Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
4. szám - Dr. Gábriel András–Dr. Oroszlány István: Néhány szó a tócsaképződésről
300 Hidrológiai Közlöny 1963. 4. sz. Gábriel A.—Oroszlány I.: A tócsaképzödésről 2. kép. A tócsásodásig öntözött talajfelszín Bild 2. Bis zur Lackenbildung bewásserle Bodenobcrjláche III. 2. Soil irrigated to surface ponding váló távolság függvényében Abb. 1. Verdnderlichkeit der Messwerte 1962 in Abhangigkeit von der Entfernung vom Regner [a] : Entfernung vom Regner, [b] : Gesamtenergie des auf den Boden gefaílenen Wassers, [c]: Heftigkeit der Wasserabgabe, [d] : bis zur Lackenbildung abgegebenes Wasser, [e] : feuchter Boden, [f] : trockener Boden Fig. 1. Measured dala plotted vs. distance from the sprinkler nozzle in the 1962 experiments [a] : Distance from nozzle, [b]: Totál energy of water falling on tlie soil, [c]: Intensity of water application, [d] : Application to surface ponding, [e] : Moist soil, [f] : Dry soil míg az eddig elsősorban fontosnak tartott eső hevességgel nem mutatja a vélt összefüggést. Az 1962. évi méréseinkkel kapott fenti adatokból egyelőre nem kívánunk számszerű összefüggésekre következtetni. Ehhez a mérések többrendbeli is métlésére és a mérési eljárás finomítására lesz még szükség. Az adatok azonban egyértelműen bizonyítják, hogy a tócsaképződésre a talaj nedvesség tartalmán és az eső hevességén túlmenően igen jelentős mértékben hat az eső minősége. Ez utóbbit jól lehet jellemezni a talajra juttatott összes energia tartalommal, vagy annak intenzitásával. Adatainkat azért tartottuk szükségesnek már rögtön a kezdeti eredmények után közölni, mert az 1962. évi mérések megszabják a további kísérletek irányát és a tócsaképződésre ható tényezők közé az eső minőségének besorolását feltétlenül indokolják. Meg kívántuk kímélni a gyakorló mezőgazdákat az irodalomból eddig ismert táblázatok kritika nélküli használatától. IRODALOM | I | Oroszlány I.—Perényi K. : Az esőszerű öntözés Olaszországban. Vízügyi Közlemények. 1960. 2. |2J Oroszlány I.—Szalai Gy. : Az esőszerű öntözés vízgazdálkodási szempontjai. Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 4. [3] Salamin P.—Szászhelyi P. : Az esőszerű öntözés irányelvei (Szakmai szabványtervezet.) Országos Vízügyi Főigazgatóság Budapest. 1961. [4] Sági K. : Az esőszerű öntözés talajtömörítő hatása. Az Agrártudományi Egyetem Mezögazdaságtudományi Karának Közleményei. 1960. Mg. Kiadó, Budapest 1960. [5] Varga S. : Talajkímélő esőszerű öntözés. Hidrológiai Közlöny. 1962. 5. Einige Worte iiber dic Lackenbildung Dr. A. Gábriel—Dr. I. Oroszlány Die oline Lackenbildung auszufertigende Beregnungsabgabe ist nicht alléin von der Intensitát des Regens, vom Boden und von der Bodenfeuohtigkeit abhangig, sondern wird auch wesentlich von der Regcnqualitát beeinflusst. Zur Kennzeichn ung der Regcnqualitát habén wir in der Grösse der auf den Boden übertragenen Energie ein gutes Mass gefunden. Auf unbedeckten Böden weist dieses eine engere Beziehung mit der Lackenbildung auf, als die bisher benützten Kennwerte. Das Ergebnis ihres diesbezüglichen ersten Versuches zeigen die Verfasser in Abb. 1. Ein Vorschlag für Zusammenhftnge, die verallgemeinert werden können, wird sich nur nach mannigfaltigeren Versuchsergebnissen geben lassen. Keniarks on Surface PoiKling By Dr. A. Gábriel and Dr. I. Oroszlány The quantity of irrigation water which can be applied without the danger of surface ponding, depends not only on the intensity of the spray,on the soil and its moisture content, but alsó and to a considerable extent on the quality of the spray as well. The energy transmitted to the soil has been found to offer a possibility for adequately deseribing the quality of the spray. On bare soils this value appears to show a closer relationship with surface ponding than the parameters hitherto used. Results of the relevant experiments have been compiled in Fig. 1. A suggestion concerning relationships of a generál nature can be made after more extensive experiments only.
