Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és műszaki hírek

508 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. Zsuffa I.: Gondolatok a vízgazdálkodási hossz-szelvényről 1ROPALOM [ÍJ Lászlóffy Woldemár: A fajlagos lefolyás hosszú­idejű átlaga Magyarországon és a hidrológiai hossz­szelvények. Vízügyi Közlemények, 1954/2. [2] Csermák Béla: A regionális vízgazdálkodási ter­vezés. Vízügyi Közlemények, 1954/2. [3] Szabó Ivánné—Zsuffa István : Kisvízfolyások hid­rológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1962/6. [4] Zsuffa István : Vízháztartási vizsgálatok a Német Demokratikus Köztársaságban. Vízügyi Közlemé­nyek, 1960/2. [5] Puskás Tamás: Adatgyűjtemény Magyarország felszíni vizeiről. Vízgazdálkodási Tudományos Ku­tató Intézet. Tanulmányok és kutatási eredmények. 10. szám Bpest, 1961.' MblCJlH O BOflOXOSflííCTBEHHblX IlPO^O^b­HblX nPOdsHJlHX fl-p. M. )Kycf)0a Uenbio B040X03HHCTneHHbix npoaojibHbix npoi}>njieft HB/ineTCH noíiroTOBKa cocTaBJieHiifl BoaHoro GajiaHca AJIA OTflejibHbix TeppiiTopuií H TCM caMbiM noAroTOBKa njiaHO­Boro IICC^EAOBAHIIH cooTBeTCTByiomnx BOAOCÖOPHMX njio­maaefl. JX JIH nocrpoeHHH BOAOxo3HÍícTBeHHoro npoAOJib­Horo npoijiHJiH HCKOToporo BOAOTOKA B nepBofí onepeA" Hy>KHO nocTpoHTb niApojiornHeckiiii npoAOJibUbiii npo­<J)HJib pacneTHbix Majibix BOA, 3aTem HyHCHO coönpaTi. AaHHbie no BOAonojib30BaHitHm. Ha Hii>KHeH nacTii BOAOX03ntícTBeHHoro npoAOJib­Horo npotJuuiH ii30őpa>Kajiii cxeiviy BOAHOÍÍ cucreMbi, a Ha BepxHett nacm Hanecjiti rnAPOJionmecKHM npoAOJib­Hbift npotjiHJib pacMeTHbix Majibix BOA, AAJIEE no MCTOAV nocTpoeHHH, npHMGHeHHOro B repiviaHHH, MU BbiHiiTajw BeJIHMHHbl B0A0n0Jlb30BaHH;"i 113 JIHHHH, ii3oGpa>KaiomeH MaAbie pacxoAH. TaKHM 0Őpa30M no rpai{»nKy cpa3y MOWHO yCTaHOBHTb, 1T0 KaKOH >KHB0ÍÍ paCXOA OCTaCTCH B AaHHOM cTBope BOAOTOIO, T. e. Kai<on pacxoA HexBaTaeT. noA JiHHHeii 0—0 Ha rpa(J)iiKe — rAe MO>KHO OTCMHTaTb HCAOCTaTKH B BOAe — Mbl H30Őpa>Ka^H H BO3M0>KH0CTH AJifl AonojiHeHHH HeAOCTaTOK B BOAe (AonojiHHTejibiibie pacxoAbi, nojiyieHHbie no 3aperyjmpoBanHio H T.«h.). B iiHTepecax jiymueií pa3BeAKH B0A0X03jiiícTBeHiibix yCJIOBHH H B03M0>KH0CTen A3HH0H TeppilTOpHH HOCTpO­eHbi T. H. noTeHiniajibHbie B0A0X03flncrBeHHbie npOAOJib­Hue npo(J)HJIH. Ha HHX ITOMHMO ii3o6pa>KeHiiH Majibix pacxoAOB noKa3aAH n JIHHHIO BOAonoTpeőHOCTeií opo­njaeMbix njiomaAefi no Tonorpa^imecKitM ycjiOBiiHM H pacnojiaraiomnxcfl BAOJH. BOAOTOKA. TaK>Ke noka3ajin Ha rpa<j)HKe n JIHHHIO opociiTejibiiux pacxoAOB 3aperyjiH­POBAHIFEM. Ilo rpaijmKy MO>KHO onpeAeJimb Bejumirny Majibix pacxoAOB B pa3JiiiHHbix CTBopax. C OTHMH pac­xoAaMH MO>KHO oőecneMHTb opomemie njioniaAeíí, HMe­JOIHHX öAaronpnjiTHbie TonorpaiJiiiiecKiie ycjiOBHH. Tai<)Ke Az al-dunai vízlépcső a megvalósulás küszöbén A napilapok közölték, hogy Jugoszlávia ós Ro­mánia megkötötte az egyezményt az aldunai vízlépcső építésére. A belgrádi „Politika" c. lap közli a tervezett vízlépcső főbb adatait is. A duzzasztógáttal kapcsolatos vízerőmű világ­viszonylatban is jelentős helyet foglal el, minthogy nagyságát tekintve a világ hat legnagyobb vízerőműve közé fog tartozni. Európában pedig másodikként következik a volgai vízerőmű után. Évi energiaterme­lését 10,7 milliárd kWó-ra tervezik, amit 12 gépegység állít elő, összesen 2040 MW teljesítménnyel. A 12 gép­egységből 6 a jugoszláv és 6 a román oldalon lesz. A vízlépcső Szip alatt 2 km-re épül. A gát hossza 1200 m, magassága 54 m lesz. Az építésnél 3,6 millió m 3 földet, illetve sziklát kell kiemelni, s a beópített beton mennyisége 2,5 millió m 3 lesz. A gát egyúttal hídként köti össze a Duna két partját, melyen korszerű aszfalt út és vasúti vágány vezet át, közlekedési kapcsolatot létesítve Jugoszlávia és Románia között. A gát építésével megszűnnek az Al-duna hajózási nehézségei, a veszélyes sziklazátonyok mélyen a víz alá kerülnek. A