Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

3. szám - Dobos Alajos: Esőztető öntözési egységek vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 1964. 3. sz. 105 Az esőztető rendszerek iizemi és művelési egységeinek kialakítása FEKETE ANDRÁS* A nagyüzemi esőztető öntözési egységek, valamint öntözőrendszerek létesítésének és üzemének egyik legfontosabb kérdése a berendezés gazdaságos kialakítása. A két feltételt egyidejűleg kívánjuk kielégíteni, ezért tanulmányunkban vizsgáljuk és értékeljük az alkalmazható változatokat, hogy ezek közül az üzemi gyakorlat számára az adott feltételek közt legkedvezőbbnek és egyben leggazdaságosabbnak tekinthető megoldásokat meghatároz hassu k. Tanulmányunkban a vegyes csővezetékű esőztető berendezéseknek csak az öntözési üzemmel közvetlenül összefüggő kérdéscsoportjával — felszínalatti mellékvezetékkel és a hozzá kapcsolódó hordozható szárny vezet ékkel — foglalkozunk. A mellékvezetékek hosszát többek között a terület alakja és méretei, vagyis a helyi adottságok is befolyásolják. Ebből következik, hogy a gyakorlat számára nem egy megoldást, hanem megoldási lehetőségeket kel megadnunk, hogy azok közül a tervező az adott feltételek közt legkedvezőbbet és leggazdaságosabbat választhassa ki. Az esőztető öntözési egységek vagy öntözőrendszerek, függetlenül területi kiterjedésüktől - hidraulikai, gazdaságossági, üzemi és mezőgazdasági szempontok egyidejű figyelembevételével — meghatározott területelemekből (öntözött területegység, mezőgazdasági egység) építhetők fel [1]. Tanulmányunkban az öntözött területegységek üzemi vizsgálatából kiindulva alakítottuk ki az esőztető rendszerek legkisebb elemeit az üzemi-, majd ezek egybekapcsolásával a rriűvelési egységesé geket. Az öntözőit területegység azt a területelemet jelenti, amelyet egy db szárnyvezeték vízszállításával, az előírt idő alatt, a megadott víznormával elméletileg megöntözhetünk. (Elméleti, mert szerelési tartalék nélkül folyamatosan nem lehet öntözni.) Az üzemi egység az a terület, melyet az üzem követelményei szerint folyamatosan megöntözhetünk. Az üzemi egység 1 + 1 szárnyvezeték esetében egyenlő az öntözött területegységgel, 2 + 1, 2 + 2, 3 + 3, 4 + 2, 4 + 4 stb. szárnyvezeték esetében pedig annak többszöröse. A művelési egység az a terület, amelynek méretei már kielégítik a nagyüzemi gépi művelés igényeit. A továbbiakban ismertetjük vizsgálataink kiindulási alapadatait, a vizsgált üzemi változatokat és eredményeket. I. Üzemi egységek kialakítása A kiindulási alapadatokat a mezőgazdasági és üzemi igényeknek megfelelő tartományokban vettük fel, de — az eredmények általánosításának lehetőségét szem előtt tartva — ezeket a tartományokat esetenként ki is szélesítettük [2]. A kiindulási alapadatok a következők : 1. A szórófejek kötése 24x 24 m négyzetes kötés. 2. A szárnyvezetók átmérője D = 85 mm. * Építőipari ós Közlekedési Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke, Budapest. 3. Egy-egy szárnyvezetéken 10—10 db szórófej üzemel. 4. Az öntözött területegységek szélessége 240 m. 5. A kiadagolt csapadókmagasság h = 48 mm, átlagos intenzitása pedig i = 6, 8, 10, 12 és 16 mm/óra. 6. Napi üzemidő 18 óra 7. Az üzemi egység területét hat nap alatt kell megöntözni. Az előzőek figyelembevételével az öntözött területegységek nagysága a következő : i = 6 mm/ó F = 13,5 kh i = 8 mm/ó F = 18,0 kh i = 10 mm/ó F = 22,5 kh i 12 mm/ó F = 27,0 kh i = 16 mm/ó F = 36,0 kh A nagyobb csapadékintenzitás értelemszerűen azt jelenti, hogy a szárny vezeték vízszállítása (Q

s

z) és így az öntözhető terület is nagyobb. Az öntözött területegységeket az 1. ábrán adtuk meg. A területegység szélessége 240 m, ezért az egy szárnyvezetékállásból öntözött terület nagysága (240 mX24 m) kereken 1 kh. Mivel ebben az esetben még csak elméletileg öntözhető területről beszélünk, megtehettük, hogy az F — 13,5— 36,0 kh területeket 24 mx24 m = 576 m

2 nagyságú egységekből raktuk össze. Az la, c és dábrán ilyen feltételek alapján adódott a lehatárolt területek alakja. Az ábra lehetőséget ad arra, hogy a felrajzolt területek többszöröseként számítható üzemi egységek nagyságát és méreteit meghatározzuk. Pl. 8 mm/ó átlagos intenzitás esetén a gyakorlati alkalmazás szempontjából elsősorban vizsgálandó üzemi egységek a következők : 1 + 1 1 X 18 kh 240 m X 432 m 2 + 1 2x 18 kh 480 m X 432 m 2+2 2X18 kh 480 m X 432 m 3 + 3 3X 18 kh 480 m X 648 m 4 + 2 4X 18 kh 480 m X 864 m 4 + 4 4X 18 kh 480 m X 864 m II. Üzemi egységek vizsgálata Az esőszerű öntözés megvalósítása, vagyis az üzem megszervezése és az egyes feladatok — csővezetékek felszerelése, áthelyezése, továbbszállítása stb. — célszerű végrehajtása a dűlőút-hálózat megfelelő kialakítását is megköveteli. Jelenleg nem feladatunk, hogy ezekkel a kérdésekkel részletesen foglalkozzunk, ezért csupán megemlítjük, hogy állandó jellegű utakat, amelyek elhelyezését nemcsak öntözési szempontok befolyásolják, az öntözési üzem megzavarása nélkül csak az üzemi egységek határain lehet kialakítani. Az ideigelenes utakat (ún. egynyári utakat) viszont elsősorban az öntözés üzemi feltételeinek szem előtt tartásával kell elhelyezni, hogy ezáltal a csővezetékek szállítására fordítandó munkamennyiség csökkenthető legyen [3], Tanulmányunkban az 50 és 100%-os szerelési tartalékkal megvalósítható folyamatos üzemet, az ezzel kapcsolatos követelményeket (pl. csőszállítás), továbbá az így végrehajtott üzem követelményeként jelentkező hatásokat (pl. mértékadó