Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
6. szám - Dr. Zsuffa István: Gondolatok a vízgazdálkodási hossz-szelvénnyel kapcsolatban
506 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. Zsuffa I.: Gondolatok a vízgazdálkodási hossz-szelvényről •vmészetet F/z/résziet /L/S] vízhiány V'zpátiások [t/s] {isösorbcq mezőgazdasági viziginyek Az augusztusi 85%-ostortássógújizhozar^ -JT / sz. tározó (tervezett) A vizfotuás egészségügyi szempontból tiszta 4 víz nátrium száza/eko <35'/. Sókoncentróeiójo <500 mg/l Keménysége to -1S nk° t+tlsz. tározó 100 100 200 •300 Kovesvtz 7500 § 1500 •E- 500 távolság a torkolattól [km] b, Körös p. S-1.10 fározó(épüt) mettékcsatoma S'2.10" tározo Bitva Veszpremtnegíjsi ííl !=> fe Ö "SÍ "S VERTEKEK "T T (s) Wkm'lF) vízgyűjtő (•) 8.10 sm 3kihasználható tá.-ozóter,S'F.20.10 m s • 100 l/s r 1000 -900 -800 -700 -600 £ -600 -w -300 -200 -100 0 Kóvesviz Kőröst). veszprémmegyei mel/ekaatorno Bttvo fii 4 •'•la—b ábra. A Bitva patak vízgazdálkodási (3a ábra) ill. potenciális vízgazdálkodási (3b ábra) hossz-szelvénye 0m. 3a—b. Bodoxo3ncmeeHHbiü (cpue. .la) u iiomeiiqua/ibHbiii eodoxo3nücmeeHHbiü ((fu3b) npodoAbHbie npoipUAU pyib!i Eumsa Abb. 3a—b. Wasserwirtschaftliches Lángsprofil (a) und potentielles Wasserbéwirtschaftungs-Langsprofil (b) des Bitva-Baches tározó megépülése után pedig kl>. további 70 ]/s szabad vízkészlet áll majd rendelkezésre. Mivel a két tározó — a készülő tervek szerint — öntözési célra épül, vízszolgáltatásukat az öntözési igényeknek megfelelően számították. E vízgazdálkodási hossz-szelvényben, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság többi vízfolyásáról készített vízgazdálkodási hossz-szelvénnyel szemben, nem a tározó által az egész éven keresztül egyenletesen, hanem az öntözési időben kiszolgáltatható vízhozamot tüntettük fel. A potenciális vízgazdálkodási hossz-szelvény szerint a Marcal mellékcsatornáig a természetes kisvízhozammal kb. 100 kh rét öntözhető, további <i50 kh öntözése tározás révén biztosítható. A tározás azonban nem oldja meg az egész terület öntözési problémáit : 1500 kh öntözhető terület részére a víz-pazarló árasztásos öntözéshez a szükséges víz nem biztosítható. Ezért ezen a területen elsősorban a kevésbé vízigényes esőztető öntözés fejlesztésére kell törekedni, c) A mezőlali Séd (4a—b ábra) Az Attyamajori források vízét szállító mézőlaki Séden több nagy esőztető öntöző-telep létesült. A patak mellékvizéből, a pápai Bakonvérből a Tapolcába 180 l/s vizet emelnek át a Tapolcából történő öntözések vízigényének a biztosítására. A fentieken kívül ugyancsak a Bakony érből további 25 kh-nvi öntözőterületet is ellátnak. A rendkívül nagy vízigény következtében előállt vízhiányt a pápai Bakonyéren, a Jári patak
