Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
6. szám - Vámos Rezső–Zsolt János–Ribiányszky Miklós: A vízvirágzás és a halpusztulás
Vámos R.—Zsolt J.—Ribiánszky M.: A vízvirágzás és a halpusztulás Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 529 Mindkét károsodás gyorsan, mondhatni órák alatt lezajlik. A károsodások fellépése, lezajlása és nem fertőző voltuk arra mutat, hogy azokat nem valamely fertőző baktérium vagy gomba okozza, hanem olyan mérgező anyag, amely az iszapot és a vizet rövid időre ugyan, de olyan mértékig telíti, amely elégséges ahhoz, hogy mérgezést okozzon. E mérgezés következtében a rizsnövény gyökere elpusztul, elmarad a víz- és a vízben oldott oxigén- és tápanyagfelvétel. A vízben álló növény elszárad. Ez a fiziológiai szárazság. A halak szintén szemmel láthatóan küzdenek a vízben kialakuló oxigénhiánnyal. Mindkét károsodást megelőző időszakban rendkívüli módon elszaporodnak az algák, majd a felületen felhalmozódnak (vízvirágzás), végül elpusztulva a fenékre ülepednek és a víz kitisztul. Brizi [2J még a század elején megállapította, hogy a bruzonétól károsodott rizstáblák vizéből eltűnnek az algák. Saját kísérleteink és vizsgálataink alkalmával a bruzone és a halpusztulás lezajlása után azt tapasztaltuk, hogy az algák hirtelen eltűnnek és a víz teljesen kitisztul. Mind a bruzonétől, mind pedig a tömeges halpusztulástól veszélyeztetett rizsföldek, illetve halastavak iszapjában minden feltétel adott ahhoz, hogy ott erőteljes szulfátredukció menjen végbe. A kutatás szerint a közvetlen károsító ok mindkét esetben a kénhidrogén mérgező hatása. A következőkben a kénhidrogén képződését, felhalmozódását és a toxikus hatását elősegítő tényezőket ismertetjük. A kénhidrogén képződése A tavak iszaprétegére vonatkozó eddigi saját és mások mikrobiológiai és kémiai vizsgálatai rávilágítottak arra, hogy a vízvirágzásra és halpusztulásra hajlamos tavak iszapjában jelentékeny a vasszulfid, az iszapgázoktól létrehozott üregeket ún. iszapboltozatokat kitöltő vízben pedig jelentékeny elnyelt kénhidrogén halmozódik fel. (Modell-kísérletek révén előállított iszapboltozódást szemléltet az la—b kép). A két agyagos talajréteg közé helyezett gyapot-réteg erjedésekor képződő gáztermékek a képen látható 6 cm magas 1. táblázni A szulfid-ion mennyisége a tavak iszapjában Tribellc 1. Sulfidmengen im Schlamm der Secti Table 1. Sulphide quantity in the laké mud S , mg/100 g Szerves A tó neve anyagban szegény j gazdag iszap Algyői-tó •2,6 7,1 Grébicsi-tó (Tata) 13,0 53,0 Grébicsi-tó (Tata) 6,9 61,4 öreg-tó (Tata) 1,4 3,5 Órcg-tó (Tata) — 1,9 (lyálai-holtág (Tisza) 1,1 9,4 Atkai-holtág (Tisza) 4,6 37,6 Fehér-tó (Szeged) 0,4 1,4 la—h kép. A hidrogén képződés tanulmányozása modellen u) a kísérlet kezdeti időszaklíra vonatkozó állapot, hf bakteriális erjedés révén képződött iszapboltozódás Rild la—b. U ntersuchung der Schwefelwasserstoffbildung im Modell n) Zustand in der Anfangsperiode des Versuclxs, b) Schlammwölhung infolge der durch Bakterien hervogerufenen Giihrung llls. la— b. Model study oj the formatinn of hydrogen sulph ide a) Conditions at the begiuning of the experiment b) Sludge arching due to bactcriai fermentation boltozatot hoztak létre, amelyben a felületi vízréteg ellenére sem volt víz. A természetes iszapokban talált szulfid menynyiségéről az 1. táblázat, a vasszulfid tartalmúfeketeszínű réteg vastagságáról a 2. táblázat, tájékoztat. Amint előző dolgozatainkban már közöltük, a kénhidrogén az iszapban nem annyira fehérjebomlásból, hanem a szulfát-redukáló baktériumok tevékenységének eredményeképpen képződik (Vámos, 1959 [13]). Ezért, amint az /. táblázatból kitűnik, az anaerob körülmények között bomló cellulóz tartalmú növényi maradványok jelenlétében a 11 2S többszöröse képződik. A vízbe kerülő kénhidrogén, amíg a víz oldott vasat tartalmaz, 2. táblázat A FeS-tartalmú iszapréteg vastagsága (cm) Tabelle 2. Stárke des eisensulfidhaltigen Schlammes Table 2. tíepth of mud layer containing iron sulphide A 1ó neve Szervos nagyon kevés i anyag bőséges Algvői-tó Atkái Tisza (holtág) Gyálai Tisza (holtág) Tatai Öreg-tó Tatai Grébicsi-tó Szegedi Fehér-tó 2,5 0,5 0,5 0,2—0,4 4,0 16,0 11.0 1,8—2,2 20,0 1,5—2,0
