Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Vámos Rezső–Zsolt János–Ribiányszky Miklós: A vízvirágzás és a halpusztulás

528 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. « LIMNOLÓGIA A vízvirágzás és a halpusztulás VÁMOS I! E /. S (*). • /, S O r. T .1 Á X OS* U I 1! I Á X S Z K V M I K L ÓS" Nyáron a tavak felszínét néha vastag rétegben lepik el az algák. Ezt nevezik víz virágzásnak. A vízvirágzás a halastavakban nem szívesen látott jelenség, mert gyakran kisebb-nagyobb mérvű halpusztulás követi. Ezért már régebben kapcsolatba hozták egymással a két jelenséget olyannyira, hogy sokan magát a víz virágzást tartják a halpusztulás okának és az algák elpusztításával próbálják a halpusztulást megelőzni, illetve a már fellépett halpusztulást megállítani. Az algák elpusztítása céljából legtöbbször égetett meszet szórnak a vízbe. Ezzel kapcsolatosan az a vélemény alakult ki, hogy bár a meszezés bizonyon fokig kétségtelenül elősegíti a víz tisztulását, de a már fellépett halpusztulást megállítani képtelen. A tapasztalat arra mutat, hogy a vízvirágzás és a halpusztulás nem áll egymással közvetlen ok-okozati viszonyban, hanem kapcsolatuknak egy nagyobb jelenség-komplexumban kell keresnünk a magyarázatát. Donászy [ 41] az Atkái Holt-Tiszán lezajlott halpusztulás leírásánál szintén megállapítja a halpusztulás és a vízvirágzás szoros összefüggését. A két jelenség összefüggését saját tapasztalataink is alátámasztják. Megfigyeltük, hogy minden nyári halpusztulás víz virágzással jár, de nem minden vízvirágzást követ halpusztulás. Az összetett jelenség megoldásának egyik feladatát a vízvirágzást kiváltó folyamat vagy közvetlen okozó megvilágítása, míg a másik kérdés csoportot a jelenséget elősegítő tényezők szerepének megvilágítása képezte. Az első kérdésnél tehát a feladat annak tisztázása. hogy mi az az erő vagy hatás, amely az algákat felfelé mozgásra készteti. Ruttner [ 1*1 ] szerint a mikroorganizmusok lebegését mint lassú süllyedést foghatjuk fel. A süllyedést részben egyensúlyozzák : a planktonszervezeteknek a tömegükhöz viszonylag nagy felülete, olykor a szervezetek fajlagos súlyát csökkentő olajasszimilálumok, valamint a gázvakuolumok jelenléte, de főleg a vizekben kisebb-nagyobb mértékben mindig meglevő mozgások (hullámmozgások, konvekciós áramlások, turbulens vízmozgások). De mindezideig nem tisztázták kellően azt a kérdést, hogy időnként miként emelkednek az algák hirtelen és tömegesen felfelé a felszini vízrétegekbe. A másik kérdéshez tartozó, ún. elősegítő tényezők közül Kiss [8] különös jelentőséget tulajdonít a eiklonális depressziós időjárási helyzeteknek. Véleménye szerint a tömegprodukciók megfelelő tápanyagviszonyok esetén az időváltozást hozó depressziós időszakokban néha robbanásszerű hirtelenséggel jönnek létre. A meteorológiai tényezők szerepe jelentős. * Tudományegyetem Növényélettani Intézete, Szeged. ** Országos Halászati Felügyelőség, Budapest. Miután a tapasztalatok szerint a vízvirágzásl követően nemcsak az algák, hanem minden más élőlény is elpusztulhat, nyilvánvaló, hogy ilyenkor a tavakban általános mérgezési folyamat zajlik le E mérgezési folyamat és a vízvirágzás közti oksági kapcsolat felderítésére megfigyeléseket és adatokat gyűjtöttünk, vizsgálatokat és kísérleteket végeztünk, amelyeknek eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze. Anyag és módszer Vizsgálatainkhoz az Észak-Sodiogyi- és Tataihalgazdaságok tőzeges talajú és a Szegedi balgazdaság meszes-szódás szikes talajon ós a kelebiai tőzeges talajon levő halastavainak iszapját és vizét használtuk. De felhasználtuk az algyői tóban ós a Tisza Szeged környékén levő. savanyú talajba vágott holt ágaiban végzett saját megfigyeléseinket és vizsgálataink leírásánál közölt adatainkat, továbbá az árasztott rizsföldeken végzet I sokéves vizsgálataink eredményeit is. A fontemlített tavak vizének és iszapjának vizsgálatát a Ballenegger-féle talaj vizsgálati módszerkönyv ós a Maucha-fóle vizsgálati módszerkönyv eljárásai szerint végeztük. A szulfátredukáló baktériumok kimutatása folyékony kultúrában Starkey-fóle táptalajban tört ónt. Eredmények és értékelés Szerzők egyike közel egy évtizeden keresztül folytatott vizsgálatokat a rizs ún. bruzone betegsége kórfolyamata okozójának és elősegítő tényezőinek felderítésére (Vámos[\\J). E kutató munkának lényeges részét az iszapban ós az árasztóvízben végbemenő biotikus és abiotikus folyamatok megvilágítása képezte. Miután az utóbbi években e vizsgálatokat a tömeges halpusztulástól sújtott halastavakra is kiterjesztettük, érdekes kapcsolat mutatkozott a két károsodás fellépése, lefolyása és elősegítő tényezői tekintetében. Ezek a hasonlatosságok a következők : Mind a bruzone, mind a tömeges halpusztulás leginkább a Tisza holtágaiban és savanyú, tőzeges talajú halastavakban, illetve a Tisza és mellék folyói által lerakott savanyú és az ezekhez hasonló nehéz talajokon levő rizstelepeken lép fel. A Duna holtágaiban a tömeges halpusztulás ismeretlen, mint ahogy a Duna hordalékán kép ződött talajokon a bruzone is teljesen ismeretlen, még akkor is, amikor a közeli tiszai öntöző rendszerben a pusztulás katasztrofális méreteket öltött . A károsodásra hajlamos halastavak és rizsföldek talajainak és vizének közös sajátossága, hogy tápanyagban rendkívül gazdagok, ezért kedvező iilőjárás mellett nagyon termékenyek, hozadékuk magas. Mindkét károsodást azonos éghajlati tényezők segítik elő: a gyors lehűlés és a légnyomáscsökkenés. Azonkívül jelentékeny szerepe lehet még a fényhiánynak is.