Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

76 Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. Sebestyén O.: Detrituszproblémák a Balatonban Detritus-Probleme im lialaton Dr. Frau O. Sebestyén Kandidat der biologischen Wissenschaften Unter den Seen Mitteleuropas zeichnet sich der Balaton duroh sein seichtes Wasser aus. Er ist durch einen weit ausgedehnten Wasserspiegel und duroh reiche Bestánde an Makrovegetation charakterisiert. Der Boden ist von eprofundalem Charakter. Auch die Stoffe der verstorbenen Organismen nehmen am Leben der Gewásser teil. Die Zerkleinerungerfolgt zumeist unter Mitwirkung der Driften. Hierbei wird grober Detritus überwiegend an den Ufergebieten angeháuft, wáhrend der feine Detritus auch in Freiwassergebieten anzufinden ist. Die Detritussedirhente am Ufer (Sedimentphase, Flugdetritus) können durch die Bewegungen des Wassers aufgewirbelt (Diffuse Phase) und ans Ufer geschwemmt werden (Driftphase). Letztere ist mit den Detritusdriften der supralitoralen Gebiete identisch. Die Mikrofauna des Flugdetritus stammt vom Ufer und von den Boden. Auch Coenobiont-Glieder sind vorhanden. Die lebendigen und abgestorbenen Elemente des Uferdetritus sind einheitlich dera Einfluss der Wasserbéwegungen unterworfen. Die biotischen Zerkleinerungs-Produkte (lienen auch als Unterlage und bilden neben den Diatomazáen die Basis des Krnáhrungsnetzes. In der Náhe von Gebieten mit Makrovegetation ist der Gehalt der Sedimente reich an organischen Stoffen und verfügt über eine charakteristische Fauna. Im Aufwuchs der Rohrstengel hat der Detritus als Aufbauelement und als Náhrbasis eine Bedeutung. Bedeutung des Detritus im See in trophischer Hinsicht: unter den Urbewohnern des Sees gibt es auch solche: Detritusfresser, wáhrend die einheimiscli gewordenetj Einwanderer und die eingesetzten Arten alle ilire Nahrung im Detritus finden. Durch die Drifte wirkt der Detritus auch auf die Morphologie des Sees aus (Uferlinie, Sedimente). Gasförmige Abbauprodukte beeinflussen der Umgebung. Eingriffe hydrographischen Charakters habén einst die natürlichen Vorgánge beschleunigt, heute gilt die Aufrechterhaltung der Wassergebiete als Ziel (Bucht zu Keszthely). Das Problem, welche Rolle dem organischen Leben in der drohenden AufIandung der Bucht zu Keszthely zukommt, ist im Grossen und Ganzén ein Detritusproblem, und zwar in quantitativer Hinsicht. Detritusproblems in Laké Balaton O. Sebestyén Candidate of the Biolögical Sciences Because of its shallowness Laké Balaton has- a peculiar place among the lakes of Central Europe. Characteristic are both the extensive surface as well as the rich growth of the larger aquatie plants. The bottom has the character of the eprofundal. Organisms after death have an important role in the life of the lake. „Grobdetritus" -afid „Feindetritus" come to existenee mostly through dirft formation. The former aecumulates in the shore waters, the latter may be carried off by the waves. The organic sediment in the shore waters (sediment phase) may be dispersed in the water by wave action (diffuse phase) and is finally cast ashore (drift phase). The fauna of such a habitat is made of littoral and bottom forms, cenobiont members being alsó noted. Such material is subjected to wave actions as homogeneous unit. Tlns umty is intensified by the food web of its biota, abiotic particles being used for substratum alsó. Role of detritus in the lake is manifold : gaseous produets of decomposition affect environmental conditions. Detritophageous members occur among the originál fauna and recently colonized forms are all detritus-feeders. Detritus has a part in the development of lake morphology. Filling processes have been supplemented by humán activities in the past. In modern time the preservation of the water is the aim. The role of life in filling is the real problem (Keszthelybay) and has mainly to do with detritus in the quantitative sense. (Folytatás a 38. oldalról) A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálynak szeptember '27-én illusztris vendége volt. Dr. Degan Ariosto a Centro Internazionale per gli Studi sulla Irrigazione a Pioggia (Az Esőszerű Öntözéseket Tanulmányozó Nemzetközi Központ) főtitkára tartott előadást „Az esőszerű öntözés fejlődése Olaszországban és korlátai" címmel. Ismertette az olasz öntözések múltját, újabb fejlődését, különös tekintettel az esőszerű öntözésre. Az alkalmazott esőztető berendezések jellegzetes típusainak és alkalmazási módjainak vizsgálata sok rokonvonást mutatott a hazánkban tett első kísérletekkel. Bár az első alkalmazás időpontja Olaszországban későbbi mint nálunk, a fejlődés sokkal egyenletesebb, törésnélküli volt. Az utolsó 10 évben különösen nagyütemű volt az esőszerű öntözés területi növekedése, az évenként újonan berendezett 00 000 ha öntözött terület mintegy 60%-át teszi ki. Az Európában legnagyobb öntözött területtel (kb. 3 millió ha) rendelkező Olaszország jelenleg mintegy 450 000 ha-t öntöz esőszerűen. Nem véletlen tehát, hogy a Nemzetközi Központ az öntözések központjában Északon, Veronában alakult. Jövő év márciusában ünnepli 10 éves évfordulóját. Az előadó ismertette a fejlődés okait, irányát és az öntözések területi elhelyezkedését, a segítő törvényeket. Különösen kitért az esőszerű öntözés akadályaira a déli területen, majd előnyeivel foglalkozott. Az esőszerű öntözés alkalmazását Olaszországban messzemenő gazdaságossági és a helyi körülményeket figyelembe vevő vizsgálat előzi meg. Dr. Degan ezért részletesen elemezte az alkalmazás korlátait is. Ezeket részben a növénykultúrák, a szerelési ós üzemi körülmények, a helyi, környezeti viszonyok, a víz minősége, a vízemelés adatai és költségtényezők szabályozzák. Az előadás végén — melyet későbbiekben teljes egészében szeretnénk közreadni — az előadó az esőszerű öntözés fejlődésének várható irányát ismertette. A beszámolót a késő esti órákba nyúló megbeszélés ós vita követte. Perényi Károly * Csehszlovákiában két nagy regionális vízmű építése van folyamatban. A Hrinová—Luőenec—FiVakovo (Herencsvölgy—Losonc—Fülek) távvezeték már elkészült ós a vízszolgáltatás is megindult rajta. Jelenleg a Hrinová-i vízgyűjtő duzzasztó gát ját építik az ehhez tartozó mellókvezetékekkel együtt. A másik nagy regionális műnek, a Harmanec—Banská Bystrica—Ziar nud H ronom—Banská Stinvnica (Hermánd—Besztercebánya—Oaramberzence—Selmecbánya) vízvezetéknek még csak a csőfektetési munkái folynak. Ez a vízmű is — hasonlóan az előzőhöz — mintegy százezer lakos vízellátását biztosítja. Csehszlovák szomszédaink — mint az említett két példa is bizonyítja — a felszín alatti vizekben meglehetősen szegény Garam ós Ipoly völgy vízellátását radikális, jóllehet nagy összegű beruházást igénylő megoldással : 100 km nagyságrendű víztávvezeték létesítésével igyekeznek biztosítani, vízbő hegyi források felhasználásával és a tározási lehetőségek kihasználásával. A regionális vízművek nemcsak a lakos-ság, hanem az ipar egyes igényeinek kielégítésére is alkalmasak lesznek. V. I. (Folytatás a 84. oldalon)