Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
6. szám - Dr. Zsuffa István: Gondolatok a vízgazdálkodási hossz-szelvénnyel kapcsolatban
Zsujfa I.: Gondolatok a vízgazdálkodási hossz-szelvényről Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 507 ü. Elsősorban mezöoozda sági vízigények természetes . ,„„ „. ,, •'ízkésilel m t Hz augusztusi 85%-os tartósságú vízhozam vízhiányok, v/zpátlások /t/s] Mezőlaki Séd a Bakanyérfölöfr « uf/o/uóí egészségügyi szempontbél tiszta i vn nomium százaléka- <35 % •iókoncentráciojo • <500 mg/l töménysége 20-25nk° Pápai Bakony ér Pápaaiatterósen szennyezett 35-40 % 600-650 mg/l 15-20 nk" -100 - 50 - 0 100 -200*-300 wyuiiiajori források Ortövoisog a torkolattol[km]^ ovuiama/ori vizfo/yt ' Hl lorgas ér öja ií Sitva holtmeder PápriBakonyér ^ Mező laki Séd Vízkivétel a nemesedi öntöhseffriíszl t re a Tapolcai a "H t* (S lü f eS --s c3 .2; 4a—h ábra. A mezölaki Séd vízgazdálkodási ( la ábra) ill. potenciális vízgazdálkodási (4b ábra) hossz-szelvénye <t>ue. 1a—b. Bodoxo3HücnweHtmü ((pue. 4a) u nomemfiiaAbHbiü eodoxo3niicmeeHHMÜ (ifiuc. Ili) npodoAbHbie npotpUAii pytbn LLIed u Me3eAüK Abb. la—h. Wasserwirtschaftliches Lángsprofil (a) und potentielles Wasserbeivirtschaftungs-Isángsprofil (b) des Baches Mezölaki Séd alatt megépíthető, az öntözést szolgáló tározó csak részben enyhíti. Végleges megoldás csak a Tapolca vízhiányának más úton való - pl. az ajkai vízigény korlátozásával történő — megszüntetése jelenthet. A pápai üzemek (húsipar, textilipar stb.) szennyvizeik egy részét a pápai Bakonyérbe juttatják, ezért a Bakonyér Pápa alatt erősen szennyezett vízfolyásnak minősül, sőt mivel nátrium százaléka 35—40%-ot is elér, az öntözésre sem a legjobb minőségű. A potenciális vízgazdálkodási hossz-szelvény tanúsága szerint kb. Pápáig a vízfolyás természetes kisvízhozamából az attvamajori források vizéből — a jelentkező öntözési igények kielégíthetők. A mezőlaki Séden magán nincsenek kedvező tározási lehetőségek és a forrásvíz tarozással való visszatartása nem is gazdaságos. A legfontosabb tározási lehetőségeket a Bakonyér nvútja. A természetes kisvízhozammal kb. 250 kh öntözhető. Tarozással további (500 kh vonható be az öntözésbe. A völgyfenéken kii 650 kh topográfiáikig öntözhető terület részére az árasztásos öntözéshez szükséges víz még tározással sem biztosítható. Itt is elsősorban az esőztető öntözés fejlesztésével lehet tehát a vízhiányt leküzdeni.
