Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

1. szám - Doromby László: Esőszerű öntözés villamos szabadvezetékek közelében

Voromby L.: Esőszerű öntözés villamos szabadvezetékek közelében Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. 11 •2. táblázat Áramerősség (xnA) 0,011,00Hatás Csekély izomszorítás az itjjakban, vérnyomás emelkedés az áramerősségtől függően Idegrángás az ujjaktól az alsó karig Szívverésre még semmi hatással nincs A második kérdés keretében a vezetőképes összeköttetést még nem okozó legkisebb távolság megállapításánál elsősorban meg kell vizsgálni a víz vezetőképességét, amely a szennyezettségtől függően tág határok között változhat. Átlagos értékeit a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat Víz eredete Vezetőképesség vize 1200 /iS/cm-ig 600 //S/cm-ig 1350 /tS/cm-ig Mélyfúrású kutak Talajvizek Folyóvizek A vezetőképes összeköttetést még nem okozó legkisebb távolság meghatározására Baatz folytatott méréseket. A méréssorozat eredményét az 7., 2., valamint a 3. ábra mutatja. 10 [mA] 1 2<t 5 1 l 1 2 3 * 5 [m] 10 kV t> 60 kV • 20 kV 5. 110 kV 30 kV 3. ábra. Áramerősség [mA] és villamos szabadvezeték távolság [?n] összefüggése A víz vezetőképessége 5200—1 1 000 /jS/cm. A vezeték keresztmetszete 120 mm". Fúvókaátmérő 8 mm. .N'yomás 3.5 att. 0ua. 3. 3aeucuMocmb Mexcdy eejimuHoü cuau tnoKa [mA] u paccmoiHueM [m] eo3dyiunoü auhuu s/ieumpuiecKOü nepedanu N POBOŰHMOCTB Bo^bt 5200—11 000 S CM ; nonepeMHoe CE^eHHe npoBoflHMKa 120 MM

1 Fig. 3. Relationship between current intensity [mA] and the distance of the power transmission line [m] The conductivity of water is 5200 to 11 000 ^/S/cm : the cross seetion of the conductor is 120 sq, mm A kísérletek során a vízsugáron átfolyó áramerősséget mérték, amely azonban a valóságban nem halad át teljes egészében a kezelő testén még akkor sem, ha közvetlenül a szórófejet fogja meg, hanem az ellenállások arányában részben a kezelő testén, részben a csővezetéken, illetve a benne áramló vizén keresztül földelődik. Ez a körülmény azonban a biztonság javára elhanyagolható. Amint az ábrákból látható a vezeték keresztmetszete az átfolyó áram mértékét nem befolyásolja. A vízsugáron átfolyó áram lefolyása minden esetben hasonló jellegű. Ha villamos szabadvezeték és a szórófej közti távolság 6 -7 m-en felül van, akkor gyakorlatilag még 110 kV feszültség esetében sem folyik áram a vízsugáron keresztül. A szórófejek vízsugara mentén, mint ismeretes, három szakaszt — tömör, vízszálas és porlasztott különböztetünk meg. Az ismertetett kísérleteket tűzoltó-fecskendővei végezték. Ennek jellemzője a hosszú, tömörszakaszú sugár, ami az értékelés szempontjából kedvezőtlenebb eredményeket ad, tehát a biztonság javára szolgál. Az esőztető öntözőberendezések szórófejeinél a tömör sugár hossza rendszerint nagyon rövid, legfeljebb a fúvóka átmérőjének 145-szöröse, ami a nálunk előforduló legnagyobb méretű 24 mm átmérőjű fúvóka esetében is csupán 3,47 m, míg az általánosan használt ő—18 mm átmérőjű fúvókák esetében csak 0,73—2,61 m. A fúvókából kilépő tömör vízsugár keresztmetszete gyorsan nő. A legrosszabb hidraulikai tulajdonságokkal rendelkező szórófejek esetében is 15 cm távolságban már kétszeres átmérőt ér el, ami a továbbiakban még valamit növekszik is. A vízszálas tartományban a vízsugár nagyjából megtartja ezt a keresztmetszetet, de itt már vízszálakból és egymással érintkező cseppek sorozatából áll. A vízszálas tartomány hossza kb. 155-szöröse a fúvóka átmérőjének. Ezt követi a porlasztott tartomány, amelyben az összefüggő folyamatos áramvezetés lehetősége már rendkívül csekély, mert az egyes vízcseppek közötti légrés mind nagyobbá válik. A vízsugáron átfolyó áram erősségét itt minden esetben 1 mA alatt mérték, tehát gyakorlatilag az érzékelhetőség tartományán alul maradt. A mérési adatok azt mutatják, hogy a 12 mm átmérőjű fúvókák esetében az emberi testen érzékelhetőség nélkül átfolyó, megengedhető legnagyobb (1 mA) áramerősség még a legszélső esetben is (110 kV, 6,5 at) csak akkor lehetséges, ha a villamos szabadvezetékre való ráöntözésnél a szórófej 5,5 m távolságra van a vezetéktől. Ez összhangban van az előbb mondottakkal, azaz 1 mA-en felüli áramvezetés legfeljebb csak a vízszálas tartományban lenne lehetséges. Ugyanis még a 18 mm átmérőjű fúvóka tömör és vízszálas szakaszának öszszege sem több 5,40 m-nél. « Az ábrákból kitűnik továbbá, hogy a nagyobb víznyomás azonos fúvókaméret esetében alig befolyásolja a veszélyességi tartomány kezdetét. Az elsősorban a fúvóka átmérőjétől függ. Az eredmények értékelése során még azt is figyelembe kell venni, hogy az ismertetett mérési eredmények vízszintes fúvólcateiigelyre vonatkoznak, amikor a tömör és vízszálas tartomány hosszabb távolságra terjed, mint ferde felfelé szórásnál, ahol a nehézségi erő hatására a vízsugár felbomlása