Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
1. szám - Ifj. dr. Szabó Zoltán–Hankó Zoltán: Pécs város ivóvízellátásával kapcsolatos hidrobiológiai és hidraulikai vizsgálatok
Szabó Z.—Hankó Z.: Pécs város ivóvízellátása Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. 69 22. Elektromos analógia vizsgálatok láson belép a belső térbe és növeli ott a forgómozgás intenzitását, vízcseréjét. h) Az egész medencében legkisebb a sebesség a kivezető oldalon, a külső gyűrűben, mert itt csak annyi víz áramlik, amennyi a medencét el is hagyja. Különösen kicsi a felszíni sebesség a zsomp közelében, mert az áramlási vonalak itt már a fenék közelében haladnak. A jelenség hasonló kisebb vízállás és vízhozam esetén is, amíg H H ma x/2 4 m. 2. kép. Felszíni áramkcp a tervezett kialakítás esetén. Vízállás : H = H m!i X/2 ad 4 m, vízhozam : Q = <? m ax/2 = 58 l/s A fényképen látható elmozdulás a természet méretére átszámítva 25 percnek megfelelő időtartam alatt következett l>e a kb. 40 m átmérőjű medencében. A külső gyűrűben a középsebesség kb. 0,25 cm/s a belső térben kb. 0,1 cm/s liild 2. Oberfláchenströníungsbild im Falle der geplanten Ausbildung. Wasserstand : H = Hmax/2 QsL 4 irt, Durchflussmenge : Q = Qmax/2 = 58 Lit/s Die Versehiebung wie im Bild 1. Mittelgeschwindigkeit im ausseren King ist 0,25 cm/s, im Innenraum ungefahr 0,1 cm/s III. 2. Surface flow net in case of the planned development. Water stage : H = H ma x/2 = 4 m, di'scharge : Q — = Qmax/2 = 58 litre/s The displacement seen in the illustration ensued during a timc corresponding to 25 min. (computert into roality) in the basin of about 40 m diameter. In the outside cirele mean velocity is about 0,25 cm/s, in the inside space about 0.1 em/s a) A medencébe* belépő vízsugár útjában nincs energiatörőként működő belső terelőfal. b) A sugarat egyik oldalról támasztja a zsompnak a maximális vízállás fölé érő válaszfala. c) A belépő sugár cjektorként megszívja a külső gyűrűt és a sugarat a másik oldalról ez a víztest támasztja meg. d) A belső térben a vízsugár szétterülne, ha a belső terelőfalakra támaszkodó instabil forgók engednék. Így azonban csak vízcsere alakul ki a sugár és a forgók között. e) A zsomppal ellentétes oldalon levő egyenes válaszfal a sugarat megosztja. A kettéosztott sugárnak a bevezetés felőli része bezárja a kört mind a külső gyűrűben, mind a belső térben. f) A megosztott sugárnak a kivezető oldalra eső része tartja fenn a forgót (vízcserével) a belső térben és szállítja azt a vízhozamot, ami a külső gyűrűn át eltávozik a medencéből. g) A belső terelőfalat mindkét oldalon egyegy mezőben nem magasítottuk fel (maradt a tervezett magasság), mert mindkét oldalon a külső gyűrű vízhozama fölöslegesen nagy, illetőleg a belső tér vízhozama a szükségesnél kisebb volt. A külső gyűrű fölösleges vízhozama ezen a nyíJELMABYARAZAT» » . A terelő fa! magassága h>H ma x =#=»= A terelőfal magasság h**—j 3*• • Terelőfal nincs 6. ábra. A terelő/alak javasolt elrendezése Abb. 6. Die vorgeschlagene Anordnung der Leitmaaern Fig. 6. Suggested arrangement oj the division Walls Az elektromos analógia vizsgálatok fizika 1 alapját az a felismerés teremtette meg, hogy valamilyen lamináris mozgású áramlási térben idális folyadék esetén pl. az ekvipotenciális felületek ugyanolyan szerkezetű differenciálegyenlettel írhatók le, mint egy geometriailag hasonló rendszerben pl. elektrolitban kialakuló elektromos mező egyenlő elektromos potenciálú (U — const.) felületei. A differenciálegyenletek együtthatóiban van különbség, melyek azonban egymásnak megfelelő és egymásból meghatározhatók. A kiinduló hidrodinamikai feltétel — ideális folyadék, a lamináris mozgás állapota — azonban esetünkben nem áll fenn. Valóságos folyadék nyíltfelszínű mozgása esetén ugyanis akkor lamináris a mozgás, ha a hidraulikus sugárból (vízmélységből) számított Reynolds-szám ér téke Be < 500—600.
