Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Ifj. dr. Szabó Zoltán–Hankó Zoltán: Pécs város ivóvízellátásával kapcsolatos hidrobiológiai és hidraulikai vizsgálatok

Szabó Z.—Hankó Z.: Pécs város ivóvízellátása Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. 67 táknál, mint a felsőknél, habár a mértékadó szemátmérő kb. azonos). d) A zsomp közvetlen környezetében levő szabálytalanság abból származik, hogy a két vízkivételi cső nem egyformán üzemelt. A Mélyépterv (Jani Sándor) és a Pécsi Hőerőmű (Józsa István) közlése szerint a 3. ábrán a jobb oldali vízkivételtől a víz a Hőerőmű salaküzemébe távozik, ahol az üzem szakaszos (kb. 3 percig kb. 200 l/s vízhozamot használt, azután 7 perc szünet, ez a 10 perc átlagában kb. 60 1/s-nak felel meg), a bal oldali vízkivételtől a víz az egyenletes vízfogyasztású (kb. 60 l/s) vízlágyítóba jut. Az Intézet Vízépítési Láboratóriumában megépített négy különböző méretarányú kismintában az 1:1 méretarányban észlelt vízmozgás megfelelőjét előállítottuk. A vízbe úszókat helyeztünk és a vízszint süllyedése közben — a 7 és 6 m közötti tartományban — lefényképeztük az úszók elmozdulását. A fényképen lemérhető elmozdulás és a megvilágítási idő ismeretében számítottuk a mintavételi helyek felszínközeli 2 m vastag vízrétegének sebességértékét. A különböző kismintákban meghatározott felszíni sebességérték számtani közepét írtuk fel a 4. ábrán. Megjegyezzük, hogy a laboratóriumi vizsgálatoknál a bal és jobb oldal szimmetrikusan üzemelt, ezért ezt is közepeltük. (A kismintabeli értékeket átszámítottuk 1 : 1 méretarányra.) A 4. ábrán feltüntetett sebességértékekből megállapítható : a) A vízfelület különböző pontjaiban észlelt sebességkülönbség jelentéktelen. b) A kismintabeli észlelésekből számítható felszíni sebességérték három nagyságrenddel kisebb, mint ami szükséges lenne az adott szilárd részek lebegésben tartásához. Az 1:1 méretarányú és kismintabeli észlelési eredmények alapján a következőket állapíthatjuk meg: a) Az 1:1 méretarányban a felső illetőleg az alsó mintákon belül a szükséges telítési sebesség értékénél talált különbség (a zsomp környéki résztől eltekintve) az észlelés hibájának tekinthető. b) A felső réteg töménysége a csővezetéken érkező víz töménységével azonos nagyságrendű. c) Az alsó réteg töménysége azért sokkal nagyobb, mert a fluktuáló üzem (feltöltés, leürítés) során — feltöltéskor — a már korábban leülepedett szilárd részek felkavarodnak, majd süllyednek lefelé, de a vizsgálat 3—4 óra időtartama alatt nem érnek a fenékre. d) A kismintában észlelt sebességértékekből következik, hogy a zsomp környéki résztől eltekintve az egész medencében gyakorlatilag alig van mozgás. A vizsgálatok alapján megállapíthatjuk, hogy a párhuzamba kapcsolt tározómedencékben még a normál üzemi állapotot meghaladó fluktuálás (feltöltés, leürítés) esetén sincs számottevő vízmozgás. A pangás, a vízminőség romlásának, a mikroorganizmusok elburjánzásának veszélye nagy. 4. ábra. A kismintabeli felszíni sebesség (v[cmls~\), ( középérték ) Abb. 4. Oestaltung der Oberfláchengeschwindigkeit (v cm/s) in den Modellen (Mittelwert) Fig. 4. Development of surface velocity in the models (mean value) 2. Hidraulikus és elektromos analógia vizsgálatok A vizsgálatok céljára megépítettük az Intézet Vízépítési Laboratóriumában a medence kismintáját négy méretarányban. A legnagyobbnak a méretaránya 1 : 10, azután 1 : 20, 1 : 40 és a legkisebb 1 : 80 volt. A kisminták építéséhez, a tervezett kialakítás elkészítéséhez a Mélyépterv tervdokumentációját használtuk fel. Az ivóvízmedencében az egyik csövön be —, a másik csövön kiáramlik a víz (sorba kapcsolt kiegyenlítő medence). A vízhozam és a vízszint adatokat a Víziber adta meg, mely szerint a medence túlfolyó szintje 203 m A. f., a medence közepes fenékszintje 195 m A. f., az átáramló legnagyobb vízhozam 116 l/s. 21. Áramlási vizsgálatok hidraulikus modelleken Az átáramoltatásos üzemállapot, a max. 8 m-es vízmélység és max. 116 l/s vízhozam figyelembevételével a vizsgálatokat elvégeztük mind a négy kismintán. A különböző vizsgálatok alapján leszűrhető az a megállapítás, hogy a belső terelőfalakat meghaladó medence-vízállás (199 m A. f.) esetén gyakorlatilag az egész medencében pang a víz, a zsomp közvetlen környékét leszámítva. A terelőfalak szintjénél alacsonyabb vízállás esetén a helyzet valamivel kedvezőbb. A tervezett kialakítás vizsgálata során készítettük az 1. és 2. képet, melyeket példaképpen