Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
1. szám - Dr. Sebestyén Olga: Detrituszproblémák a Balatonban
73 Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. LIMNOLOGIA Detrituszproblémák a Balatonban Dr. SEBESTYÉN OLGA* a biológiai tudományok kandidátusa Bevezetés A Balaton Közép-Európa tavai között terjedelmes víztükörhöz (0,6 ezer km 2) viszonyított sekélységével (átlagos mélység 3—4 m) és kis víztömegével (2 km 3) tűnik ki. Vízgyűjtő-területe sem nagy. Csapadék és befolyó vizek táplálják. A Sió-lefolyás és a Duna közvetítésével pontusi kapcsolata van. Átlagos vízkicserélődési idő 2,2 év [20], A tó kora pollenaltikai vizsgálatok alapján 15—20 000 évre becsülhető [24, 25], A tó öregszik. A Balaton vize limnotípusú Mg + + —Ca + + — hidrokarbonátos [5, 2], magas összsótartalommal és pH-val. Vize befagyásig egész tömegében megközelítően követi a levegő hőmérsékletét. Nyár derekán átmenetileg 30 C°-ra is felmelegszik. Jég alatt vagy ha csak a szél késlelteti a befagyást, 0—1 Celsius fokra is lehűlhet. A sekélység és az élénk vízdinamikai (szeles klíma !) viszonyok következtében a mérsékelt égöv mély és középmély tavaira jellemző hőrétegezettségének halvány nyomai is csak átmenetileg jelentkeznek, s az eltérés ekkor is inkább az ún. mikro-stratifikációnak felel meg. Biokémiailag sem rétegezett. A víz zavarossága miatt a fényklíma sajátságos. A fenék csaknem egész terjedelmében az átmeneti jellegű eprofundálnak felel meg. A litorális övet dús makrovegetáció-állományok jellemzik : cenológiailag több típusba sorolható nádasok (Phragmitetum) és helyenként hínárosok. A nádas, mely kb. 70 évvel ezelőtt szélárnyékos területekre (északi part) szorítkozott, utóbbi évtizedekben, parti építmények védelmében eróziós szakaszokon (déli part) is terjeszkedik. Maga a nád (Phragmites) kedvező talajviszonyok mellett is megtorpan 2 m-es víznél [22], Míg a nádas övszerűen helyezkedik el, lűnáros nemcsak parti, de nyíltvízi területen is alkot ritkás foltokat, mely utóbbiak azonban nem zárulnak jól körülhatárolható állományokká. E területek litorális jellege múlékony. Legdúsabb a hínár a tó DNy-i sarkában, a Keszthelyi-öbölnek nevezett, mintegy 30 km 2 kiterjedésű területen, ahol az utóbbi évtizedekben a feltöltődés jelei mind rohamosabban mutatkoznak. A hosszúra nyúlt tónak ez a legsekélyebb része. A meder — a mélységi hossztengelyben DNy—ÉK-i irányban haladva —- fokozatosan mélyül. A Keszthelyi-öböl szomszédos a KisBalaton nádas-mocsarával, melynek vízterülete hajdan a tó tükréhez tartozott. Alámerült növényzetben dús maradék vízterületei (< 1 km 2) ma a Balatonból vízi úton nem közelíthetők meg. * Tihany. A Balatonba ömlő- vizek mennyiségének kb. felét szolgáltató Zala-folyó - e mocsárvidéken gátak közé fogva - közvetlenül a Balatonba önti hordalékban gazdag vizét. A Balatonra a terjedelmes víztülcör, a dús, de aránylag keskeny nádas partszegély egyaránt jellemző. A plankton változatos, mennyiségileg nem gazdag. Az elpusztult szervezetek szerepe a tavi élet alakulásában Tudjuk, hogy a tavi (vízi) élet alakulásában az elpusztult szervezetek anyaga jelentős szerepet játszik. A nagytermetű vízi és mocsári növények és részeik pusztulása részben az életpálya szakaszosságából adódik, másrészt növényevéssel függ össze. Mindezekhez hozzájárul a hullámzás pusztító hatása s emberi beavatkozás (nád kitermelése, hínár irtása). Az elpusztult vízinövényzet töredéke (förna) az állományok területén a fenéken felhalmozódik, s kisebb mennyiségben azok szomszédságában is megtaláljuk. A finom törmeléket a vízmozgás nyíltvízi területekre is eljuttatja. Az utóbbi helyeken vett üledékmintákban — újraülepedés után — az anorganikus szürke tömeg felett vékony barnás réteg különül el. Ez legnagyobbrészt szervestörmelék. így van ez nyugodt vízben a tóban is. Az elpusztult szervesanyag további sorsának alakulásában vízmozgásoknak, valamint biotikus folyamatoknak (baktériumtevékenység, fitofágia) van része. A feldarabolódás turzások közbeiktatásával történik. Az összegyűjtött és ismételten partra vetett anyag eközben tovább aprózódik, és ún. „Grobdetritus" és „Feindetritus" keletkezik. (Ezt az utóbbi kifejezést tisztán nagyságrendi jelentéssel használom, a „Grobdetritus-szal" szemben.) Természetesen lebomlási folyamatoknak mindkét nagyságrendi tartományba tartozó törmelék alá van vetve. Több évtizede folyamatban levő turzástanulmányok, táplálék-, táplálkozás- és üledékvizsgálatok hozzájárultak ahhoz, hogy a szervesdetritusznak a tavi élet keretében betöltött szerepét legalábbis minőségi vonatkozásban némileg megismerjük. Ma, amikor a Keszthelyi-öböl hidrológiai állapota már gondot okoz, különösen előtérbe kerül a szerves életnek a tó sorsát munkáló vagy befolyásoló szerepe [21]. A detritusz keletkezése és kihatásai a tavi életre A vizsgálatok során kitűnt, hogy amit közvetlen szemlélettel detrituszn&k jelölünk, nagyon változatos összetételű elegye szerves és szervetlen, élő-
