Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
1. szám - Ifj. dr. Szabó Zoltán–Hankó Zoltán: Pécs város ivóvízellátásával kapcsolatos hidrobiológiai és hidraulikai vizsgálatok
68 Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. Szabó Z.—Hanlcó Z.: Pécs város ivóvízellátása 1. kép. Felszíni áramkép a tervezett kialakítás esetén Vízállás : H max = 8 ifi, vízhozci7Yi: Qmax = = 116 l/s A fényképen látható elmozdulás a természet méretére átszámítva 25 percnek megfelelő időtartam alatt következett be a kb. 40 m átmérőjű medencében. A sebesség közepes értéke teliát kb. 0,5 cm/s Bild 1. Oberfláchenströmungsbild im Falle der geplanten Ausbildung. Wasserstand : Hmax = 8 m, Durchflussmenge : Qmax = 116 Lit/s Die im Bild sichtbare Verschiebung erfolgte wahrend einer 25 Minuten entsprechenden Zeitdauer (auf die liealitát umgerecbnet) im líecken von 40m Durchmesser. Mittelwert der Geschwindigkeit ist alsó ungefahr 0,5 cm/s IU. 1. Surface floiv net in case of the planned derelopment Water stage : H m ax = 8 m, discharge : Qmax = 116 litre/s The displacement seen in the ilhistration ensued duriqg a time corresponding to 25 min. (Computed intő reality) in the basin of about 40 m diameter. Mean valtie of the velocity about 0,5 cm/s bemutatunk. Megállapításainkat ezekhez kapcsoljuk. A medence legmagasabb vízállása és a legnagyobb vízhozam feltételezése esetére vonatkozik az 1. kép. Az áramlási viszonyok szemléltetésére bemutatjuk az 5. ábrát. 5. ábra. Az áramlási főirányok a tervezett kialakítás esetén. Vízállás : Hmax = 8 m, vízhozam : Qmax = 116 l/s Abb. 5. Strömungshauptrichtungen im Falle der geplanten Ausbildung. Wasserstand : Hmax — 8 m, Durchflussmenge : Qmax = 116 Lit/s Fig. 5. Main flow direptions in case'of the planned deoelopment. Water stage : Hmax — 8 m, discharge : Qmax = 116 litre/s A zsompba koncentrált sugárban beáramló vízhozam (5. ábra) nekiütközik a szemben levő — kb. 4 m magas — belső terelőfalnak. Az ütközés után a vízsugár felfelé fordul, s a terelőfal teteje fölött három ágra szakad. A vízhozam zöme a zsomp válaszfalán átbukva a kifolyócső fel áramlik. A vízhozam egy kis része a belső terelőfal fölött belő a medence belsejébe és egy lassú forgómozgást indít a felső rétegben, az óramutató járásával egyező értelemben. A sugár harmadik része a külső gyűrűben csavarmozgással halad előre, melyből kisebb részek leválnak és a terelőfal fölött a belső térbe lépnek. Az előbbiekben elmondottak alapján válik érthetővé az 1. képen látható áramlás. A zsomp válaszfalán átbukó vízhozam megtorpantja a kifolyónyílás felé közeledő úszókat (a). A külső gyűrűben csavarvonalszerűen mozgó víz a külső fal mellé sodorja az úszókat (b). A külső gyűrű csavarmozgásából a terelőfal fölött a belső térbe belépő vízmozgás az úszókat a medence közepe felé tereli (c). A zsompnál a medence belseje felé belövellő vízsugár hozza létre a forgómozgást (d). A belső terelőfal szintje alatti vízmozgás tanulmányozására lefényképeztük a felszíni áramlási képet H Qd 4 m medence-vízállás és Q = 58 l/s vízhozam esetén. Nyilvánvaló, hogy ez az áramlási kép nem azonos teljesen azzal a képpel, amely magas vízállás esetén a mélyebb rétegekben kialakul. Tájékozódás céljára azonban felhasználható. A 2. képen látható áramlásviszonyokat összehasonlítva az elsővel, megállapíthatjuk, hogy a külső gyűrűben az áramlás hasonló jellegű a felső és az alsó térben egyaránt. A medence belső terében, a felső részben az áramlás ellenkező irányú, mint az alsóban, s így ezek egymást fékezik. A két kép egybevetéséből az is megállapítható, hogy a terelőfalak fölötti víztérben nagyobb víztömeg áramlik, mint a terelőfalak alatti térben, mert pl. a külső gyűrű sebessége a felső tér fényképe alapján csak 0,5 cm/s, míg az alsó tér fényképe alapján kb. 0,25 cm/s, holott a 2. kép esetén, amikor H od ff ma x/2 és Q = Q m ax/2 a teljes vízhozamnak a külső gyűrűn végig kellett folynia és az 1. képen látható esetben {H m a, x, Qmax) a vízhozam jelentős része a zsomp válaszfalán átbukva rögtön elhagyta a medencét. Összefoglalóan megállapítható, hogy a tervezett kialakítás esetén hidraulikai rövidzárlat van, a vízhozam jelentős része a zsomp válaszfalán átbukva a medencét elhagyja. A belépő vízhozamnak egy kis töredéke 0,5 cm/s sebességnél kisebb sebességű áramlást hoz létre a medencében, tehát a pangás veszélye igen nagy. A jelenség minőségileg hasonlóképpen alakul az ismertetettektől eltérő vízállás és vízhozam esetén is. A hidraulikai rövidzárlat kiküszöbölésére, az áramlási viszonyok megjavítására több változatot vizsgáltunk meg. Az eredménytelen próbálkozásainkat nem ismertetjük. A belső terelőfalak javasolt elrendezését a 6. ábrán tüntettük fel. A javasolt elrendezés (H = // lna x, Q = Q max) esetén kialakuló felszíni áramlási képet láthatjuk a 3. képen. A javasolt kialakítás a következőkkel indokolható:
