten für die Förderung von veranderlichen Wassermengen in einer Rohrleitung mit D = 250 mm Durchmesser 60 80 100 120 M Csővezeték vízszállítása, 0. [l/s] 4. ábra. Azbesztcement csővezetékek gazdaságos vízszállítási tartományai (pueypa 4. OöAacmb 3K0H0MUHH0cmu nponycua eodu no acőecmoifeMeHmHbiM mpyöonpoeodaM Abb. 4. Wirtschaftliche Förderungsbereiche von Rohrleitungen aus Asbestzement Ezt a költségminimum görbét a 4. ábrán szaggatott vonal jelzi. A különböző átmérőjű vezetékek költséggörbéi a költségminimum görbét érintik. (Az érintési pontokat nullkör jelzi.) A vonalkázott területek a költségminimumtól való eltérést jelentik, ha az adott csőátmérők a gazdaságos vízszállítási tartományukba tartozó vízmennyiségeket szállítják. A költségminimumgörbét minden pontjában érinti valamilyen fiktív átmérő költséggörbéje. Ezekhez az átmérőkhöz tartozik a legkisebb költség (az érintési ponthoz tartozó vízmennyiség esetében). Az ábra alapján könnyen belátható, hogy azbesztcementcsőből közbeeső átmérők gyártása nem indokolt, mert, ha a csőátmérőt a vízszállításhatárok figyelembevétele alapján választjuk meg, az eltérések a költségminimumtól nem nagyok. V. A gazdaságossági vizsgálat eredményeit befolyásoló tényezők hatása Eddig csak a Q és D értéke változott a vizsgálatban. A gyakorlatban azonban C

v C

2 és C

3 értéke is változik. Az n, m

v m

2, a, e értéke adott csőanyag meghatározott átmérőtartományában állandó. Vizsgálandó tehát a C

l

t C

2 és C

3 változásának hatása a gazdaságossági vizsgálat eredményeire. Legnagyobb a C

3 változékonysága, ezért elsősorban azt kell megállapítani, hogy milyen hatással van a C

2-C

3 szorzat értéke a QH nagyságára.