Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
1. szám - Ifj. dr. Szabó Zoltán–Hankó Zoltán: Pécs város ivóvízellátásával kapcsolatos hidrobiológiai és hidraulikai vizsgálatok
66 Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. Szabó Z.—Hanlcó Z.: Pécs város ivóvízellátása telt. Ekkor a vízszolgáltatás Mohácson leállt, s az Erőmű a vízszükségletét a tározómedencében tárolt vízből fedezte. Ennek következtében a medence vízszintje süllyedt. (A medence átmérője kb. 40 m, maximális vízmélysége kb. 8 m, a belső terelőfalak magassága kb. 4 m). A vizsgálatok céljára szolgáló vízmintákat a medence süllyedő vízszintje mellett a 7 és 6 m vízállások közötti tartományban vettük. Amikor a vízállás 6 m-ig leszállt, a vízszolgáltatás Mohácsról újra megindult egészen addig, míg a medence megtelt túlfolyásig. ^ — A mintavételi helyek a 3. ábrán láthatók. Minden függélyben két mintát vettünk. Az egyik mintát a fenékszint fölött kb. 1 méterre, a másikat kb. 5 méterre. A kb. 11 űrtartalmú formalinnal konzervált vízmintákat az Intézet Vízminőségi Laboratóriumában vizsgáltuk. Az elemzési adatok alapján meghatároztuk minden egyes mintára vonatkozóan a mintában talált homok-iszap szemcsehalmazra jellemző d g [/<] átlagos szemátmérőt, a C [kg/m 3] töménység értékét. Ismertük a mintavétel időpontjában a vízmélységet H [m]. Ezen adatok, valamint a tiszta víz és a homok fajsúlyának ismeretében számítható az a v t [cm/s] telítési sebességérték, amely szükséges ahhoz, hogy az adott fajsúlyú és átlagos szemátmérőjű szemcsehalmazt, az adott töménység esetén, az ismeretes vízmélység mellett, lebegésben tartsa. A telítési sebesség értéke az alábbi összefüggésből számítható [1] : Az alsó mintákra vonatkozó átlagos értékek : s m™ • H = 6,28 m ; d a = 21,3-10-5 mm Vt — \HC 7 L 7i 7 7i ^í[cm/ s] = 14 ]/ 0,623// [m] C[kg/m 3] l,lájr[mm] A felső vízmintáknál a szemcsehalmazra jellemző átlagos szemátmérő 5,3 ^ d vlll ] ^ 82,2 a vízmélység : 5,70 ^ H [m ] ^ 6,67 a töménység: 0,000 ^ C [k g/ m3]"^; 0,461 határok között változott. A felső mintákra vonatkozó átlagos értékek : d g = 21,1 • 103 mm ; H = 6,23 m ; C = 0,037 kg/m 3 ; v t = 5,72 cm/s. Az alsó vízmintáknál 5,3 ^ ^ 57,8, 5,60 ^ H [m ] ^ 6,64, 0,000 ^ Ctkg/msj ^ 8,751. C = 0,224 kg/m 3 v t 13,23 cm/s. ahol vt a telítési sebesség [m/s], g a nehézségi gyorsulás [m/s 2], y a tiszta víz fajsúlya [kg/m 3], yj a lebegtetett szilárd anyag (homok-iszap) fajsúlya [kg/m 3]. // a vízmélység [ni], C a töménység [kg/m 3]. Ha y 1 = 2650 kg/m 3, y = 1000 kg/m 3 értékeket veszünk fel, a H-t m-ben, C-t kg/m 3-ben és d g-t mm-ben helyettesítjük be, akkor Összehasonlítva az alsó és felső mintákra vonatkozó adatokat, megállapíthatjuk, hogy a) az átlagos szemátmérő értéke gyakorlatilag azonos, b) a vízmélység átlagos értéke azonos, c) a töménység értéke a felső mintáknál egy nagyságrenddel kisebb, mint az alsó mintáknál, d) az előbbiből következik, hogy az alsó minták telítési sebessége nagyobb. Az egyes mintákra meghatározott telítési sebesség értékét a 3. ábrán tüntettük fel. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a vt értékét a töménység, a vízmélység és a mértékadó szemátmérő ismeretében határoztuk meg. Ez nem tényleges sebességérték, hanem az az elméleti úton meghatározható legkisebb sebesség, ami szükséges ahhoz, hogy az adott viszonyok között a szilárd részeket lebegésben tartsa. A 3. ábrán feltüntetett értékek elemzése alapján megállapítható : a) A zsomp közvetlen környezetének kivételével az alsó érték általában nagyobb, mint a felső. b) A felszíni érték sok helyütt nulla, ami azt jelenti, hogy 5 //-nál nagyobb szemcse a mintában nem volt. c) Az előbbiekből következik, hogy a tényleges sebesség a minta helyén kisebb, mint ami a lebegésben tartáshoz szükséges, a szemcsék ülepednek (a töménység is nagyobb az alsó minA mintavétel helye o ** ^t^^Sfe *« 3. ábra. A telítési sebes'ség (vt [cm/s]) a vízminták elemzése alapján Abb. 3. fíestaltung der Sáttigungsgeschwindigkeit (vt cm/s) auf Grund der Wasserprobenanalyse Fig. 3. Development of the saturation velocity (vt cm/s) based upon the analysis of water samples
