Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
6. szám - Egyesületi és műszaki hírek
Vágás L: Hozzászólás T. Dvihally Zsuzsa cikkéhez Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 527 szűkebb munkaközösség alakulna, s ez kidolgozná a végzendő munkák, kutatások tervét. Társaságunk elnöksége szükség esetén az illetékes kutatóintézetek segítségét is kérhetné. Ha a felvetett elméleti és gyakorlati kérdések kiművelésére lehetőség nyílna, s ezáltal új eredmények is születnének, újabb szép példája lenne ez a Hidrológiai Társaságban tömörült, különböző ágazatokban működő szakemberek tudományos egységének! Válasz T. Dvihally Zsuzsa: Vágás I. hozzászólása sok és új szempontból világítja meg a cikkben leírt összefüggéseket és indokolja az elvégzett számítások szükségességét. Cikkem ugyan limnológiai nézőpontból íródott ; Vágás kiemelte azokat az elméleti és gyakorlati kérdéseket, melyek hidraulikai és hidrológiai szempontból is érdekesek. Ugyanakkor, mikor elismerem a további és lehetőleg kooperatív vizsgálatok szükségességét, Vágás egyik elméleti feltevéséhez néhány adattal is tudok szolgálni, legalábbis a Duna esetében. A feltételezett és a „vegyi vízhozammérés" lehetőségét felvető összefüggés, melyet talán célszerűbb volna ebben a formában felírni : Konstans tö mW s ég 1 r térfogategység n _ L időegység J L időegység J ^ r tömegegység "1 L térfogategység J nyilvánvalóan további mérés- és számítássorozatokat igényel abból a célból, hogy minden egyes folyóvízre megállapítható legyen a fenti összefüggésben szereplő és tömegegység/időegvség dimenziójú konstans (sóhozam) számszerű értéke. A Magyar Dunakutató Állomáson évek óta rendszeresen vizsgáljuk az alsógödi Duna-szakasz kémiai viszonyait. Vágás feltételezését igazolja pl. az a megfigyelésünk, melyet az 1958—59. év 3 (Folytatás az 520. oldalról). A Magyar Hidrológiai Társaság az Agrártudományi Egyesülettel ós az Agrártudományi Egyetem Kultúrtechnikai Tanszékének közreműködésével I 963. aug. 22-ón öntözési bemutatót rendezett a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben. A bemutató programja : Az üzemi öntözések és a Kultúrtechnikai Tanszék fóliatömlős öntözési kísérleteinek megtekintése. Az általános ismertetőt Szabó István elnök a kultúrház nagytermében tartotta meg. Az esős időjárás miatt a résztvevők csak a kabai kövesút mellett nézhettek meg néhány öntözött növényt, egy üzemelő Mannesmann berendezést ós a fóliatömlős barázdás öntözést. A helyszínen ismertetőt tartott Magyar Gábor öntöző szakagronómus. Kifejtette, hogy több éves tapasztalatai alapján legjobb terméseredményeket a 40—00 cm-es talajréteg beöntözése esetén kaptak. Ezt jelenleg csak felületi öntözéssel tudják biztosítani. Szükséges lenne az esőszerű öntözéshez olyan szórófejek gyártása, melyekkel ez a feladat tócsásodás nélkül elvégezhető. Az üzem nagy szórótávolságú, nagy intenzitású, de finom esőminősóget képező szórófejeket igényel. A fóliatömlős öntözéssel kapcsolatban kedvező tapasztalatokról hallottunk, és az előadó hangsúlyozottan kérte az illetékes szerveket. hónapos szakaszaira vonatkozó kémiai- és vízhozamértékek szembeállítása mutat : (1) (2) (3) dec. jan. febr. 26 1608 19 márc. ápr. máj. 24 2203 27 jún. júl. aug. 23 3463 41 szept. okt. nov. 27 1163 13 Az (1) oszlop az említett állandó egyfajta kifejezési módja : az időszak alatt levonult összes oldott só mennyiségét az évi teljes mennyiség százalékában ; a (2) oszlop az időszakra vonatkozó vízhozam átlagértékét [m 3/sec] mértékegységben, a (3) oszlop ugyanazt a levonult teljes évi vízmennyiség százalékában adja meg. Már ilyen durva közelítésben is látható, hogy míg a (2) és (3) oszlop értékei időszakról időszakra nagymértékben változnak, addig az (1) oszlopban lévő és Vágás által állandónak feltételezett mutató valóban jó megközelítéssel állandónak tekinthető. Ami az egyes árhullámok napról napra való követését illeti az oldott sótartalom-változásokkal kapcsolatban, ílven érdekesnek ígérkező vizsgálatok a szakirodalomban nem ismertek. Érdekes lenne megtudni továbbá, hogy a lebegtetett hordalék-mérések tapasztalatából ismert hordalékmaximum és árhullám-tetőzés közötti időbeli eltolódáshoz hasonló jelenség nem áll-e fenn a folyóvízben oldott állapotban szállított anyagok esetében is? Egyébként érdemes lenne a vízhozam és a lebegtetett-hordalék közötti, nyilván pozitív korreláció pontosabb kimutatása is. tegyék lehetővé a fóliatömlős berendezések beszerzését. A látottakat dr. Szalai György, dr. Kiss Károly, Sági Károly, Perényi Károly ós Bogárdi István kutatási eredményekről szóló beszámolókkal egészítették ki. Tóth Gábor, a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság főagronómusa az eső miatt elmaradt helyszíni bejárás helyett röviden ismertette az Állami Gazdaság öntözéseinek jellemző adatait ós tapasztalatait. Értékelte a Gazdaság öntözéses üzemegységében folyó öntözési kísérleteink nagyüzemi alkalmazhatóságát. Eszerint a fóliatömlős öntözés növeli a munka termelékenységét, a felületi öntözésnél dolgozók munkájának szociális körülményeit javítja ós egy lépést jelent az automatizálás felé. Az előadó a beázás mélységét is vizsgáló búzakísérletekről megállapította, hogy az eredmények az 50—60 cm-es talajréteg átnedvesítóse mellett szólnak. A kísérlet eredményeit látva az egész üzemegység területén 2 óv óta öntözéses gabonatermesztést folytatnak. Az 50 cm-es talajréteget egy alkalommal átnedvesítve, átlagosan 4—6 q/kh, ismételt beöntözés esetén pedig további 4—6 q/kh volt a terméstöbblet. A bemutatót rövid összefoglalóval dr. Oroszlány István zárta le. Kozák Imre