hajók átkelésére mindkét oldalon egy­MOHCHO yCTaHOBHTb no rpa(|)HKy BejnmuHy njiomaAefi, opouiaeMbix npn rHApojionmecKH eme ocynjecTBHMbix MaKCHMajibHbix oSieiviax BOAOxpaHHJinma. B 3aKJII0MHTejIbH0H MaCTH CTaTbH npiIBOAHM BOA0­xo3HHCTBeHHbie n noTeHuiiajibHbie B0A0X03HHCTBeHHbie npoAOJibHbie npo4»HJiH AJIH Tpex xapaKTepHbix BOAOTOKOB. Gedanken über die wassenvirlscliafUichen Lángsprofile Dr. Zsuffa, I. Wasserwirtschaftliche Lángsprofile habén die Bestimmung, die regionalen Wasserbilanzen und hier­mit die planmassige Untersuchung der Einzugsgebiete vorzubereiten. Vor der Konstruktion des wassorwirtschaftlichen Lángsprofils eines Wasserlaufes muss das Lángenprofil der massgeblichen Niedrigwásser konstruiert werden und müssen auch die Angaben über die Wassernut­zungen zusammengestellt werden. Im unteren Teil des wasserwirtschaftlichen Lángen­profils habén wir das Schema des Wassarsystems aufgetragen, auf den oberen Teil habén wir das hydro­logische Lángenprofil der massgebenden Niedrig­wásser aufgezeichnet und daraus in der in Deutschland üblichen Weise der Darstellung die Werte der Wasser ­nutzungen abgezogen. Aus der Darstellung kann alsó unverzüglich abgelegen werden, wieviel lebendes Wasser im fraglichen Profil des Wasserlaufs verbleibt bezie­hungweise wie gross der Wassermangel ist. Unterhalb der 0—0 Linie der Abbildung — wo die Wassermangel abgelesen werden können —, sind auch die Möglich­keiten zur Ergánzung der Wasserdargebote aufgetragen (Mehrdurchflüsse infolge Speicherung, usw.). Zur besseran Erschlie?sung der wasserwirtschaft­lichen Verhaltnisse und Möglichkeiten des Gebiets wurden die so genannten potentiellen Lángsprofile der W Tasserbewirtschaftung gezeichnet. An diesen zeichne­ten wir neben der Darstellung der Niedrig wasser­fiihrung auch die Linie der Wasserbedarfe für die neben dem Wasserlauf liegenden und topográphisch bewasser­baren Fláchen sowie auch die Linie, die jene Bewásse­rungsmengen angibt, die durch Speichorung nocli gewáhrleistet werden können. Von der Abbildung liest inan ab, wie gross in den einzelnen Profilen die Niedrigwassermenge ist, wie grosse Fláchen damit berieselt werden können, und wie gross jener Speicher­raum ist, mit dem die topográphisch bewásserbaren Gebiete versorgt werden können beziehungsweise. wie grosse Gebiete durch den hydrologisch noch aus­bauwürdigen grössten Speicherraum gerade noch be­wássert werden können. Am Ende des Beitrags werden die wasserwirt­schaftlichen und potentiellen Wasserbewirtscliaftungs­Langsprofile für drei charakteristische Wasserláufe gezeigt. egy hajózózsilip épül, melyeknek hossza 300 m, szé­lessége 30 m lesz. A hajózási viszonyok megjavítása révén az áruszállításnak a jelenlegi évi 10 millió ton­náról évi 45 millió tonnára való emelkedésére, s a szál­lítási költségeknek pedig mintegy 20°„-os csökke­nésére számítanak. A duzzasztott víz lehetővé teszi, hogy a belgrádi kikötőt 5000 tonnás tengerjáró hajók is elérhessék. A duzzasztott víz jugoszláv oldalon el fogja bo­rítani Donji Milanovác, Tekija, Szip, Nagygolubinje, Kisgolubinje községeket, román oldalon pedig Orsova várost, Szvinica, Óoqradina, Újogradina községeket ós mintkót oldalon több kisebb települést. E helységekből jugoszláv oldalon mintegy 10 000, román oldalon 15 500 lakost kell áttelepíteni. Az építési költségek kereken 400 millió dollárra rúgnak, amiből 300 millió esik a vízlépcsőre és 100 millió a hajózás érdekében szükséges egyéb munkála­tokra. A költségeket Jugoszlávia és Románia közösen fél-fél arányban megosztva viselik. A műszaki terveket jugoszláv részről a belgrádi „Energoprojekt", román részéről a bukaresti ,,ISPE" készíti. Az előkészítő munkákat 1964 közepén, az épí­tést 1965. évben szándókoznak megkezdeni, a befe­jezést 1971-re irányozták elő. Schlegel Oszkár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom